Nyaralás után adósságban? Hógolyózzunk!

Ismerős érzés, hogy a fizetésünk még meg sem érkezett, de már gondolatban elköltöttük azt, miközben a felhők gyűlnek a fejünk felett? Mindig megfogadjuk, hogy most már nemhogy takarékosabbak leszünk, de nem is költjük el a félretett pénzt másra, mint amire gyűjtjük? Szűkös pénzügyeinket rendbe szedhetjük, ha átnézzük a gazdasági helyzetünket és meghúzzuk a nadrágszíjat, ha szükséges. Bármennyire kellemetlen lépés, hosszú távon mégis nyugalmat hozhatunk az életünkbe.

Hazánkban a pénzkultúra nevelése szinte ismeretlen fogalom, talán azért is, mert a legtöbb szülőnek még gyereként nem tanították meg, hogyan kell(ne) kezelni a pénzt. Nem kapott zsebpénzét, vagy ha kapott, annak nem volt valódi célja, mert a szülő megteremtette amire akkor gyerekként szüksége volt. Így nem sajátította el a pénz valódi fogalmát, használatát: megkeresni, mérlegelni, beosztani, spórolni, sem fialni a bankót.

Különben is a pénz tabu: ha van azért, ha nincs azért. Gyakran párkapcsolatban, házasságban élő párok sincsenek tisztában anyagi helyzetükkel, ingó és ingatlan javaikkal sem. Legfeljebb, amikor már baj van, mert senki nem fizette be a számlát, és nincs áram a lakásban, vagy a nyaralás közben derül ki, hogy strandbelépőre még futja, de lángosra már nem.

Bevétel és kiadás

Kinek másnak, ha nem magunknak kell, hogy egyértelmű legyen a mérleg két oldala: bevételeink és kiadásink mértéke. Nem kell túlspirázni a dolgokat, csak vessük papírra, vagy egy táblázatba mindkettőt. Mert, ha pontosan látjuk mi mennyi, már csökkenthetjük a szorongásainkat.

Mi jelenti a bevételi oldalt? Minden, amiből pénz áll a házhoz. Ilyen a fizetésünk. A jutalmak és jutalékok, amik a különféle sikereink, eredményeink után járnak. De bevétel az is, ha fiatal felnőttként a szüleink segítenek még nekünk és kapunk némi apanázst. Bevétel lehet ha eladtunk valamit és abból pénzünk lesz, ha van kiadó ingatlanunk, ami után bérleti díjat fizetnek nekünk, vagy a bankban lekötött pénzünk után kamatot kapunk, jól vásároltunk részvényt, kötvényt vagy éppen lejárt egy hosszú évek óta fizetett befektetési biztosításunk.

Kiadásaink minden, amire pénzt adunk ki, kezdve onnan, hogy lakunk valahol aminek jó esetben csak rezsi költsége van, nehezebb esetben lakáshitelt vagy bérleti díjat fizetünk. Kiadás az élelmiszer, a ruházat, a szórakozás, az utazás, a biztosítás, a hitelek törlesztése is.

Le az adóságokkal: hógolyózzunk!

A hógolyós technika lényege, hogy az adósságot ne úgy görgessük magunk előtt, hogy azok alig vagy egyáltalán nem csökkenek, hanem éppen ellenkezőleg, megszabadulunk tőlük. Ezt úgy kell tennünk, hogy először a legalacsonyabb mértékű restanciától szabadulunk meg. Majd a többitől.

A hógolyó adósságrendezés lényege, hogy sorrendbe állítjuk az adósságainkat. A legkisebbet tesszük legfelülre, és a legnagyobb összegűt legalulra. A törlesztőrészlettel rendelkező adósságunkat, a havi törlesztőrészlet mellett elkezdjük előtörleszteni. Amikor ezt az adósságot kifizettük, akkor ennek a most már felszabadult törlesztő összegét átvisszük a következő legkisebb adósságunk törlesztésére.  Így minden adósság áthalad egymáson, de végül minden tartozástól megszabadulunk.

