Jó estét! – Vízbe hajított kritika

Jó estét! 

Vízbe hajított kritika

A kezdő színésznő dühében a tengerbe hajítja a hírvivő táblagépet, csak mert rossz volt a kritika, amit róla írtak. Mindez persze egy sorozatban. Igen, milliomosok körében. Egyébiránt csak nem dobta volna a vízbe a készüléket, mert fájt számára a bírálat. Bár megértem a dühét. Hiszen ki viseli könnyen a kritikát?
Költőien nem azt kérdezem, ki képes könnyen építkezni belőle, mert az már más felvetés. Szerintem, kevesen vannak, akik valóban jól tűrik a bíráló megjegyzéseket. Meggyőződésem, hogy akik így vannak, jól tűrik, azokat is megérinti, csak képesek nem (annyira) a szívükre venni, mint a többség. Ők később foglalkoznak az üggyel, és talán könnyebben építkeznek belőle, mint akiket először megtépáz.
Az is megfejteni való, hogy mit nevezhetünk, érezhetünk kritikának? És vajon aki kimondta, az észrevételnek, segítségnek, támogatásnak, kifogásnak avagy bírálatnak szánta a szavait ? A szeretet, a jóindulat, a figyelmesség vezette, vagy negatív töltetű indítékai voltak? Nem mindegy. Azért sem, mert ezen is áll, hogyan tudjuk fogadni a kritikát. Ahogy azon is, hogy kitől kapjuk. Fontos a számunkra a véleménye vagy sem? Vízre a szemléletével vagy gondolkodjunk el azon? Szerintem, először dobjuk ki – de ne a tabletet, ha azon olvastuk –  hogy ne bántson, majd fogadjuk meg azokat belőle, amiből valóban jobbak, ügyesebbek, hatékonyabbak, szebbek, édesebbek, kedvesebbek, eredményesebbek lehetünk.

Szerző: Polgár Ágnes

Kép: Starlet Photo