Jó estét! – Segítség, éhen hal a gyerekem!

Jó estét!

Segítség, éhen hal a gyerekem!

Segítség, éhen hal a gyerekem! Túlzó kijelentés? Mit kijelentés, inkább kiáltás. Talán. De talán mégsem. A szülőknek a gyerekeik a legfontosabbak. Az ő hogylétük meghatározza a hétköznapokat.  Evés, alvás, játék – erről szólnak egy kisgyermek napjai. Személyes tapasztalatom, hogy a szülőket gyermekeik vonatkozásában az evés és az alvás kérdése foglalkoztatja leginkább.

Most maradjunk az evésnél. Nehéz terep. Mikor kezdődjön a hozzátáplálás? Milyen gyümölcsöt, zöldséget, netán húst kaphat a kicsi? Mikor, milyen tempóban ismertessük meg vele az új ízeket? Pépesítsük az ételt, vagy inkább falatkákat kínáljunk, s egyen  családdal közösen már a legkisebb is, hadd szokja az ízeket? S persze mekkora adagot illik elfogyasztani a feltálalt ételből? A legelején a táplálkozás témakörben ezek a sarkalatos pontok.

Majd később sok családban kezdődik a harc. Mert ezt, vagy azt a zöldséget vagy gyümölcsöt nem eszi meg a gyerek. Netalán egyáltalán nem eszik gyümölcsöt, s zöldségből is csak a krumplit. És különben is: szerintünk nem eszik eleget. Mert ilyen is van. És nem, ez nem feltétlenül a szülők hibája. Annyi minden közrejátszhat abban, ha egy gyerek válogat. Ne ostorozzuk magunkat emiatt. Bár tényleg adódhatnak idegőrlő pillanatok. Nehezíti a helyzetet, ha ilyenkor még valaki – a nagyszülők, a szomszéd, az óvónő, a barátnő, bárki – jobban tudja, hogy mit is kellene ennie a mi gyermekünknek.

Ilyenkor tényleg érezheti azt egy szülő, hogy éhen hal a gyereke. Mégis azt mondom, hogy jobban járunk, ha elfogadjuk a helyzetet, és azt tálaljuk, ami tényleg elfogy a tányérról. Ha ez minden nap ugyanazt a fogást jelenti, akkor is. Nem érdemes az étkezésből harcot csinálni. Legalább az étkezőasztal ne legyen csatamező.

Szerző: Karóczkai-Müllner Helga

Kép: Starlet Photography