Fontos tulajdonsága, hogy nem a spórolásra hajt ez a technika, mert nem figyeli a hiteltételek kamatozását. Annyira, hogy lehet, nem is a legmagasabb kamatozású hitellel kezdjük a törlesztést, hanem a legalacsonyabbal, viszont pszichológiailag ez a leglátványosabb módszer az adósság megszabadulására. Mert ahogy viszonylag hamar megszabadulunk egy hátralékunkkal, nem érezzük annyira kiábrándítónak, hogy csak törlesztünk, törlesztünk, de nem jutunk sosem a végére.

Több bevétel, jobb mérleg

Ha a pénzügyi helyzetünk nyomasztó, akkor érdemes megfontolni, hogyan tudunk több bevételre szert tenni. Igyekezzünk ne azt nézni mi mennyivel lett drágább, vagy mire nem elég a pénzünk hanem arra fordítani a figyelmünket, hogyan tudjuk megkeresni a rávalót.

A legkézenfekvőbb módja a pénzkeresésnek gyakran egyszerűbb megoldás, mint gondolnánk. Csak gondoljuk át mihez értünk, ne akarjunk ennél messzebbre jutni. Bármely készség kereskedelmi forgalomba hozható, amennyiben felkínáljuk a szakértelmünket másoknak. Kertészként más kertjét is rendbe tehetjük, ha jól tudunk sütni, vállalhatunk tortakészítést, ha képesek vagyunk egy számítógépet kipucolni bizonyára akad a környezetünkben jó pár gép, ami rendbehozatalával az ismerőseink szívesen megbíznának.

Vagy, ha tehetjük közvetlenül a munkahelyünkön vállaljunk plusz munkát, vagy keressünk másodállást akár a szakmánkon belül.

Nem kell végletekben gondolkodni. Robotoljunk csak addig tovább, míg el nem értük a célunkat, kifizettük a plusz bevételből az adósságunkat, vagy összegyűjtöttünk annyi pénzt, amennyire egy plusz kiadáshoz szükséges volt.

Hol csíphetünk le?

Szinte bárhol. Tanulmányozzuk át a bankszámláinkat, és írjuk fel az összes kiadásunkat, a számok feketén-fehéren megmutatják, hol lehet lecsípni a kiadásokból. Ne ámítsuk magunkat, még a kis összegek is számítanak! Nem kell örökké lemondanunk dolgokról, csak addig míg szükségünk van a spórolásra. Étkezhetünk otthon a munkahelyi étkezdék, éttermek helyett, főzhetünk egyszerűbb ételeket, vagy vásárolhatunk olcsóbb üzletben, de mindig csak bevásárlólista alapján, hogy ne költsünk feleslegesen. Lemondhatunk a nasikról, az alkoholról, a szörpökről, üdítőkről is egy ideig.

Kapcsoljuk le a villanyokat a lakásban, ahol feleslegesen világít a lámpa, cseréljük takarékosra az izzókat, ne mossunk a gépben fél adag ruhát, mondjuk le a vezetékes telefont, ha nem használjuk, váltsunk olcsóbb, kisebb csatornakiosztású tévéelőfizetésre, ha alig kapcsoljuk be a készüléket. Mondjunk le átmenetileg az edzőtermekről, főleg, ha sosem használjuk ki a bérletünket, jógázzunk otthon az internetről vagy menjünk ki futni a szabadba. Ha túl sokat költünk ruhára, gondoljuk át, valóban szükségünk van új holmikra?

Nézzük meg alaposan mindig a számláinkat, és gondoljuk át költéseink mögött milyen indok szerepelt? Elengedhetetlen és/vagy hasznos volt, vagy csak örömet szerzett? Amennyiben az utóbbi, mindaddig míg nem jövünk rendbe anyagilag, addig szorítsuk háttérbe az olyan kiadásainkat, amelyek nem voltak feltétlenül sem szükségesek, sem hasznosak, csak vidámsággal, elégedettséggel töltöttek el.