Nobel-díj: A hagyományoktól eltérően digitálisan és fényárban adják át idén

A koronavírus-járvány, mint oly sok mindent, a Nobel-díj átadást is felülírta, de a svédek így is kitesznek magukért. Idén, biztonsági okokból, nem a Nobel-díj átadó ünnepélyen, hanem a saját hazájukban vehetik át a kitüntettek az elismerést. Ma, december 10-én 16:30 órakor, a díjátadókról készített felvételeket, a Stockholmból közvetített, szűkre szabott online ceremónia részeként láthatja a közönség. Az egész átadás hetét fényinstallációk kísérik Stockholmban, amit bárhol a világon digitálisan is megtekinthetünk.

A Nobel-díj hete lázban tartja a tudomány világát. Ez a láz nem az, amiért aggódnunk kellene. A svédek óvatosak. Nem rendezték meg a nagyszabású, mintegy 1300 fős díjátadó ünnepséget Stockholmban, sem Oslóban a Béke-díj átadás ceremóniáját. Helyette idén minden kitüntetett a saját hazájában vehette át a díjat. De a svédek így is kitettek magukért. A díjátadókról készített felvételeket a Stockholmból közvetített csütörtöki online ceremónia részeként láthatja a közönség ITT. Továbbá Stockholmot elborították fénnyel, amire ebben a zord időben nagy szükségük van a skandinávoknak. Ezen a héten fényárban úszik Stockholm.

A kémia és a művészet nem zárja ki egymást

Alfred Bernhard Nobel 1833. október 21-én született Stockholmban. A svéd vegyészmérnök, feltaláló, gyáros Szentpéterváron, apja gyárában ismerkedett meg a robbanóanyagokkal, a nitroglicerin alkalmazásával. Párizsban kémiai tudását fejlesztve anyagi támogatást szerzett kutatásaihoz 1850-1853 között. Ezután visszatért Stockholmba, ahol felépítette az első nitrogliceréngyárat. Itt találta fel az iniciálgyújtást, majd a dinamitot, később előállította a robbanózselatint. Ezzel tette biztonságossá a nitroglicerin használatát.

1884-ben a Svéd Akadémia a tagjává választotta, és az uppsalai egyetem tanára lett. 1889-ben feltalálta a füst nélküli lőport. 1891-ben San Remoban telepedett le. Érdeklődése a természettudományokon kívül az irodalomra is fókuszált. Verseket írt. 1895-ben hagyott végrendeletével létrehozta a Nobel Alapítványt. Az 1957-1958-ban felfedezett 102. rendszámú elemet róla nevezték el nobéliumnak.

A Nobel-díj

Nobel-díj: a tudomány és a kultúra kiemelkedő alkotói számára alapított díj, amelyet – Alfred Nobel 1985-ben tett végrendelete szerint – testületei útján a Nobel Alapítvány adományoz 1901 óta évente, Nobel vagyonának (33,2 millió svéd korona) kamatjaiból. Az alapító kívánságára az évi kamatokat öt egyenlő részre osztják fel. Egy-egy rész illeti meg azt, aki (nemzetiségétől függetlenül) a fizika, a kémia, a fiziológia vagy orvostudomány terén a legfontosabb felfedezést tette, továbbá aki az irodalomban a legjobbat alkotta, illetve aki a legtöbbet tette a béke ügyéért.

1969-től a Svéd Állami Bank a Nobel-díjjal egyenértékű Alfred Nobel-emlékdíjjal jutalmazza a közgazdaság-tudomány legkiválóbb képviselőit. A díjakat a Svéd Tudományos Akadémia (fizika, kémia, közgazdaság-tudomány), a stockholmi Karolinska Institut Nobel-csoportja (orvostudomány), a Svéd Akadémia (irodalom), illetve a norvég Storting öttagú Nobel-bizottsága (békedíj) ítéli oda.

A jelöltek kiválasztásában a világ tudósai és a kulturális élet képviselői írásbeli javaslataikkal vesznek részt, a Nobel-bizottságok felkérésére. A díjak több személy között is megoszthatók. Intézmények és szervezetek csak békedíjat kaphatnak. A díjkiosztásra minden év december 10-én, az alapító halálának évfordulóján kerül sor, az aranyérmeket és az okleveleket a svéd király adja át Stockholmban, illetve a békedíjat a norvég király Oslóban.

Otthon, vagy a svéd nagykövetségen

A Nobel-díjakat, leszámítva a békedíjat, hagyományosan egy fényűző ceremónia keretében adják át minden év december 10-én, Nobel halálának évfordulóján a stockholmi városházán. A Nobel-békedíjat pedig, Nobel akaratának megfelelően ugyanezen a napon, de a szomszédos Norvégiában, Oslóban veheti át a kitüntetett.

Idén viszont, a koronavírus-járvány miatt a díjátadás elmarad, helyette a díjazottak idén saját otthonukban, vagy a helyi svéd diplomáciai kirendeltségen, esetleg kutatóintézetekben vehetik át a díjat, szűk körű ceremónia mellett.

Vasárnap elsőként Louise Elisabeth Glück amerikai költő, az irodalmi Nobel-díj kitüntetettje kapta meg az elismerést, a Massachusetts állambeli Cambridge-ben lévő otthonában.

Hétfő este őt követte a kémiai Nobel-díj egyik elismertje, a Berlinben élő francia mikrobiológus, Emmanuelle Charpentier, aki az elismerést a svéd nagykövet berlini rezidenciáján vehetett át. A kémiai Nobel-díj másik díjasa, Jennifer Doudna amerikai biokémikus, aki a Kaliforniai Egyetem berkeley-i intézményének professzora, kedden vette át az elismerést Berkeley-ben.

