Titok: Nem akarok elköteleződni, sok szerelmem van egyszerre

Vannak mondatok, kijelentések, amik nagyon nem mindegy milyen kontextusban és kitől hangzanak el, hogy az értelmük ne nyerjen mást, mint amit valójában kifejeztek. Újságíróként különösen sok emberrel beszélgetünk. A hallottakkal direktben sosem dolgozhatunk, nem élhetünk vissza a bizalommal. Viszont, amikor ezek a titkok az agyunkban nem hagynak fel a motoszkálással, közvetve lejegyezhetjük.

Nem azért, mert újságíró vagyok, hanem amiért az lettem, az olthatatlan érdeklődés a lehető legszélesebb területen az, ami kíváncsiskodásra, tudakozásra, beszélgetésre sarkall minduntalan. A nyíltság és a becsületesség, hogy nem élek vissza a hallottakkal az, ami a körülöttem lévőket és vadidegeneket arra indít, hogy megnyíljon nekem. Vallomások, coming-outok, fájdalmas, de felszabadító sóhajok, óhajok, kívánalmak, felfedések tanúi lehettem a legváratlanabb és legszokatlanabb helyzetekben.

Titok: Nem hiszek Jézusban

A baptista közösség, amibe járunk számomra egyszerre nagyon megnyugtató és inspiráló világ. Tudom, hogy itt az őszinteség sokkal erőteljesebb, mint a világi közegben, ahol a mindennapokat élem, miközben pedig senki sem kakukktojás. Szeretem, hogy a hitünket trendi módon éljük meg, olyan színes programok közepette, amikről, míg ki nem derül Jézus a központ, bárki csatlakozna. És akár csatlakozik is, majd ott ragad.

A nyitottság folyamatos más hitközösségek, programok iránt is, így rengeteg emberrel találkozom. Egy nagyobb üzleti rendezvényen esett meg velem, hogy az egyik szervező a mosdóban, orrpúderezés alkalmával kiöntötte nekem a szívét. Pontosan tudta, hogy melyik gyülekezetből érkeztem, miért vagyok ott, és hogy nem olyan régen tértem meg. Úgy érezte, a bennem maradt világi közegben megértésre talál. Így egy szusszra öntötte rám ismeretlenül, hogy fel akarja bontani a házasságát, ami egy tévedés volt, de nem tudja mi lesz így a sípban érkező gyerekekkel, és a férjével, pedig már mindketten más partnerben találnak vígaszra. És mivel ez megesett velük, így hogyan hihet még Jézusban?

A válaszomat a kérdésemre már nem várta meg. És soha többet egy szót nem váltottunk egymással a titkáról. Kizárólag csak hitről.

Nem akarok elköteleződni, sok szerelmem van egyszerre

Valahogy úgy alakult, hogy a harmincas éveit már jócskán taposó fiatalember önmegtartóztató életet élt a szexualitás területén. Hogy miért alakult így, az saját döntés volt, úgy érezte Isten vezeti ebben: a református keresztények megvárják az igazit.

Aki csak nem akart eljönni. Pedig a fiatalember jóképű, okos, izgalmas munkája van, trendi a megjelenése, a szabadidejében szereti megélni az életet: sportol, kirándul, tanul, bütyköl. Évekig várt az igazira, majd megelégelte a dolgot, és a maga útját kezdte járni, belevetve magát a nők karjába.

Nem akarok elköteleződni, sok szerelmem van egyszerre – mondta kissé kérdően, mit szólok hozzá? Mivel pontosan tudtam, hogy ez messze nem jelenti azt a részéről, hogy a nőket kihasználná, és nem kell attól tartanom, hogy a lányok sírva jönnek hozzám, mert ő mindig pontosan vázolja a számukra, hogy nem akar még elköteleződni, igyekszik tisztességes lenni, nem kezdtem el neki papolni. Inkább mosolyogtam. Mert láttam, őszintén érzi így, hogy ő most tényleg egyszerre szerelmes mind a három, négy vagy akár öt lányba.

Ha lány, akkor legfeljebb fiúsan vékony lehet

Sosem láttam lánynak udvarolni, sem zavarban mutatkozni bárki előtt. A közösség egyik központi figurája, aki mindenkivel jóban van, barátként mindig lehet rá számítani. Szakmailag is. Jó a meglátása, nem hiába menekül a képek világába. Feketén-fehéren.

A társasági összejövetekre mindig egyedül érkezik, és egyedül távozik el onnan. Benne van pedig már a korban, a mindenki családos ember a körülötte. Az egyik ilyen alkalmon, kezében egy gyümölcsös sörrel, láttam eltátva a száját. Egy manöken alkatú lányra, akire csendben jegyezte meg: – Ha lány, akkor legfeljebb fiúsan vékony lehet, egyébként csak a fiúk jöhetnek szóba. 

Majd folytatta: – De minden esetben én vagyok a férfi.

Azóta sem láttam se nővel, se férfivel távozni egy-egy házi buliról, szakmai szimpóziumról, kiállításról sem. És nem is téma köztünk a magánélete. Mert titok.

Szerző: Polgár Ágnes

Kép: Unsplash