Vadonleső: Tavaly a vidra, idén a hermelin lett az Év Emlőse

2021 január 16

A hermelint választotta 2021-ben az Év Emlősének a Vadonleső Program, amelyet az Agrárminisztérium és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működtet a Magyar Természettudományi Múzeum közreműködésével. Bennünket ebből a hírből leginkább maga a hermelin érdekelt és az a tény, hogy akár mi magunk is válhatunk állat és növény megfigyelőkké.

Mostanában, ha ki akarunk mozdulni otthonról, a legnagyobb biztonsággal a természetbe mehetünk ki. Sokan nem is maradunk otthon, hanem nekivágunk erdőnek, mezőnek, dombnak és hegynek, patak vagy tópartjának. Kimegyünk oda, ahol a természet szépsége körbe ölelhet bennünket, ahová tartozunk, és ahol tényleg biztonságban érezhetjük magunkat. Távolabb más emberektől, a koronavírus-járvány adta félelemtől.

Számtalan fotó is bizonyítja ezt, amivel tele pakoljuk nap, mint nap az online teret, hogy megosszuk mindazt a szépséget, amivel magunk találkozhattunk, egy szakadék megmászásakor, egy megtett kéktúra távon, egy elkapott pillanaton egy előttünk átsuhanó őzről, egy érdekes gombáról, egy ritka virágról, vagy ismeretlen siklóról.

Játékra hív, a természet védelméért

Számos élőlény fordul elő környezetünkben, melyekről azt hihetnénk, hogy mindenhol ott vannak. Ha alaposabban utána nézünk, akkor azonban kiderül, hogy ez nem teljesen így van. Annak érdekében, hogy minél kevesebb állat- és növényfaj kerüljön veszélyeztetett helyzetbe, elengedhetetlenül szükséges, hogy még a gyakorinak gondolt, őshonos élőlények esetében is időben elkezdődjen az állományfelmérés és a veszélyeztető tényezők felderítése.

Vannak olyan fajok, fajcsoportok, melyek országos szintű megfigyelése széles elterjedési területük, életkörülményeik, vagy könnyű felismerhetőségük révén, önkéntesek segítsége nélkül, szinte elképzelhetetlen. Vadonleső program segítségével viszont bárki, aki szereti a természetet, és csatlakozik a programhoz, komolyan hozzájárulhat ahhoz, hogy az általa is gyűjtött adatok a hivatásos természetvédelem adatbázisába, a Természetvédelmi Információs Rendszerbe (TIR) is bekerüljön egy szakmai ellenőrzést követően.

A Vadonleső Programban célzottan is megfigyelhetünk kiemelt növényeket és állatokat, hogy utána azokról önkéntes alapon tájékoztassuk a Vadonleső Központot, akik gyűjtik a mi adatainkat is. A Vadonleső Programban védett vagy fokozottan védett növényeket és állatokat figyelhetünk meg, olyanokat amelyek könnyen felismerhetőek, többnyire általánosan elterjedtek.

Növények között a tündérrózsa, a hóvirág, a leánykökörcsin, a csodabogyó, a tavaszi kikirics, a kornistárnics és a turbánliliom szerepel. Az állatok közül a sün, a mókus, az ürge, a vakond, a szalamandra, a levelibéka, a mocsári teknős, az imádkozó sáska, a szarvasbogár, a denevér és a pápaszem van a középpontban.

Vadonleső: Térképen rögzítve

Vadonleső Központban azon fáradoznak, hogy a vadlesés programjában résztvevő önkéntesek, azaz bárki, aki a játékban részt vesz, minél kényelmesebben és hatékonyabban csatlakozhasson és vehessen részt az adatgyűjtésben. A megfigyeléseinket, regisztráció után a Vadonleső Program honlapján vagy a Vadonleső mobilalkalmazáson keresztül rögzíthetjük.

A Vadonleső játék lényege, hogy a csatlakozó önkéntesek értékes előfordulási adatokat szolgáljanak, miközben kellemes elfoglaltságban, örömteli kikapcsolódban lehet részük.

Megfigyeléseinket egy részletes adatlap kitöltésével a megfigyelt állatról vagy növényről, és térképen annak előfordulási helyt jelölhetjük be, ahol a korábbi és aktuális előfordulásokat is ellenőrizhetjük.

A Vadonleső központ hangsúlyozza, az általunk feltöltött adatok nagy segítséget nyújtanak egy-egy faj megőrzésében, de nem feledhetjük el, nem az a fontos, hogy sok, hanem hogy biztos adatokat küldjünk a számukra!

Az Év emlőse: a hermelin

Idén a hermelint választotta az Év Emlősének a Vadonleső Program. 2020-ban a vidra, 2019-ben a hiúz, 2018-ban a földikutya, 2017-ben a mogyorós pele, 2016-ban a denevér. 2015-ben az ürge és 2014-ben a sün volt az év emlőse.

A hermelin az emlősök osztályának ragadozók rendjébe, ezen belül a menyétfélék családjába tartozó faj. Van egy különleges neve is: hölgymenyét. Ázsia, Európa és Észak-Amerika tundráin és a mérsékelt övi erdőségeiben él. Magyarországon ritka, védett faj.

Általában a nedves élőhelyeket kedveli. Leginkább a nyílt területek, így a mezők, rétek, folyó- és tópartok lakója. Előfordul szántóföldeken is, ahol mindig sok rágcsálóra számíthat, illetve a hegyvidékeken. Kizárólag ragadozó életmódot folytat, technikás, ügyes vadász. Gyorsaságának köszönhetően nála nagyobb állatokat is zsákmányolhat. A nappalt rendszerint átalussza, és alkonyatkor indul portyára, de ha éhes, fényes nappal, az emberek szeme láttára is vadászik.

Téli vedlése novemberben vagy decemberben kezdődik; ilyenkor a fekete farokhegyét leszámítva hófehér színt ölt. A fehér téli bunda először a hermelin hasán, nyakán és farka alatt kezd növekedni. Nyáron a háta gesztenyebarna; hasa és melle fehér (esetleg sárgás árnyalattal), farka hegye fekete.

Jó, ha tudjuk, Leonardo da Vinci: Hölgy Hermelinnel című híres festményén valójában nem egy hermelint, hanem egy vadászgörényt láthatunk. A hermelin valójában igen rosszul tűri az ember közelségét, fogságban szaporodni sem hajlandó, szemben a vadászgörénnyel, amivel a hermelin szoros rokonságban áll.