Jó estét! – Nincs igazság!

Jó estét!

Nincs igazság!

Azt, hogy nincs igazság egészen testközelből tudom. Amikor kimondták az ítéletet: négy év letöltendő fegyházban, plusz két év felfüggesztett, majd’ elájultam. A nő, akit jól ismerek, alig egy éve hozta világra a gyermekét, amikor egy kora nyári napon fura fájdalmat érzett a hasában, a lampionok alatt egy kerti parti hangulatában. Nem az az ijedős típus, de akkor az ügyeletre ment. Szombat volt. A vakbélgyulladást, vagy más életveszélyt az orvos ott helyben kizárt.

A fájdalom nem múlt. Őszre sem. Aggódtunk miatta. Már a combjába sugárzott. Míg a decemberi végső diagnózist nem kapta meg, addig hitték a tüneteket bélflóra-problémának, petefészek-cisztának, laktózérzékenységnek, divertikulitisznak. De rák volt. Gyors műtét, és hosszas kemoterápia következett. Gyógyulás. De akkor sem volt igazság!

Mert egy csecsemő és egy rákbetegség együtt rengeteg kiadással jár. A família költségvetése a gyarapodó deficietet nem győzte. A családfő elvesztette az eszét, megragadott egy fegyvernek látszó tárgyat és gazdagnak hitt emberektől pénzt követelt, hogy győzze a kiadásokat. Évekkel később sem tudja megmondani miért tette. Miért gondolta, hogy ez a kiút, ez gyógyítja meg a feleségét, oldja meg az anyagi gondokat? Fegyveres rablás. A fegyvernek látszó tárgy miatt. Ítélet: négy év letöltendő fegyházban, plusz két év felfüggesztett. 

A tárgyalóteremben az elítéltért és a feleségéért, a sértettek aggódtak. Még haragudni sem tudtak a szerencsétlen flótásra, aki elkeseredettségében, kilátástalanságában hirtelen, átgondolatlanul cselekedett. 

Míg más, évekkel később, egy perui nagykövet, képeket nézegetett „csak, csupán”. Amiket a számítógépén tárolt. Gyerekekről. Kiskorúakról. Nem természetes helyzetekben. P-o-r-n-o-g-r-á-f tartalmakat. Több ezer példányban.  Ne akarjunk belegondolni abba, mi mást tehetett még a képek felett azon kívül, hogy nézegette azokat. Az ítélet ezért: egy év felfüggesztett, és ötszáznegyvenezer forint pénzbírság. „Csak, csupán”. Nem több, nem kevesebb.

Függetlenül attól mire használta azokat, hogyan juthatott hozzá, mennyit fizetett azokért, mert nyílván nem ingyen kerültek hozzá azok a képek. De ami ennél is fontosabb kérdés, hogy milyen és mekkora ára van annak, hogy ő azokat a képeket nézegette? Milyen ára van annak, amit nem ő fizetett meg, hanem azok a gyerekek, akik azokon a képeken láthatók?

Nincs igazság! Mert ha, a bizonyítottan végfelhasználókat is markánsabban büntetnék, azzal példát tudnának valóban statuálni, és talán jobban elrettenteni azokat, akik a gyermekbántalmazásban és annak megörökítésében szerepet vállalnak. Kíméletlenül büntetni azokat, akik lelkén száradnak ezeknek a képeknek a létezései. Hogy legyen végre igazság! Mert jelenleg nincs a világban. 

Szerző: Polgár Ágnes
Kép: Unsplash