Szeretetből konfrontálódni? Igen!
Emberi kapcsolatok sérülnek és buknak el pusztán azért, mert nem könnyű okos és szép módon kiállni önmagunkért, inkább sokan nem is tesszük. Pedig különbséget tenni építő vita és veszekedés között tanulható.
Sokan félnek a konfrontálódástól, mi több ki is kerülik. Mert kellemetlenül élik meg, ha leblokkolnak, egy értelmes szót sem tudnak kiejteni, vagy éppen elönti őket az indulat, amitől nem képesek higgadtan cselekedni. Egy vesztesen megélt játszma után, már egy hasonló szituáció önmagában elég lehet ahhoz, hogy inkább hátralépjen, ne döntsön vagy ne foglaljon állást adott esetben az, aki nem tudja jól kezelni a konfliktusokat. Pedig a konfrontáció igenis lehet egy irányított konfliktus, amelynek célja egy helyzet tisztázása és az érdekek, célok közelítése maradandó hegek nélkül. Színtisztán szeretetből.
Kevés figyelmet szentelő partner ♦ A cselekedetünket állandóan ignoráló anyós ♦ A sikertelenségét ránk irányító munkatárs ♦ Megalázóan kevés gyerektartás ♦ Sokszor elégedetlenkedő házastárs ♦ Az állandóan felbukkanó ex jelenléte ♦ Gyermekünk örökös követelőzése
Azok az emberek, akik gyakran kikerülik a konfrontációt és hagyják, hogy mások akarata érvényesüljön felettük, azokban szépen lassan összegyűlnek ezek a kisebb sérelmek. A halmozódó feszültség, a legváratlanabb pillanatban és formában törhet a felszínre: érdektelenség, pánikroham, depresszió, autoimmun betegség képében.
De hogyan kell okosan kezelni egy konfliktust?
1. Ne kerüljük ki a szituációt, hanem keressünk alkalmat annak tisztázására. Bátran és higgadtan jelezzük a másiknak: „Van valami, ami bánt engem, amit szeretnék most megbeszélni veled.”
2. Tegyük félre a negatív ellenérzéseinket, röviden, de pontosan mondjuk el mi a problémánk. Kerüljük a bántó, vádló, általánosító, támadó, sértő, elítélő, kérdőre vonó szavakat. Legyünk tömörek.
3. Ezután adjunk lehetőséget a másiknak, hogy ő maga is tisztázhassa a maga álláspontját. Magyarázatot adhasson arra, amit tett vagy mondott. Tisztázza az esetleges félreértéseket. Itt és most csendben kell maradnunk, még akkor is, ha a másik fél velünk ellentétben sértő, bántó vagy vádló. Törekedjünk a hallgatásra, ne vágjunk a másik szavába.
4. Jó, ha tudjuk, a konfrontáció minőségétől függ, hogy a másik félben keletkezett feszültség hogyan oldódik: a konfrontált visszavág, magában tartja a feszültséget, vagy a konfrontációt elfogadva, változtat a viselkedésén, gondolkodásán és hozzáállásán. Ne vegyük készpénznek a másik reakcióját. Mi is megbánthattuk, meglephettük őt. Gondoljunk arra, hogy a másiknak sem kellemesebb a helyzet.
5. A beszélgetés során könnyen kiderülhet, hogy tévesen ítéltünk. A másik szavai és tettei mögött egészen más indítékok is meghúzódhattak, mint amit mi gondoltunk. Ha a másik fél beismeri, hogy meggondolatlanul és bántóan viselkedett, bocsássunk meg neki. A félreértések tisztázása és a megbocsátás teszi lehetővé, hogy a kapcsolat zavartalanul folytatódjon tovább. Ahogy az is előfordulhat, hogy mi is ludasak voltunk a történtekben, ez esetben nekünk is elnézést kell kérnünk.
6. Előfordulhat, hogy nem jutunk előrébb. A konfrontált személy megharagszik ránk. Megnyilvánulhat bizonyos agresszivitás, ami lehet egyfajta hatalmi játszma, erő is, de ettől nem szabad félnünk! Helyette gondoljunk arra mi rosszabb történhet velünk, minthogy haragszik ránk a másik, de legalább nem egymagunk őrlődünk tovább. Tettünk valamit a jobb helyzetért.
7. Időt és teret kell hagyni a másiknak, hogy építően reagáljon, ha erre kér bennünket. Igyekezzünk lezárni a beszélgetést megegyezéssel. Amennyiben egy nagyobb volumenű dologról van szó, ami összetettebb megoldást kínál, akkor legalább tervezzük meg annak a lépéseit.
A tisztázó beszélgetés sokszor nem kellemes, de sokkal jobb, mint csendben eltávolodni egymástól, vagy benne maradni egy számunkra nem kellemes helyzetben.
A konfliktuskezelést sosem lehet elég korán és nem lehet elég későn elkezdeni megtanulni. Mutassunk jó példát, hogy a körülöttünk lévő emberek is bátran, okosan és szeretettel vezérelve merjék helyrehozni az őket ért sérelmeikben.
Ha úgy érezzük, nem megy egyedül, kérjünk segítséget szakembertől!
Kép: Starlet Photo