Veszedelmes anyai viszonyok

A nők. Mindig a nőkkel van a baj. Mindig ők a veszélyesek. Kire? Mindenkire. Elsősorban önmagukra. Na meg mindenki másra. Férfiakra és nőkre egyaránt. A gyerekekre is. A sajátjaikra pláne. Mégpedig azzal a címszóval, hogy egy anya mindent tud a gyermekéről, és csakis jót akar. De kinek?

A nők. Mindig a nőkkel van a baj. Mindig ők a veszélyesek. Kire? Mindenkire. Elsősorban önmagukra. Na meg mindenki másra. Férfiakra és nőkre egyaránt. A gyerekekre is. A sajátjaikra pláne. Mégpedig azzal a címszóval, hogy egy anya mindent tud a gyermekéről.

Tévedés

Ami egy tévedés. És ez rendre ki is derül. Már az első szociális térben a bölcsődében, óvodában, amikor a gyerek ott valami olyat tesz, amit otthon sosem. Az ott kapott új információ, amit egyébiránt nem könnyű feldolgoznia egy édesanyának, gyakran még nem elég hatásos intő jel arra egy anyának, hogy márpedig a kölyök nem csak olyan, ahogyan ő ismeri.

Helyesbítek: Csak ismerni véli.

Hanem másmilyen is.

Ezek és hasonló jelek, de még a konkrétumok sem elegendő sok anya számára, hogy belássa, a gyermeke igenis szuverén. Sok mindenben egy anya bírhat befolyással a gyermekére, igen széles területen ismerheti is az utódját, de mindenben nem. Mérget semmiképpen sem vehet rá. És ami a legfontosabb lenne, nem is szabadna. Ám a nők sokaságában nincs ennyi tudatosság. Inkább csak ösztön. Anyai ösztön, ami tetszik vagy sem becsaphatja a nőt, ezért százszázalékosan nem szabadna hagyatkoznia rá.

De teszi. Így jönnek a pofonok. Hogy a gyermeknek már nem az a kedvenc ruhadarabja, amit folyton mos és vasal az anya. Hogy a borsófőzeléket már nem szereti a kölyök, vagy igen csak nem úgy, ahogyan otthon, hanem ahogyan a menzán kapja. Ugyanakkor igenis szereti a töltött húst, a gombát vagy éppen a padlizsánt, akkor is, ha ez valahogy nem ismeretes tény az anya számára. Avagy az utódot rég nem azok a történetek érdeklik, amik korábban, hanem mások, a zenei ízlése is változott. És megannyi minden más. Sok minden más.

Hiszen nem csak az anya változik. A gyerek is. Mindenki.

Szerelmes gyermek

Majd elérkezik az az idő is, amikor a gyermek nem egyedül érkezik haza. Amikor bemutatja a szíve választottját, de az anya sehogy sem érti gyermeke érdeklődésének a tárgyát. Nem érti, mégpedig azért nem, mert voltaképpen nem ismeri igazából a gyermekét. Nem tudja mire és kire vágyik. Milyen típusú embertől kaphatja azt meg? Ki a zsánere? Mert annyit tud róla csupán az anya, amennyit tudni akar. Nem többet, nem kevesebbet.

Mindezt ahelyett, hogy nyugodtan sutba vágná, az akár nem is téves anyai ösztönét, és várna. Kivárna. Hogy a lánya/fia maga élje meg az esetleges csalódást. Vagy kiderüljön ő maga tévedett, mert igen a gyermeke nem olyan, amilyennek ő hiszi, és nem olyan valakire van szüksége, akiben ő gondolkodik. Már, ha gondolkodik. Mert a veszedelmes anyának tulajdonképpen senki nem felel meg igazán a gyermeke mellé. Illetve igen, egy valaki: ő maga.

Miért gondolja így? Mert egyszerűen nem akarja elengedni a gyermekét. Meggyőződése, hogy oda-vissza szükségük van egymásra, amivel nem engedi felnőni a gyermekét. Nem engedi kirepülni, hogy az a saját életét élje.

Veszedelmes

És a veszedelmes mama, hogy foggal és körömmel védje a maga tulajdonát, minden női eszközt és praktikát bevet a lánya/fia választottja ellen. Nem retten vissza semmitől sem. Ha kell ferdít, csúsztat, sír, aggodalmaskodik, tilt, fenyeget, sürget, lebeszél, szól, beszól. Hivatkozik a kilenc hónap terhességre, a szülés fájdalmaira, a láthatatlan köldökzsinórra, az elválaszthatatlanságra, a hosszú gondoskodó évekről és még egyéb sornyi baromságra indokra, amire egy anyának nagyon nem szabadna. Mert tulajdonképpen már bántalmaz, zsarol, a szeretetével él vissza, terrorizál.

És mit ér el mindezzel? Pontosan az ellenkezőjét annak, amit el szeretne érni. A gyermeke nem közeledni, hanem távolodni kezd tőle. Ahelyett, hogy odafigyeléssel, szeretettel fordulna a gyermeke felé. Ahogyan egy anyának kellene, pont azért, mert igazi anya csak egy van.

Mert a valódi, hókuszpók nélküli anyai szeretet nem másolható és nem helyettesíthető. Csak adható. Ellenszolgáltatás nélkül. Szüntelenül. Jóságosan, türelemmel, féltékenykedés és kérkedés nélkül. Mert egy anyai viszony nem lehet veszedelmes. Soha.

És nem, nincs de. Az már nem tiszta anyai szeretet.

Szerintem, nem.

Szerző: Polgár Ágnes
Kép: Pexels