A szeszélyes április: Egy nap alatt négy évszak szerint öltözködhetünk
Az utóbbi napokban a koronavírus-járványról kicsit elvehette a figyelmünket a szélsőségesnek mondható időjárás. Hol napfényes meleg volt, hó az eső szakadt, vagy hullott a hó, a jeges eső sem került el bennünket. Az április ilyen. A szeszélyes, bolondos, hóbortos jelzőket nem véletlenül kapta.
A tökéletes tavasz valahogy úgy nézne ki, hogy március elejétől május végéig szépen lassan kúszna fel a hőmérőn a higany, és pont annyi eső esne, amennyi a növényeknek megfelel. És persze még nekünk embereknek sem lenne kellemetlenül sok mennyiségű a csapadék. Például nem borulna feketébe az ég, nem záporozna az eső egész nap, és nem fújna hozná a hideg szél. De legfőképpen nem esne jeges eső és nem hullana a hó. Nem lenne fagy éjszaka, ami károsítaná vagy elpusztítaná a virágzásba indult gyümölcsfákat, az elvetett magokat.
De a tavasz nem ilyen, főleg nem az évszak közepe, az április. A hirtelen és szélsőségesnek nevezhető hőmérséklet ingadozásról ismert hónap, nem az utóbbi évtizedekben lett ilyen kiszámíthatatlan. Olyannyira nem, hogy számos népi mondás szól arról, mit hozhat a hónap különféle időjárása. Érdemes megnézni ezeket a hiedelmekre épülő szólásokat, elődeink feljegyzéseit és a statisztikát, amikből kiderül, semmi meglepő nincs abban, hogy áprilisban éppen úgy eshet a hó, mint lehet akár nagyon nyáriasan meleg is.
Ez a bolondos időjárás ezekben a napokban igencsak megmutatta magát, ami – még ha kellemetlen is volt, vagy meglepő, és reméljük, nem okozott túl nagy gondot az agráriumban – legalább kicsit elterelte a figyelmünket mindarról, amit negatívan élünk meg a koronavírus-járvány miatt.
Ne legyen se meleg, se hideg
Nem véletlen találkozhatunk megannyi népi megfigyeléssel, ami az április időjárásról szól, hiszen április időjárása kulcsfontosságú a mezőgazdaság számára. Az sem jó, ha áprilisban fagy vagy, de az sem jó, ha túl meleg van már. Mit is jelent ez pontosan, miért nem?
A rossz időben érkező lehűlés még a fagytűrő növényeknél is okozhat károkat. Tavasszal az jelentheti a legnagyobb problémát, amikor a nappali felmelegedés hatására megindul a növényben a nedvkeringés, esetleg a rügyek is kipattannak, éjszaka azonban megint jön a fagy. Azok a rügyek elfagyhatnak.
A kalászosok esetében a meleg és száraz időjárás jelentős termésveszteséggel járhat. Az elvetett kukorica csírázása szintén jelentős mértékben függ attól, hogy április hónapban mennyire alakul kedvezően a talaj nedvességtartalma. Nem beszélve arról, hogy a legtöbb hazai gyümölcsfajunk ebben a hónapban virágzik. A virágzás számára a legkedvezőbb a napos, mérsékelten meleg és a gyenge légmozgású időjárás lenne.
Mert az erősen szeles, csapadékos időjárásban a méhek kevésbé tudják hatékonyan beporozni a gyümölcsfák virágait, ami jelentősebb mértékű termésveszteséggel is járhat. Ugyancsak nagy károkat okozhatnak a gyümölcsösökben a gyakori hajnali fagyok.
Népi megfigyelések, közmondások
Az április hónap szeszélyességére jó pár szólás-közmondás utal. Ilyen az, ami párhuzamot von a női lélekre, viselkedésre: (Úgy) Higgy az asszonynépnek, mint az áprilisi időjárásnak. Áprilisban hét tél, hét nyár – tartja egy másik mondás, vagyis nem kell meglepődnünk azon, ha egy hétig ilyen-vagy éppen olyan az időjárás.
A termés megjövendölésére is számos népi regula létezik, például hogy Április hónap, ha nedves, aratás lesz bő és kedves. Ami egyben azt is jelenti, hogy ha elmarad a csapadék, és április hónapja száraz, napos, akkor már előre vetítheti árnyékát a májusi fagyosszentek látogatása. Ez egy másik megfogalmazás szerint így hangzik: Száraz április káros, nedves április hasznos.
Április 24-re, Szent György napjára több szólás-közmondás is született. Az egyik legismertebb: Ha Szent György napján akkora a vetés, hogy a holló (más mondásban varjú) elbújhat benne, úgy jó lesz a termés. Illetve, arra is van mondás, amennyiben nem esne az eső eddig a napig ebben a hónapban, akkor bizony később kell rengeteg csapadékra számítanunk: Ha eső nincs György-nap előtt, sár lepi el a legelőt.
A szeszélyes április
Az Országos Meteorológiai Szolgálat jegyzi a hőmérsékleti adatokat. Mi magunk is rákereshetünk az április hónap hőmérsékleti értékeire, ami egyértelműen mutatja, mennyire szeszélyes ez a hónap, és ez nem csak az elmúlt években volt így, hanem száz évvel ezelőtt is jellemző volt.
Ezekből például leolvashatjuk a leghidegebb és a legmelegebb április napokat. Tavaly 2020. április elsején Zabar községben -11,9 Celsius fokot mértek, de ehhez hasonló értéket, – 7,6 Celsius fokot mértek 1955. április 20-án Fügödön (ma Encs). És ugyanezen a településen 1933. Április 18-án is igen hideget, – 7,8 Celsius fokot jegyeztek. Ugyanakkor 1926. április 25-én Debrecenben 33,6 Celsius fokot mértek. Ahogyan 1946. Április 4-én Kaposváron ment fel a higany 28,2 fokra.
A hónap szeszélyességét mutatja, ha csak a napokat figyeljük. Tekintsük meg a hónap első napjának két legszélsőségesebb értékét, vagyis az előbb említett 2020. április elsejét, amikor Zabarban -11.9, míg 1989. április elsején Körmenden 27.7 fokot mértek.
Majd nézzünk egy hónap közepi napot is: 1977. április 14-én Karcagon -8,1 míg 1939. április 14-én 28.7 Celsius fokot mértek Túrkevén.
És a hónap végi adatok sem cáfolják meg április hóbortosságát, mi több kifejezetten alátámasztja. 1976-ban a Kékestetőn – 4.5 Celsius fokot mértek, 2013-van Pitvaroson 32.6 Celsius fokot. Mi ez, ha nem szeszélyesség?
A meteorológiai statisztikákból, a fennmaradt népi hiedelmekből is egyértelműen látszik, hogy nem csak idén, nem csak az utóbbi pár évben, hanem sokkal régebb óta szeszélyes, hóbortos, meghökkentő és kiszámíthatatlan az április. Tehát jobb, ha megbékélünk vele. Rétegesen öltözködünk, minden szélsőségre felkészülünk, arra is, hogy nem csak egy héten, hanem akár egy napon belül is teljesen megváltozhat az időjárás. Hogy éppen úgy lehet akár téliesen hideg, mint nyáriasan meleg az idő, mint ahogy lehet őszbe forduló vagy tavaszba hajló is.
Jó ha tudjuk, ez a valódi április tréfa.
Forrás: ITT és ITT és ITT
Szerző: Polgár Ágnes
Kép: GettyImages
arról 
