Újév piros alsóneműben, malacot ropogtatva
Tervezünk, kívánunk, fogadkozunk, ígérünk, elengedünk, tovább lépünk, változtatásra buzdítunk, sírunk és nevetünk szilveszterkor. A nagy változáshoz megerősítést kérünk felsőbb hatalmaktól, és alátámasztjuk azokat a szilveszteri szokásainkkal.
Boldog Új Évet kívánunk egymásnak napok óta, sokan hozzá tesszük azt is, legyen jobb a jövő éved, azaz feltételezzük, hogy az idei nem volt elég jó. Kissé pesszimistáknak tűnünk, nemde bár? Meg is erősítjük magunkat mindenféle szokással, hogy a jövő évünk valóban jobb legyen, mint az idei volt.
Országhatáron túl
Svédországban is a Gott nytt år! Boldog Új Évet! kifejezést tanulja a svédül tanuló, és a fővárosban így is hallhatjuk leggyakrabban. Norberg, Svédország csaknem közepén található. Ez egy 4500-5000 fős falu. Ott mások az emberek. Köszönnek egymásnak az utcán, mindenki ismer mindenkit. Békések, kedvesek általában. Más a hangulat, mint egy városban. Az autók megállnak a járókelőknek és átengedik maguk előtt őket. A helybéliek a Gott nytt år helyett, azt mondják God fortsätttning, azaz Jó folytatást!
A jókívánságokat már karácsonykor elkezdik, nagyon-nagyon optimisták, egyszerűek és nem aggódnak. Bárkinél arról érdeklődünk, hogy van, úgy válaszol, jól van, és minden teljes rendben van. Azaz az élet szép és a folytatás is csak ilyen lehet jövőre!
Az olasz hagyomány szerint, ha szilveszter éjszakáján piros bugyit visel egy hölgy, akkor egész évben szerencsés lesz a szerelemben. Ennek megfelelően ebben az időszakban az összes fehérneműs üzlet tele van piros alsóneművel. A lencsét Olaszországban is fontosnak tartják, a pénztárcájukba tesznek pár szemet, és éjfélkor tizenkét szem szőlőszemet fogyasztanak, hogy legyen pénzük minden hónapban az új évben.
Az olaszok ritkán várják szűk körben a szilvesztert, inkább kivonulnak az utcákra, terekre és ott köszöntik az éjfélt. Újévi programokból, koncertekből és utcai rendezvényekből sincs hiány Olaszországban.
Németországban az északi fríz Biikebrennen alkalmából például az év kezdetén óriási máglyarakásokkal űzik ki a tél szellemét. Szilveszter este a fiúk elmennek a lányos házakhoz és énekelnek nekik. Amikor a fiúk az éneket befejezik, a házigazda behívja és megvendégeli őket borral és kolbásszal.
Újév napján a gyerekek minden háznál vidám versekkel, jókívánságokkal köszöntötték az új évet. A bajorok úgy tartják, hogy a szilveszteri álmuk beteljesedik, ha elalvás előtt rózsafüzért vagy megszentelt tárgyat tesznek a vánkosuk alá.
Az angolok úgy tartják, hogy balszerencsét jelent, ha az új naptárt előre kiakasztják, vagy előre beleírnak egy eseményt. Az angol filmekből tudjuk, mekkora hagyománya van a fagyöngynek. A szilveszteri szokások szerint, ha a szerelmesek éjfélkor fagyöngy alatt csókolóznak, akkor egész évben elválaszthatatlanok lesznek. A szokás Írországban is elterjedt. Magyarországon a méznek van ilyen népi hagyománya, azzal kell bekenni a szerelmeseknek a szájukat és megcsókolniuk egymást.
Oroszországban a szilveszter az év első és legfontosabb ünnepe, náluk ekkor van karácsony. Ezen az estén állítják fel a karácsonyfát és ajándékozzák meg szeretteiket. Szilveszter éjjel érkezik a Gyed Moroz és ajándékokat tesz a fa alá. Tradicionális szilveszteri ételük a töltött káposzta, a sózott hering tál céklával, tojással és hagymával, amely mellé pezsgőt fogyasztanak. Az olaszokhoz hasonlóan az oroszok is szívesen mennek ki ünnepelni az utcára az újévet.
Gazdagság, jólét, bővelkedés, vagyon
Nekünk magyaroknak, az egyik legfontosabb kívánságaink közé tartozik, hogy anyagilag jobban éljünk, vagy legalábbis ne kelljen szűkölködünk a következő esztendőre. Hagyományaink szerint, mi magyarok ezért valami apró szemű ételt fogyasztunk újévben.
