Jó estét! – Egy tükörre írt mondat és annak számtalan jelentése

Jó estét! 

Egy tükörre írt mondat és annak számtalan jelentése

Az ember társas lény. Úgy hírlik, ezt így először Arisztotelész mondta ki. Később, jóval később Elliot Aronson ezzel a címmel egy egész könyvet is írt a témában. Szociálpszichológia, kommunikáció szempontból ez a tény kikerülhetetlen. Az ember társas lény. Ezért társalkodik egymással. Beszélget. Kommunikál. Interakciót folytat.

A kommunikáció menetét számlatan módon vázolták már a szakértők. Alapesetben a kommunikáció áll egy közlőből, aki valamilyen módon közöl valamit, és áll egy befogadóból, aki ezt a szöveget befogadja. Remélhetőleg. És a hangsúly ezen van: remélhetőleg. Mert a kommunikáció feltétele, hogy a két fél egyazon nyelven beszéljen. Vagy ha nem, valami konszenzus alapján mégiscsak megértsék egymást.

Ha a nyelv nem azonos, mert az egyik görögül, a másik meg izlandiul beszél, akkor már zajról beszélünk. A két fél közötti kommunikációs probléma, miszerint nem egy nyelvet beszélnek az már zaj. Ami megzavarja a kommunikációt.

Egy ilyen zajba, kommunikációs problémába ütköztünk bele mi is a minap. Hogy mi okozta ezt a zajt, az több dologra is felróható. De nem rójuk. Se magunkat, se másokat nem hibáztatunk. Megesett. Egy tükörre írt mondatot, mi erősnek, hangsúlyosnak, figyelemfelkeltőnek, érdekesnek, izgalmasnak véltünk. Tetszett nekünk, hogy végre nem a Covidról és nem a karácsonyról szólt a mondat. És nem is mikulásról. Akkor sem, ha ezek a témák nálunk is futnak.

A mondat így hangzik: Nélkülem egy nulla vagy. A hordozó felület egy párásított tükör, amibe ez a mondat bele volt húzva. Helyszín az IKEA áruháza. Azon belül is egy fürdőszobai jelenetről beszélünk.

Ez, a tükörre írt mondat az áruház Nők ellen, családon belül elkövetett erőszak kampányának a része, de ez a szöveg önálló életet is él. Más jelentése is van. A kampány nélkül is megállja a helyét. Sőt, nagyon vagány! Nekünk ez egy izgalmas és egyben humoros mondat arról, hogy mi vásárlók nem lehetünk meg a népszerű bútoráruház nélkül, vagy hogy mi magunk senkik lennénk az olvasóink nélkül, avagy az olvasó lenne tájékozatlan nélkülünk. Ez így erős? Igen! De ettől vagány vagy éppen humoros. Sőt, meg merem kockáztatni direkt ilyen erős, mondhatni provokáló. És direkt nem egyértelmű ez a mondat az áruházban.

Tudjuk azt is, ez a mondat a hétköznapi életben is elő szokott fordulni. Más, akár erőszakos kontextusokban. Mondhatja a szülő a tékozló gyereknek, az eljegyzést felbontó menyasszony a vőlegénynek, a főnök, amikor a lázadó munkavállaló felmond neki, vagy fordítva, amikor a főnök rúgja ki a beosztottat. Haragból, elkeseredésből és gúnyból. És tudjuk, a családon belüli erőszakot elkövető férfi is tarthat így, ezzel a mondattal sakkban egy nőt hónapokon, éveken, évtizedeken át. Ahogy fordítva is.

Mert nemcsak férfiak alázhatnak, bánthatnak nőket, hanem fordítva is lehet így. Egy nő – egyszál bugyiban – éppen ugyanígy mondhatja ezt a mondatot: – Nélkülem egy nulla vagy! – a tárgyalóterembe csalt irodistának, ha az nemet mond a tiszteségtelen ajánlatára.

Az ember társaslény. Ezért társalkodik egymással. Beszélget. Kommunikál. Interakciót folytat. Amibe olykor, sokszor hiba is csúszhat. Hiába a konszenzus. Hiszen nem csak a fideszes ehet narancsot, kedvelheti a focit vagy éppen tehet ki nemzeti lobogót a háza falára, hanem az is, aki nem is politizál, vagy igen, csak a másik oldalon. Ahogy a gyász színe sem mindenhol fekete, van, ahol fehér.

Mi ebben a szövegben teljesen mást láttunk meg, mint azok, akik ezzel a mondattal harcolnak a Nők jogaiért. Ami nagyon bátorító és pozitív, hogy egy ilyen nagy áruház az ügy mögé áll. Mi is harcolunk, mindenki jogáért. A sajátunkért is. Azért, hogy a kommunikációnk szabad lehessen. Hogy senki ne a rosszat feltételezze. Rólunk. Se másról. Hogy Szoknya és Nadrág tisztelje egymást. Ez viszont nekünk fekete-fehér. Akkor is, ha nincs a tükörre írva.

Szerző és kép: Polgár Ágnes