Kihagyhatatlan első randik

Amikor manapság instant dönthetjük el a sorsunk további alakulását, mert első látásra voksolhatunk valaki ellen vagy mellett, nem is látjuk értelmét annak, hogy valóban megismerjük egymást. Főleg akkor, ha a hirtelen feltörő érdeklődésünk 72 órás online ismertség után hanyatlani kezd. Inkább első randi nélkül dobjuk a másikat. S vele együtt az esélyt.

Hogy mitől is kihagyhatatlanok az első randik? Talán keressük a választ a szó jelentésében. A magyar randevú szó, egy francia kifejezésből ered, amin nem is csodálkozhatunk, hiszen a franciák elég jók a szerelemben. Ez a rendez-vous, amit a franciák úgy ejtenek: randévu. A jelentése: találka, találkozó, megbeszélt időpont. S bár a francia nyelvben a rendez-vous bármilyen találkozót jelenthet, a magyar nyelvben elsősorban a romantikus, intim kapcsolat reményében tett találkozókat értjük. Éppen ezért, kihagyhatatlanok.

Online szerelem

Miután kölcsönösen egymásra mosolyogtunk, lájkoltuk vagy éppen jobbra húztuk egymást az online társkeresőm, és így lett egy matchunk, azaz párba álltunk, már kezdődhet(ne) is az ismerkedés. Ami vagy be is indul azonnal, vagy nem. Min múlik?

Ha szerencsés a csillagállás, a kupidók mindkettőnket is meglőttek a nyilaikkal, továbbá a nagy öreg fentről ránk bólintott, akkor nem csúszunk el térben és időben egymástól, és chatelni is olyan intenzivitással kezdünk, hogy pillanatok alatt akár egymásba is habarodhatunk. Online.

Beszélgetünk, ragaszkodni kezdünk a másikhoz. Reggel egymással ébredünk és este egymással fekszünk. Online. Becézni kezdjük egymást, képeket küldünk oda és vissza, megosztjuk egymással a reggeli kávénkat, a munkába induló öltözetünket, a tízórainkat, a reggeli meeting unalmát, az ebédünk tartalmát, a főnökünk dicséretét, a kollégánk beszólását, a hazafelé tartó bevásárlás tartalmát, és este még a gyermekeink házi feladatát is, hogy online kérjünk segítséget egymástól.

Haiku verset költünk, dalt éneklünk, szerelembe hajló hangüzeneteket küldünk egymásnak. Tortát sütünk együtt, kamasz lány iskolai problémáját oldjuk meg közösen, eszmét cserélünk a serdülőkor problémáiról. Vagy éppen közösen rendezzük át online a nappalit, főzzük meg a szombati vacsorát, választunk bort az esti bulihoz, amire nem együtt megyünk el.

Dobog a szívünk, lessük a másik üzenetét, hiányérzetet kelt a másik távolléte, az üzenet nélkül maradt percek, órák ideje.

Olyan mintha már együtt élnénk, akaratlanul szinte már közös jövőt is tervezünk, égünk a vágytól, hogy találkozzunk, mindaddig míg dolgozik bennünk az adrenalin. És nem dönti le ezt az izgalmas várakozást, a szerelemre robbanást egy másik online izgalom.

Randevú nélkül

Ám, ha ebben az időben – ami maximum két-három hét – elmarad, meghiúsul, füstbe megy, elúszik az élő, igazi találkozás, akkor az adrenalin okozta fellángolás tripla gyorsasággal lankadni kezd, mint ahogy fellángolt az. Mindez megmagyarázhatatlanul, vagy nem tényleges okokra fogva, űrt hagyva maga után történik.

A kiaknázatlan kapcsolatok talán egy ideig futnak valamennyit még, függően attól, hogy mennyire kitartó, elszánt egyikük vagy mindkettőjük, de valódi kapcsolat csak akkor válhat belőle, ha találkoznak a felek. Egyébiránt elcsúsznak egymás mellett.

Legfőképpen azért, mert az online társkeresés korlátlan lehetőséget kínál arra, hogy egyszerre több vasat is a tűzben tartsunk abban reménykedve, hogy így nagyobb eséllyel találhatunk valódi párkapcsolatot magunknak. 

Csakhogy saját magunkat csapjuk be ezzel, mert a cybertér semmilyen körülmények között nem helyettesítheti a személyes találkozás adta esélyt. És ha nem találkozunk, valójában nem is tudjuk meg miről maradtunk le, vagy mit úsztunk meg igazából.

