Mit főzött az exem nője?

Kukucskálás. Pletyka. Kidumálás. Fecsegés. Pusmogás. Ez megy a közösségi oldalakon a nők körében. A kiváncsiság a hajtóerő. Érdekes, mit csinál a másik nő és hogyan, főleg akkor, ha az a nő, a jelenlegi partnerünk volt nője, vagy a volt pasink új nője. De éppúgy érdekes az új munkatársnő, a volt osztálytársnő, egy érdekes törzsvásárló is, ha az irigylésre vagy épp kibeszélésre méltó.

Ha naivak akarunk maradni, akkor nyugodtan dőljünk hátra, és ne is feltételezzük, hogy a nők nem lennének irigyek egymásra. Mert azok vagyunk. Kevésbé, vagy jobban, függően saját önbizalmunktól. Ha jóban vagyunk magunkkal,  mondhatni kiegyensúlyozottan élünk, akkor egyáltalán nem, vagy kevésbé érdekes számunkra a másik véleménye. Ám, ha nem így van, nem úgy alakul a magánéletünk, a karrierünk, akkor szükségünk lehet arra a téves megerősítésre, hogy másokhoz képest viszonyítsuk magunkat.

S ennek egyik legegyszerűbb és leginkább sikeres módja, ha abban igyekszik hibát keresni, akire éppen féltékenyek, irigyek vagyunk. Barátnők, munkatársnők, anyukák csacsognak, szörnyülködnek, kritizálnak együtt, más nőket.

Persze tisztelet a kivételnek. Vannak, akik még soha senkit nem csekkoltak le sehol, és még a barátnőjüket sem kérték meg hasonlóra.

Te lennél a szerető?

Ha a pasi nem jár haza időben, avagy, sűrűsődnek a feszkók, s ráadásul ezzel egyidőben hirtelen megjelenik egy eddig ismeretlen nő a képletben, egészen biztos, hogy ez a nő minden baj forrásának. S ha fent van a facebookon, van instagram oldala, a linkedinen is megleshető, a twitterről sem maradt le, esetleg saját videoblogja van, egészen biztos, hogy ától cettig mindent meg lehet nézni róla. Mert a nő tudni akarja ki az a másik nő. És mivel kell a megerősítés, hogy nem szebb, jobb, magasabb, alacsonyabb, vékonyabb, kövérebb, csinosabb, okosabb, még a barátnőkkel is csekkoltatjuk őt, akik persze egytől-egyig állnak mellénk. Az ügy mellé. És bizony beindul a gépezet.

Ha van elég merszünk a közelébe férkőzünk. Követjük, lessük, kísérjük minden egyes posztját a másik Nőnek, amit kitesz, amit másnál lájkol, véleményez, leokéz, programot érdeklődése tárgyává tesz. Szétszedünk minden egyes képet, amin szerepel. Hol volt, mit csinált, mit viselt, milyen arcot vágott, hol nyaralt, milyen karácsonyfát állított, hogyan mutat az adott pasi mellett. Mert bizonyára van pasija. De ha nincs, vagy legalábbis nem látjuk, mert ismeretlenként nem mindent látunk az adatlapján, akkor Jaj neki! Mert tuti, hogy rá akart, vagy rá is mászott a pasinkra!

Miközben, ezzel egyidőben mi magunkról a lehető legelőnyösebb oldalunkat igyekszünk kifelé, és a másiknak mutatni. Mert abban is egészen biztosak lehetünk, hogy bennünket is megfigyelnek, leellenőriznek, meglesnek, és akár még ki is dumálnak mások. Munkatársak, volt osztálytársak, szomszédok, a többi anyuka a bölcsiből, oviból és suliból, a férjünk exei, az edzőtársak, a nyelvóráról a csoporttársaink, a párunkra ácsingozó nők, a nővérke a rendelőből vagy éppen a zárt csoportból ismert hobbipartnerünk egyike.

