Nevetés, és ami mögötte van
Joker nevét mindenki ismeri. Ő az a gonosz, aki állandóan mosolyog. Mit mosolyog: egyenes mások képébe röhög, közben pedig szörnyűségeket művel. Azért nevet, mert boldog? Egyáltalán nem egyértelmű.
Hócsalogató
Télen nagyon hideg van, nyáron nagyon meleg van. Soha sincsen jó idő, mindig esik az eső! Az ismert népdal egyértelműen közli, hogy bizony az időjárás nem tréfál. Megvan az ideje a hidegnek, és annak is, hogy mikor süt hétágra a nap. Az eső pedig jön, amikor jön. Mi nem vagyunk rá befolyással. Egy valamit lenne jó irányítani. Az pedig a havazás. Na, persze a hólapátolás, az úttesten csúszkáló autók nem hiányoznak senkinek. De azt szinte biztosra veszem, hogy ahol kisgyerek van a családban, ott örülnek a hónak. Mégpedig több hónak. Hóemberépítés – szigorúan répaorral –, szánkózás, hócsata ilyenkor a legjobb elfoglaltság. Lassan lopakodik az életünkbe az ősz. Napközben még mindig elég egy szál póló. Nálunk pedig már a havat hiányolják a gyerekek. Nem is csodálom. Az elmúlt teleken napokban volt mérhető a havazások száma. Hiába nem vagyunk befolyással az időjárásra, de télen, ha már hideg van, legalább a hó is essen. Legalább a gyerekek hadd örüljenek.
Kép: Starlet Photo
Szerző: Karóczkai-Müllner Helga
Nosztalgikus hangulatban
Mostanában megtalál a nosztalgia. Bárhol járok, ott van. Legyen szó emberekről, helyekről, érzésekről. Korral jár, ez vitathatatlan. Ahogyan idősödünk, egyre több mindenre és mindenkire tudunk nosztalgikusan gondolni. Hiszen annyi minden elmúlt már. De mit is jelent a nosztalgia? Sóvárgás, vágyakozás egy távoli, múltbeli dolog után. Na igen: távoli és múltbeli. Milyen is lenne? Ha egyszer már megtörtént, akkor tudunk rá visszagondolni. Jó szívvel, és kellemes emlékekkel. Valami vagy valaki valamikor jó érzéseket keltett bennünk. Tulajdonképpen legtöbbször a gyerekkorunkban történt dolgok után sóvárgunk. Édesapánk esti meséje, vagy ahogyan vasárnap a hajunkat mosta. Csakis úgy, hogy ne menjen a szemünkbe a samponos hab, mert az csíp. A nagymama meggyes rétese. Együtt nyújtottuk nyaranta. Egresszedés a hatalmas kertben. Mosatlanul ettük, ahogyan a ribizlit is, amire a nagymama olyan büszke volt. Jó visszagondolni a gyerekkorra. Amikor még tényleg gondtalanok voltunk. De legalább van mire és kikre visszagondolnunk.
Kép: Starlet Photo
Szerző: Karóczkai-Müllner Helga
Tervezni hasznos
Írhatnánk úgyis, tervezni azon túl, hogy hasznos, pontot is ér. A matekdolgozatban mindenképp. Mert nem elég kiszámítani a szöveges feladatban, hogy ha Áginak 197 matricája van, Danónak meg kétszer annyi, akkor mennyije van Danónak és kettőjüknek összesen, hanem bizony azt is meg kell tervezni, hogyan kell ezt kiszámolni. De ez amúgy tisztasor, nem? Kár, hogy a gyerekek nem értik miért. Talán a matektanároknak is el kellene magyarázni, hogy ez azért követelmény, mert tulajdonképpen ezzel, arra tudnák tanítani a gyerekeket, hogy cselekvés előtt gondolják át mit csinálnak. Ok-okozati összefüggés. Ami a matekon túl az élet számos területén lehetne praktikus. Talán a felnőtteknek sem lenne hasztalan, ha alkalmaznák. Például mielőtt kinyitnák a szájukat. Mert a matekdogában a terv hiánya mindössze csak két pontnyi veszteség, de úgy belevetni magunkat munkahelyi projektbe, fürdőszoba felújításba, egy új kapcsolatba, búvármerülésbe, de még egy tortasütésbe is, hogy nem tervezünk, már jóval több deficitet jelenthet. Ablakon kidobott pénzben, elvesztegetett időben, összetört szívekben, értelmetlenül kioltott életben vagy éppen kidobott lisztben és marcipánmázban.
Kép: Starlet Photo
Szerző: Polgár Ágnes
Büszkék vagyunk az 5. évfordulónkra!
Ha gondolja, születésnapunk alkalmából
támogasson bennünket!