Jó estét! – Szabadság: kiültünk a teraszra, élveztük a melengető napsütést

Jó estét! – Szabadság: Kiültünk a teraszra, élveztük a melengető napsütést

Az utóbbi egy év, a koronavírus-járvány sok és sokféle változást hozott az életünkbe. Hogy ezek pozitívak vagy negatívak azt mindannyian másként ítéljük meg. Ahogyan a legújabb változást is, amit nyitásnak hívunk.

Végre, de nem kötelezően nem csak sétálhatunk már a kezünkben az elhozhatós kávéval (ahogy korábban ITT írtunk róla) hanem, akár le is ülhetünk egy-egy kávézó, cukrászda, étterem teraszán, hogy másod, sokad magunkkal megigyuk azt, mint a régi szép időkben. Meginni egy pohár bort, megenni egy finom süteményt, vagy egy szaftos kolbászt, puha kenyérrel. Annak előtt, hogy beütött volna a krach, vagyis a járvány. 

Ha erre vágytunk, ha ez hiányzott nekünk a legjobban, akkor miért ne tehetnénk meg, most, hogy már szabad? Szabad annak, aki átesett a víruson, aki megkapta az oltást. Annak, aki nem fél attól, vagy el tudja hessegetni azt a félelmet, hogy ha mégis elkapná annak ellenére, hogy túlesett már a koronavíruson, vagy oltva van. Hogy ha elkapná, akkor könnyebb szerrel megúszhatná a vírus lefutását.

Ez a változás is csak olyan, mint a többi az életünkben, lehet számunkra pozitív vagy negatív megítélésű. Bárhogyan is érezzük, tiszteletben kell tartanunk a másik döntését, akkor is, ha nem értünk egyet vele. Hogy kiült a teraszra valamelyik kedvenc vendéglátóhelyén vagy maradt otthon, hogy továbbra is elszeparálódjon másoktól.

A hangsúly úgyis a szabadság érzetén van. Hogy végre, újra mi magunk dönthettünk arról, hogy jó nekünk. Mi hogyan érezzük jól magunkat. Saját magunknak mire van szükségünk. Végül élvezni a napfény melegét bárhol tudtuk, mert mindkét teraszra odasütött a hétvégén a nap. Otthon és kint is. Melengetően. Így hát kiültünk a teraszra mi is. Hogy élvezhessük mindazt, ami már annyira hiányzott: a döntési szabadságot és a napsütést. 

Szerző: Polgár Ágnes
Kép: Magdeleine