Szakmai csekkolás

Igen, a facebook arra is jó, hogy a legújabb kolleganőt is meglessük az interneten, főleg, ha egyre több elismerést happol el előlünk. Ki is ő pontosan, hol tanult, milyen képzéseken vett részt, kik voltak a tanárai, hol dolgozott korábban, milyen sikerei avagy tévedései voltak, mit csinál a szabadidejében. Például úgy ahogy egy multinacionális cég könyvelési osztályán történt, mintegy tizenegy éve:

– Annyira bicskanyitogató volt a stílusa az első perctől az új könyvelőlánynak, hogy kiváncsiak lettünk rá, mégis mire fel hordja olyan magasan az orrát – emlékszik vissza Marika, a mintegy még első, iwiwes csekkolásának – így amikor ő már hazament, mi összedugtuk a fejünket és együtt kerestünk rá a többi kolleginával. Kiderült, hogy valóban abban az iskolában végzett, amit mondott, viszont találtunk róla pár nem túl szerencsésen készült képet is, amin nagyon jó ízűt röhögtünk, kínunkban. Akkoriban tört be a facebook is, amin akkor ő még nem volt rajta, és mi annyira gonoszak voltunk vele, hogy rábeszéltük, lépjen be, és ugyanezeket a képeket tegye át oda is.

Marika beismerte, hogy a kolléganő egyébként nem volt rossz munkatárs, és a főnükök igazából csak azért dicsérte jobban náluk, hogy segítse őt a beilleszkedésben, és a kollegina is csak zavarában volt „okoskodó” igazából csak bizonyítani akarta, hogy a friss diplomája nem feltétlenül kevesebb a gyakorott munkatársak tudásával szemben.

Naponta csekkol

Margit már több mint három éve van együtt Gáborral, több mint egy éve együtt is élnek, még sem érzi magát biztonságban Margit, Gábor volt feleségétől. – Nem tesz semmi rosszat Gábor volt felesége, de éppen elég, hogy a közös gyerek miatt folyton találkozzanak – kezdi Margit – én is elvált vagyok, nekem is korrekt a volt férjemmel a kapcsolatom, de messze nem olyan jó, mint nekik. Ez bosszant, és bánt. Egészen pontosan félek attól, hogy egy szép napon Gábor arra ébred mellettem, hogy inkább hazamegy a családjához. Kérdésünkre, hogy errő beszélt-e már Margit, Gáborral, igennel válaszol: – Gábor megérti, hogy féltékeny vagyok, miért félek. Mindig meg is nyugtat, hogy ez elő nem fordulhat. Ám, hogy én valóban ne parázzak, inkább mindig megnézem a nőt, van, hogy akár naponta többször is. Kis túlzással azt is tudom, mit főzött aznap. Mert ő olyan nagyon posztolós típus. De igazán akkor nyugszom meg, amikor szerelmes képeket oszt meg magáról és az új pasijáról.

Pénztártól való távozás után

– A kolleganőm mániákusan csekkolja az ügyfeleket, én csak azokat lesem meg, akikkel valamilyen konfliktusom alakul ki, vagy valamiért megfognak. Például fenyegetőzik, és ezt ráadásul nagyon ostobán teszi – meséli Annamari, egy internetszolgáltató cég, ügyfélmenedzsere – és olykor egy-egy ilyen meglesésnél, elcsodálkozom. Azon, hogy sokszor mennyire egyszerűak az  emberek. Fejben. Ügyetlenül és bután kezelnek helyzeteket, akár vezetőbeosztású komoly emberek is. Egy ízben például,  a csekkolást követően derült ki, egy bíró akasztott ki nagyon, ahogy a számlaelmaradását kezelte. De pozitívan is csalódtam már, amikor megnéztem egy nagyon korrekt roma ügyfel oldalát. Melós. Szép családja van. Derült ki.

Annamari elmesélte azt is, hogy a párja volt nőit is megnézte már a közösségi oldalon, a „miheztartás végett.”  – Kicsit zavarnak. A párom bemutatta őket, de valahogy nem maradtam nyugodt. Egyikük elcsodálkozott, hogy milyen csinos vagyok. Én pedig azon, hogy ő mennyivel fiatalabb nálam. Pedig nálam is idősebbnek saccoltam a képek alapján – árulja el nekünk Annamari.

Kapcsolatban

Zoli a válás után évekig nem randevúzott, egészen addig nem, míg meg nem ismerkedett Emesével, akivel egy lámpaszaküzletben találkozott. – Nagyon megtetszett az egyik csillár, amiből kettőt szerettem volna, de mivel nem volt csak egy készleten, Emese, az üzlet tulajdonosa elkérte a nevem és mobilszámomat, hogy értesíteni tudjon, amikor megérkezik a másik lámpa.  Én a névjegyemet adtam oda. Hónapokkal később árulta el, hogy amint kiléptem az üzletből, ő azonnal megnézte a facebookon, hgy nős vagyok – e. A névjegyemen lévő adatok segítették neki a szűrést, a nagyon gyakori vezeték és keresztnevem után – meséli büszkén Zoli. Imponált neki, hogy Emese utána nézett és az is, hogy tudja, Emese csak így ment bele a kapcsolatba, hogy ő már szingli volt.