Minimum babot, esetleg rizst, de inkább lencsét. Zöldet, vagy vörös színűt. Magyarosan, vagy keletiesen. Főzeléknek, vagy levesnek esetleg salátának a lencsét. Párhuzamosan kerüljük a szárnyas jószágokat, mert bizony a tyúk, liba, pulyka, kakas elkapirgálhatják a szerencsénket.
Ezért eszünk inkább disznót. A népi hiedelem szerint a malac előre kitúrja a földdel a szerencsét, és még a ropogósra sült kunkori farkánál is megragadhatjuk a szerencsénket a következő évre. Ezért is vált jó szokássá a virsli fogyasztása. A hal nem tiltott, de ügyelnünk kell a választásnál. A folyó menti vidékeken szerencsét hoz a hal fogyasztása újévkor, ahány pikkely, annyi pénz, máshol viszont baljós állat, hiszen vele együtt elúszik a háziak szerencséje is.
Babonák: amit teszel első nap
Szintén a pénzről szól az a hiedelem, hogy ha van, minden adósságunkat jó lerendezni, kifizetni új év előttiig. Új év napján a népi szokások szerint tilos kölcsönkérni vagy kölcsön adni pénzt, de még két tojást vagy egy sajtreszelőt sem.
Továbbá az üres zsebeinket, pénztárcánkat feltölteni pénzzel, a kamra polcainkat, hűtő fakkokat élelmiszerrel, hogy az új év során a bőség legyen jellemző. A szilveszteri árusoknál kapható szerencsepénz is erre szolgálnak. Figyelmes ajándék az arany színű aprópénz vagy a négylevelű lóhere, ami a jó szerencsét szimbolizálja.
A duda, trombitaszó, csattogtató, a hangos zene és a tűzijáték mind-mind a zajkeltő szokások maradványai, amivel az ártó és a rontó erők, a gonosz szellemek távol tartása volt a cél a régi időkben, ahogy az újévi harangozás is ezért hangzik el.
Újév napján nem célravezető a mosás és a teregetés, mert az valakinek a halálát hozhatja a hiedelmek szerint, ahogy a szemetet levinni sem ajánlott az első napon, mert kiönthetjük a szeméttel a szerencsénket is. Elterjedt hiedelem az is, amit az újév napján teszünk, az lesz jellemző ránk és az életünkre egész évben. Ezért nem szabad orvoshoz menni vagy orvost hívni sem, mert akkor betegséggel töltjük az elkövetkezendő esztendőt.
Ugyanígy nem szabad perlekedni, veszekedni, hisztizni, elégedetlenkedni, zsörtölődni, mert egész új évünket veszekedéssel tölthetjük. Ne ragadjunk a szilveszteri buli után seprűt, porszívót sem, kivéve, ha takarítással kívánnánk jószerivel tölteni a következő 364 napot.
Mit hoz az újév?
Ahogy Luca napja is a jövendölés napja, úgy az újév is. Bevett szokás volt ólmot önteni, és az ólom alakzatából megjósolni a jövőt. Hajadon lánynak vőlegényt meglátni, betegnek gyógyulást, vagy éppen gyermek születését. Manapság már senki nem önt ólmot, hiszen mérgező nehézelem, helyette szilveszter éjszaka próbálkozhatunk nyers tojással, amit forrásban levő vízbe kell önteni.
A jövőt a csorgatott tojássárgája alakjából tudjuk kihámozni. De úgyis következtethetünk a jövőre, hogy szilveszter éjjel egy tetszőleges oldalon felcsapjuk a Bibliát, és csukott szemmel rábökünk egy sorra, olvassuk el, mit mondd el nekünk.
Ki lesz a férjem? – kérdés a hajadon lányoknak mindig nagyon fontos volt. Luca napja után, ha a hátravetett almahéjból nem jött ki egy betű, ami a jövendőbeli nevének a kezdőbetűjét jósolta meg, akkor szilveszterkor újra lehetett próbálkozni.
Egyáltalán azt megtudni, hogy az új év meghozza a szerelmet a lányok nem tettek mást, mint kiszaladtak a disznóólhoz, és megkocogtatták az ól falát, s ha a disznók röfögtek, biztos volt, hogy az új évben férjhez mentek. Mi több a lányok gombócokat is főztek, aminek a közepébe nem lekvárt, hanem apró papírokat helyeztek, amelyeken egy-egy férfinév szerepelt. Pontosan éjfélkor bedobták a forró vízbe, és az elsőként felbukkanó férfinév reményeik szerint a leendő férjük nevét árulta el a számukra.
Kép: Unsplash