Szintén kedden vette át a fizikai Nobel-díjat a brit Roger Penrose és a német Reinhard Genzel. Az orvosi Nobel-díjat az amerikai Harvey J. Alter és Charles M. Rice kapta. Charles m. Rice a New York-i svéd főkonzul rezidenciáján kapta meg Nobel-díjat.

A Közgazdasági Nobel-díjat az amerikai Paul Robert Milgrom és Robert Butler Wilson vehette át, akik az árverések mechanizmusának elméleti és gyakorlati kutatásában végzett munkájukért kaptak Nobel-díjat.

Szerdán vehette át az orvosi Nobelt a brit Michael Houghton. Harvey J. Alter, Michael Houghton és Charles M. Rice alapvető felfedezéseket tettek a Hepatitis-C vírus azonosításában.

Szintén szerdán kapta meg a fizikai Nobel-díjat az amerikai Andrea Ghez csillagász és fizikus, akit a sajtó az otthona kertjében fotózhatott le.

A fizikai Nobel díjat a fekete lyuk kutatói kapták: A német Reinhard Genzel és amerikai Andrea Ghez kutatócsoportjaikkal bizonyították a Tejút közepén elhelyezkedő négymillió Nap tömegű objektum, szupermasszív fekete lyuk létezését. Roger Penrose angol elméleti fizikus és matematikus pedig a fekete lyukak általános relativitáselmélet által megjósolt kialakulását jegyezte le.

Az idei Nobel-békedíjat pénteken adják át az ENSZ Világélelmezési Programjának egy oslói és egy római rendezvényén. Az ENSZ testülete, a Világélelmezési Program, a világ egyik legnagyobb humanitárius szervezete emberek millióit látta el élelemmel Jementől Észak-Koreáig a koronavírus-járvány idején. A vezető humanitárius szervezet saját becslése szerint mintegy 690 millió ember, azaz 11-ből egy fekszik le minden este éhesen.

Fényárban úszva – A Nobel-hét fényei

A Nobel-díj átadása mindig fontos esemény a svédeknek. Svédországban szokás, hogy a díjátadás hetében a Nobel irodalmi díjazottak műveiből olvasnak fel családi körben, ezzel is adózva Nobel irodalmi művészetének.

Az idei díjazott Louise Elisabeth Glück 1943-ban született New Yorkban. Apai nagyszülei emigráns magyar zsidók voltak. Tizenkét verseskötet és néhány verses gyűjteményt jelentetett meg eddig. A Nobel-díj ajánlása szerint mindegyik kötetét az egyértelműségre való törekvés jellemzi. Költészetében a családi élet, a gyerekeknek a szülőkkel és testvérekkel kialakított és fenntartott szoros kapcsolata játszik központi szerepet. Verseiben kibontakozik az én, ami megmaradt álmaiból és téveszmeiből táplálkozik, és rámutat: semmi sem nehezebb, mint szembeszállni az én illúzióival.

Mint oly sok minden más ebben az évben, a 2020-as Nobel-hét is nagyon másképp néz ki. A ma esti, nagyon egyszerűre tervezett Nobel-díj ünnepi gálát digitálisan, a televízióból vagy online követheti a világ. Ez a kivételes alkalom ihlette meg a Nobel-hét fényeinek tervezőit: Annika Levin, Alexandra Manson, Lara Szabo Greisman és a Helmet Experience Design cég.

A Nobel-hét fényei egy új módja annak, hogy a svédekkel együtt a világ bármely pontján megünnepeljük az idei stockholmi Nobel-díjat december 5 és 13-a között. A város impozáns épületein felállított fény-installációk legtöbbjeit közül többet is az idei és a korábbi évek Nobel-díjasai ihlettek. Az egyik legimpozánsabb installáció a stockholmi városháza homlokzatára vetített képek, amit az űrből vetítenek ki a Svéd Nemzeti Űrhivatallal és az Európai Űrügynökséggel együttműködésben.

A szervezők úgy tartják, a fényjátékokkal a művészet és a tudomány találkozását erősíthetik. A fényinstallációk játékosak, hatékonyak és kommunikatívak. A tervezők a fény installációkkal arra hívnak, hogy másként lássuk a városi létformát és magát Stockholmot.

A svédeknek a zord teleken nagy szükségük van arra, hogy a sötétben fényhez jussanak. Különösen ebben a nehéz évben, mint amit most 2020-ban megél a világ. Ezen a kulturális eseményen az ott élők egymástól biztonságos távolságban nézhetik meg a fényjátékokat, amit az egész világ nyomon követhet ITT digitálisan.

Louise Elisabeth Glück: Szilfák

Reggel óta próbálom elválasztani
a szükséget a vágytól. Most, a sötétben,
csak a keserűség fog el, ha magunkra
gondolok, ahogy építünk, deszkát gyalulunk,
mert egy ideje kitartóan a szilfákat
figyelem, és láttam,
hogy ennyire görcsös és merev törzset
a gyötrelem teremt,
amitől, már megértettem,
minden forma kifacsarodik.

Gerevich András fordítása
Az eredeti változat – In: Magyar Lettre Internationale, 1997. nyár, 25. szám

Forrás:
https://www.facebook.com/nobelprize
https://nobelweeklights.se/
Magyar nagylexikon, 13.köt. – Budapest : Magyar Nagylexikon, 2001., p. 810.
Kultúra Magazin, Lázár Zsanett 2020. október 12. hétfő

Szerző: Polgár Ágnes
Kép: https://nobelweeklights.se/