Szoknya és nadrág: a divat nem számít, hordhatjuk együtt is

A divat nem a világ legjelentősebb témaköre. Nem lakat jól és nem ad meleget a lakásban.  Még ha ügyet sem vetünk rá, akkor is ott van körülöttünk. Valahol valakik jó előre meghatározzák, hogy mi lesz divatos. Mi lesz a trend. De ki mondta, hogy ezt követnünk kell? Lehetünk mások. Például hordhatunk szoknyát és nadrágot együtt. Én így szeretem. Ez lenne az én stílusom?

Szoknya és nadrág. Ez a két ruhadarab biztosan jelen van minden nő ruhatárában. Mert szükség van mindkettőre. Hol ezt vesszük fel, hol azt. Hogy mikor melyiket, ez függhet az alkalomtól, a kedvünktől, az időjárástól. A személyiségünktől is. Léteznek inkább szoknyás nők. Akik szívesebben bújnak ebbe a ruhadarabba.

Míg mások inkább nadrágosok. Mert nem szeretik mutogatni a lábukat. Vagy mert kényelmesebbnek érzik a nadrágot. A színek, az anyagok is számítanak. Így vehetjük fel nőként ezt a két ruhadarabot minden alkalomra, minden időjárási helyzetben. Szoknya és nadrág elkísér minket az egész életünkben.

A divat nem számít?

A divat megint más kérdés. De ez független szoknyától és nadrágtól. Valahol valakik jó előre meghatározzák, hogy mikor mi lesz a divat. Így volt ez már évtizedekkel korábban is. Akkoriban azért legalább egy évtizedig tartotta magát egy-egy stílus, amely aztán jóval később újra visszatért – felturbózva.

A hatvanas, a hetvenes, de még a nyolcvanas évek stílusa is emlékezetes. Felismerhető. Nem is csoda, ha gyakran visszanyúlnak a tervezők az akkori jellegzetes ruhadarabokhoz. Tinédzserként például hatalmas boldogsággal bányásztam elő édesanyám szekrényéből a sötétkék, trapézszárú bársonynadrágot. Huszonöt év után is hordható volt. Menőnek éreztem. Anyukám kezdte el hordani a hetvenes években. És a kilencvenes évek végén nálam fejezte be földi pályafutását. Addig hordtam, amíg el nem szakadt.

És most mit kapunk? A divat ma már más. Felgyorsult ez is. Egyre másra jönnek az új trendek. Mintha ez is egy verseny lenne. Mindig újabbal, mindig mással előrukkolni. Ami lehetőleg látványos. Ma ha követni szeretnénk a divatot már nem elég a gardróbunkban néhány szoknya és nadrág pólókkal, blúzokkal, ruhákkal, kardigánnal kiegészítve a kedvenc színeinkben.

Egyik évben a szűk nadrág a trend, aztán a bő. Egy ideje pedig mamafarmert is hordhatunk. Állítólag ez egy praktikusabb farmer, mert magas a dereka és bővebb szára. Emiatt kényelmes. És anyukás. Jelentsen ez bármit is. Nézőpont kérdése. Az anyukák pedig kényelmesek ezek szerint. Ezért ez a neve. Logikus, ugye?

Szoknya és nadrág: együtt

Manapság sokszor azt is nehéz eldönteni, hogy mit emeljünk le az állványról az üzletekben. Mert amiből válogatni lehet, az fura. Vagy túl egyforma. A szín és forma is. Most például a mamafarmer mellett a puffos ujjú felsők és a válltömések hódítanak. Tényleg ezt kellene hordanunk?

A szoknya és nadrág képzeletbeli divat versenyében talán most a nadrág áll nyerésre. Mintha a szoknyáról le akarnának beszélni minket. S mintha a szoknya viselése divat kérdése lenne. Sokkal jobb lenne, ha nem a divat változását kellene  figyelnünk, hanem mindenki azt hordaná, ami jól áll neki. Amiben jól érzi magát. 

Pedig az öltözködésben is lehetünk tudatosak. Az éppen aktuális trend nem mindenkinek áll jól. De az is igaz, hogy nehéz megtalálni azokat a ruhadarabokat, vagy azt a stílust, amelyek mi vagyunk. Amiben csinosnak véljük magunkat. Én például már vagy húsz éve hordok szoknyát nadrággal. Vagy hosszabb ruhával. Szoknya és nadrág – együtt. Miért ne? 

Kezdetben tetszett ez az összeállítás. Aztán rájöttem, hogy praktikus is. Anyukaként például nyugodtan ücsöröghetek a homokozó szélén felhúzott lábakkal is akár. Szoknyában. Mert senki nem lát be alá, ugyanis ott egy nadrág. Még mindig nagyon tetszik ez a szerelés. Különféle nadrágokat különféle szoknyákkal, vagyis sokkal inkább ruhákkal variálva. Így jól érzem magam. Szoknya és nadrág együtt. Ez az én divatom. Nincs szükségem iránymutatásra. Ez tetszik, és kész.

Szerző és kép: Karóczkai-Müllner Helga