Jó estét! – A változás szele: szeresd magad, még ha közben széthullanál is
Jó estét!
A változás szele: szeresd magad, még ha közben széthullanál is
Itt van az ősz. Végre valami más! Más, mint amit megszokhattunk. Hogy megérkezett, azt egyértelműen jelezte, amikor is szeptember 1-jén csípős hideggel, széllel és esővel köszöntötte az iskolába igyekvőket. Nem is baj. Szeretem az egyértelmű dolgokat. Keretet adnak. Olyan keretet, amely segít eligazodni minket. Tudjuk, hogy hol a helyünk. Támpontot ad, hogy mit kellene csinálnunk.
És csak az időjárásról van szó. Csak. Dehogy csak! Az időjárás az, amit szó szerint a bőrünkön érzünk. Megtapasztaljuk, ezért egyértelmű. Persze ahogyan semmi, úgy az időjárás sem állandó. A hétvégére már újra harminc fokot jósolnak egyes helyeken az országban. Na tessék! Akkor hiába van ősz? Ha már egyszer beköszöntött, nem tud egyértelműen hűvös lenni? A változás szele mikor érkezik meg hozzánk?
Vagy csak mi fújjuk fel ezt a kérdést? Elégedetlenek vagyunk. Türelmetlenek. Legyen olyan az idő, amilyen. Mindegy, hogy nyár van vagy tél. Lehet olyan elképesztően hideg nyáron, hogy pulcsiban és kabátban fagyoskodunk a nyaralás alatt. És télen is lehet kellemesen meleg, amikor még nagykabát sem kell. Elég egy vastagabb pulcsi.
Valahogy így lehetünk olykor magunkkal is. Hiába változik valami. Most egyik évszakból megyünk át a másikba. De mikor lesz már egyértelmű változás? Amit magunkban is érzünk. Talán túl sok volt az elmúlt időszak. Ezért jó lenne, ha a változás szele minket is elérne. De mit kellene ehhez csinálni? Szeretjük mi egyáltalán magunkat?
Valószínűleg ez lehetne az első lépés. Szeresd magad, anélkül tényleg nem lesz változás. De hogyan, ha minden széthullott? Körülöttünk, bennünk. Úgy állunk most, mint a csupasz fák: levelek nélkül. Így nehéz. De éppen a fák adhatnak erőt. Ők zölden burjánzó lomboronával és csapzottan, az őszre készülve, vagy télen jéggel borítva is ugyanolyan hittel magasodnak az ég felé. Mit számít, ha lehullanak azok a levelek? Várjuk az őszt. Ez legyen a változás szele.
Szerző és kép: Karóczkai-Müllner Helga