Viszont, amikor már arról szól Zoli, hogy a facebook később mennyire keserítette meg a boldogságuk kezdetét, arra már nem mosolyogva emlékezik vissza: – Amikor megosztottuk az ismerőseinkkel, hogy kapcsolatban vagyunk, akkor mindketten kaptunk hideget és meleget is. Talán hiba volt a részemről, hogy nem jeleztem a volt feleségemnek, hogy megismerkedtem Emesével, mert onnantól kezdve folyamatosan piszkálta Emesét. Bejelölte ismerősnek, amit Emese a legnagyobb udvariassággal viszonzott is, mert nem sejtette, hogy a volt feleségem mindent megtesz majd, hogy közénk álljon, amibe bőven bevonta a barátnőit, az anyósomat, sőt még az én édesanyámat is. Hónapokig nem tudtuk, hogy valójában ki van ellenünk és ki van mellettünk, mert a kedvesnek tűnő lájkok, hozzászólások és érdeklődések mögött gyakran a volt feleségem állt.

Orvosság kíváncsiságra

– A valóságshowk akkor kezdték meg térhódításukat itthon, amikor a kamaszkorom vége felé jártam. Érdekes módon mindenki fújolt és kézzel-lábbal tiltakozott, amikor szóba kerültek, de közben alig várták az estét, hogy nyomon követhessék a Villában történteket. Szerintem, ma ugyanez a helyzet a közösségi oldalak használatával is: azt hisszük, hogy okosabbnak tűnünk, ha azt hangoztatjuk, hogy milyen kártékony a Facebook, mert elidegeníti az embereket egymástól és jó pár kapcsolatot is gallyra tett már, aztán mikor magunkra maradunk, máris szaladunk az internetre, hogy kíváncsiskodhassunk – fejti ki véleményét Vivi, aki nem rejti véka alá, hogy gyakran téved mások adatlapjára azért, hogy „pletykálnivaló” után kutasson.

– Volt a gimiben egy srác, akibe eszeveszettül szerelmes voltam, ő azonban azt sem tudta, hogy a világon vagyok. Hogy ennek az áldatlan állapotnak véget vessek, a barátnőm biztatására képes voltam szerelmes levelet is írni, amit személyesen kézbesítettem neki. Az akció katasztrofálisan sült el, nem elég, hogy nem lett az egészből semmi, még jól le is égettem magam… Néhány hete eszembe jutott ez a sztori, és teljesen automatikusan jött, hogy rá is keresek erre a srácra a Facebookon, mert kíváncsi voltam, merre sodorta az élet – meséli Vivi, aki hosszan elidőzött egykori szerelme adatlapján. – Hogy akkor mit ettem rajta, nem tudom, teljesen átlagos felnőtt lett belőle, szerintem annak idején az esze miatt habarodtam bele. Azóta szép családja lett, azt a lányt vette feleségül, akit annak idején helyettem választott. Tudom, csúnya dolog, de titkon örülök, hogy az egykori vetélytársam külsejének egyáltalán nem tett jót az idő múlása – mondja kuncogva Vivi, aki saját magán is tud nevetni.

– Boldog házasságban élek, és semmi pénzért nem adnám másnak a férjemet, de előfordul, hogy egy-egy jóképű férfi láttán megdobban a szívem. Pontosan ez történt év elején a patikában is, amikor találkozott a tekintetünk a pult mögött álló gyógyszerésszel. Ez jó párszor megismétlődött, így egyik este, mikor a férjem sokáig dolgozott, nyomozni kezdtem a neten. Felmentem a gyógyszertár honlapjára, megnéztem a munkatársak listáját, és egyenként elkezdtem őket csekkolni a Facebookon. Harmadik nekifutásra meg is találtam a sármos gyógyszerészt, akiről nem csak azt tudtam meg két másodperc alatt, hogy foglalt, hanem azt is, hogy nyolc évvel fiatalabb nálam! Azonnal lecsuktam a laptopot és azóta inkább másik patikából szerzem be a vitaminokat – meséli nevetve Vivi, aki meg volt győződve róla, hogy egyidősek a jóképű patikussal.

— Már sokszor ki akartam szállni a facebook sodrásából, de akkor rengeteg ilyen szimatolásról lemaradnék – ismeri el önmaga előtt is Vivi.

Kép: Unsplash