Kézipoggyász vagy bőrönd – Kitörni a karanténból nem is olyan egyszerű?
Otthonunkba zárva nem egyszer álmodoztunk arról, mennyi felé mennénk, mi mindent tennénk. Most, hogy a lehetőségek egyre szélesednek, nyílnak az ajtók mégis kérdés lett, a félelem a vírustól, a bezártság vajon mennyire befolyásolhatja utazási vágyainkat, szokásainkat? Olvasóinkat kérdeztük:
Karóczkai-Müllner Helga
,
Polgár Ágnes
Kézipoggyász vagy bőrönd? Most, hogy enyhültek a kijárási korlátozás szabályai, akár már a nyarat is tervezhetjük. A koronavírus körül kialakult bizonytalan helyzet viszont sokakat óvatosságra int. Habár a vágy megvan arra, hogy most már végre kitörjünk a karanténból, a kérdés most az lett, hogy vajon egy kisebb kézipoggyász is elég vagy máris bőröndbe pakoljunk.
Egy-egy napi utat mernénk bevállalni ott alvás nélkül, vagy akár több éjszakára, egy-egy hétre is utaznánk? Az úticél belföldre vagy külföldre szólna? Mernénk-e újra turistáskodni, híres és felkapott helyszíneket látogatni, tengerpartra kifeküdni? Olvasóinkat kérdeztük.
Ezekre a kérdésekre vártuk a választ:
- Hová húz most a szíved, hová mennél a karantén után először?
- Hová utaznál el legszívesebben?
- Miért oda?
- A karantén után milyen időtartamú utazást tervezel?
- Belföldre mennél inkább, vagy akár külföldre is?
- Mikortól vagy mitől jönne el neked az a pont, hogy úgy érzed biztonságos utaznod?
Olvasóink így feleltek:
Gábor, 39 éves, Budapest
- A kislányaimhoz. Elvált vagyok. Ritkán látom most őket.
- Spanyolországba.
- Mert az a kedvenc országom, és még sosem jutottam el oda.
- Ott is aludnék. Akár tíz napra is. De nem repülnék, hanem autóval mennék, hogy védjem magam.
- Nem szívesen mennék külföldre rögtön, először inkább csak belföldre, oda ahová a kézipoggyász is elég.
- Teljesen biztonságban akkor érezném magamat, ha már legalább 3-4 hónapja nem lenne se itt, se Olaszországban új fertőzött.
Ági, 52 éves, Budapest
- A szívem Egyiptomba húzna.
- Június 11-14-e között utaztam volna Telavivba, de a visszaút repjegyét törölték.
- Búvárkodni mennék Egyiptomba.
- Most a B-terv lép életbe, így június 16-21-én utazom Tel-Avivba. Rokonokhoz.
- Némi félsz van bennem, de simán utazom. Kötelező a maszk viselete. Majd nem kapok legfeljebb levegőt benne. Kézfertőtlenítőt eddig is használtam mindig.
- Nehéz megmondani, hogy mi lehet ezentúl a teljes biztonság, mindenki mástól érzi magát védve. Biztonságot mi ad? Szerintem, nem nyitják meg úgy egyik országot sem, hogy nincs meg a kellő tájékoztatás, fertőtlenítés stb. Ha határokat nyitnak és utazni lehet, az gondolom már jó. Biztos, hogy mindenhol nehezebb lesz a reptéren. Mindenki érdeke ez. Muszáj végig csinálni egy fajta protokollt. Egyiptomban már hőkamerákat szerelnek fel a reptereken. Vitaminokat szedek, egészséges vagyok, betartom az alapvető higiéniai szabályokat, bízom benne nem lesz baj.
Attila, 30 éves, Gödöllő
- A barátnőmhöz.
- New Yorkba.
- Mert többször is azt álmodtam, hogy elutaztam oda.
- A karantén után nem nagyon tervezek utazgatni, mert három hónapig a krónikus betegségem miatt nem mehettem sehova, és kicsit ijesztően nagy hely lett most a világ. Kicsit félek tőle.
- Inkább belföldre.
- Akkor látnám, hogy biztonságos utazni, ha először is az időjárás végre megfelelő lenne. Szerintem hideg van májushoz képest. Furcsa idő van. Nem esik az eső sem. Szárazság és hűvös van egyszerre. Egyáltalán nem csábít ez az idő arra, hogy kimozduljak. Ha legalább 2-3 hétig tartósan kellemes idő lenne az lassan meghozná a kedvem, hogy kimozduljak, elutazzam, a koronavírustól függetlenül.
Dóri, 41 éves, Törökbálint
- Franciaországba.
- Édesanyámhoz mennék először, de végre úgy, hogy át is ölelhessem.
- Egy valódi croissant reggeli a vágyam. Szeretném hallani a franciákat élőben, és megnézném az óceánt tőlük.
- A vágyaimmal ellentétben viszont nem vagyok benne biztos, hogy szeretnék maszkban, még fokozottabb biztonsági ellenőrzések után repülni. Amúgy is tartok a repüléstől. Már a 9/11 után is körülményesebb lett a becsekkolás, eleinte attól külön ideges lettem, de azt mára megszoktam. Azt hiszem vonatozni sem szeretnék és tömegközlekedésre sem szállnék most szívesen.
- Inkább csak kézipoggyászt vennék és belföldre utaznék, de autóval mennék csak még.
- Ha egy éven át nem hallanék újabb megbetegedésekről akkor el mernék indulni nagy bőrönddel, külföldre is.
Kati, 33 éves, Kecskemét
- Haza, Szlovákiába.
- Valamelyik meleg tengerparti helyre.
- Mert mindig feltölt a déli nemzetek temperamentuma.
- Több, rövidebb időtartamút.
- Szívem szerint külföldre, de idén marad belföld.
- Igazából nem attól tartok, hogy a családom vagy én megbetegszünk, inkább attól, hogy az adott helyen valamilyen oknál fogva karanténba kerülünk (szálloda, település lezárás, vagy hasonló okok miatt.)
Flóra, 37 éves, Budapest
- Bárhová, ahol a párom is ott van. De most legyünk kettesben, gyerekek nélkül.
- A világ végére! De tényleg. Rengeteg hely szerepel az utazási bakancslistámon. Szeretném még látni a sarki fényt, bálnákat az eredeti élőhelyükön. Eljutni Oroszországba, Japánba, az őserdőbe. De ha csak egy helyet említhetek, akkor a Himalája legyen.
- Mert ez a világ teteje, számomra a szabadság szimbóluma. Át szeretném élni. Bár ide nem elég egy kézipoggyász, de ezt sem bánom!
- Több rövidet, és elsősorban nem ottalvósat.
- A nyáron csak belföldre utazunk. A külföldi utazást nagyon rizikósnak érezzük. Áprilisban volt foglalásunk Alexandriába. Repülővel utaztunk volna. Átfoglaltuk szeptemberre. Még gondolkodunk, hogy mi legyen vele.
- Szívem szerint idén kizárólag országhatáron belül maradnék. De később is jóval óvatosabban utaznék. A Himaláján tuti nem él meg a vírus, viszont a hegyig el is kell jutni valahogyan.
Szerzők: Polgár Ágnes és Karóczkai-Müllner Helga
Kép: Pixabay
(Olvasóink kilétére való tekintettel a keresztneveket megváltoztattuk, de a tényeken nem módosítottunk!)