Valódi első randevú

De kideríteni az érzéseink valódiságát, egy többnapos online intenzív együtt töltő idő után, csakis egy személyes találkozással lehet. Mert az élő randi, az egyetlen, amiben a valódi énünket tudjuk megmutatni, még akkor is, ha akarva vagy akaratlanul egyfajta szerepet játszunk, de még is csak önmagunkat adjuk. Minél összetettebb egy randevú, minél ingoványosabb talajon találkozunk, nem steril, megrendezett körülmények között, hanem kizökkenve a megszokott kerékvágásból, például más helyszínen, mint ahol minden nap mozgunk, akár messzebbre elutazva, vagy olyan programon összefutva, ami nem feltétlenül a mi világunk elsőre, több lehetőséget ad arra, hogy magunk igazibb, a valósághoz közelebbi oldalát mutassuk, és ismerjük meg a másikét.

Azt az oldalt, amit online nem lehet megismerni, hiszen a chatelés, de még a telefonbeszélgetés is könnyen elcsúszhat, hiszen nem látjuk a másik mimikáját, nem halljuk a másik hangjának mélységét és magasságát, és szinte képtelenség élethűen kifejezni a gondolatainkat.

Elcsúszott online kommunikáció

Gondoljunk arra, hogy a párkapcsolati problémák alapvető oka a legtöbb esetben a nem megfelelő kommunikáció. Még személyesen is sokszor nehezen ismerjük fel a valódi szükségleteinket, amit éppen ezért nem is tudunk gyakran jól kifejezni. Mindez online többszörösen felmerülő probléma. Ha valami könnyen elcsúszhat szóban, pláne kifolyhat írásban. Nagyon nem könnyű valódi érzelmet, gondolatot, véleményt egy-két soros üzenetekben kifejezni. A hangulatjelek sem biztos, hogy segítenek, olykor még ronthatnak a helyzeten. Míg valakinek a vicsorgó jel, az ijedelmet fejezi ki, addig másnak a nemtetszést jelenti, míg egy harmadik félnek a pozitív hangvételű izgalmat. Az elképedést ábrázoló kis arc is válthat ki nem egyértelmű érzelmet, mert nem tudjuk, hogy a meglepődés jó vagy rossz reakciót takar. A röhögő arc is tükrözheti azt is, hogy hasunkat fogva nevetünk a másikkal, de azon is, hogy kellőképpen kiröhögjük az online partnerünket.

Csalfa, vak remény

Ha az online töltött idő beszippant, és a vonzalom folyamatosan ott motoszkál bennünk, akkor le kell tudni győznünk azokat a kétségeket, amiket felhozunk magunkban a személyes találkozással szemben.

Ha az online beszélgetés nagyon is jól sül el, korábbi nem jó tapasztalataink is könnyen gátat szabhatnak bennünk abban, hogy találkozni akarjunk a másik féllel. Ezeket tudatosan kell félre tennünk, meg kell győznünk magunkat, hogy most egy másik emberrel találkozunk, a kettő nem ugyanaz. A félelem a csalódás ellen, hogy a kémia nem lesz működő képes köztünk, sem dönthető el pusztán a cyber térben.

Nem áltathatjuk, és nem menthetjük fel magunkat annak a felelősség alól, hogy azért, mert könnyen elbújhatunk részben vagy egészben egy nem is létező álarc mögé, még nem követnénk el tisztességtelenséget, amikor tulajdonképpen játszunk a másik érzelmeivel.

Téves gondolat, hogy a nem korrekt online ismerkedés semmilyen következménnyel nem jár, mert valójában gőzünk nem lehet arról, hogy a másik félben mit okozunk vele. És gyakran azt sem tudjuk bennünk valójában mi játszódik le. 

A személyes találkozó egyébként pont, hogy segítene saját magunkban is a helyére tenni azokat a felmerülő kétségeket, ami egy pár napos, több hetes intenzív online kapcsolat alatt felmerülnek.

És persze, könnyen előfordulhat az is, hogy egy randevú nem elég arra, hogy minden kételyünket eloszlassuk, de hát a randevúk tulajdonképpen erre vannak. A szó jelentésében is szerepel, a randevú nem más, mint találkozást a romantikus, intim kapcsolat elmélyítésére. Legalább egyszer, személyesen, a hús-vér valónkban, hogy ha az jó volt, akkor több kövesse a másikat. Mert biztoasan mondani, hogy a másik tetszik valójában csak akkor lehet, ha legalább egy alkalommal láttuk a másikat, éreztük a másik közelségét, beleléptünk egymás intom szférájában, esetleg megfogtuk egymás kezét, kaptunk és adtunk egy csókot.

Mert párkapcsolatot elkezdeni és élni online nem, csak és kizárólag személyesen lehet.

Kép: Unsplash