Jó estét! – A hagymapucolás sírást okoz, ez legyen a legnagyobb bajunk!

Jó estét! – A hagymapucolás sírást okoz, ez legyen a legnagyobb bajunk!

A magyar konyha egyik leggyakoribb alapanyaga a vöröshagyma. (Nem vöröshangya, a szövegszerkesztő kétszer is át akarta írni) A receptek velük is kezdődnek: vegyünk egy közepes (jókora nagy) vöröshagymát és aprítsuk kockára. A hagymát azért fontos apróra vágni, mert hamarabb megpárolódik, később pedig jobban elkeveredik az étel többi hozzávalóival, vagyis finomabb és ínycsiklandóbb ételt kapunk.

A gyakorlott háziasszonyoknak már nem okoz különösebb gondot, a rutinnal megtanulják, hogyan a legbiztonságosabb gyorsan felvágni apró kockákra. Fontos a sebesség, mert a hagyma csípheti a háziasszony szemét. Nem is kicsit. 

Arra, hogy ne csípje a szemünket a hagyma, miközben pucoljuk és vágjuk, mindenféle trükköt találhatunk. Nagyon vadászni sem kell, én most például a vezető hírek között pillantottam meg a hírkeresőben az egyik tippet. Igen, a kiemelt hírek között. Hiába a hagymától való sírás közügy.

Mintha olyan nagy baj lenne, hogy sírunk a hagymától, mintha ez lenne nekünk magyaroknak a legnagyobb problémánk. Nem sírnánk azon, hogy van e munkánk, mindig megkapjuk e rendesen a fizetésünket, nem félnénk, hogy elveszíthetjük az állásunkat, attól, hogy nem tudjuk befizetni a számlákat és enni adni a gyerekeinknek, nem tartanánk attól, hogy elkapjuk a koronavírust, vagy ha elkaptuk akkor nem aggódnánk a gyógyulásunk hosszúságától, a szövődményektől, mintha nem okozna problémát az online oktatás és a többi. 

Persze lehet, engem azért nem ríkat meg a hagymatéma, mert soha, még csak nem is könnyezem hagymapucolás-hagymavágás közben. Pedig napi szinten főzök, és gyakran hozzávaló az ételeimben a hagyma. Eláruljam a titkot miért nem? Nem, nem azért mert a hűtőben tartom és hideg. És nem is azért mert vizesen vágom fel. És azért sem, mert vizes papírtörlőn vágnám fel, ahogy az említett vezető hírben olvastam. 

Ennél sokkal prózaibb oka van: kontaktlencsét viselek. Ez a kis műanyag darab a szememen az, ami nem ereszti át azt az illóanyagot, amitől könnyeznék. Nem, ezzel semmiképpen sem szeretném arra buzdítani az olvasót, hogy kezdjen el kontaktlencsét viselni! Ne tegye! Felesleges!

Inkább azt ajánlom, hogy sírjon, amikor pucolja a hagymát, mert lehet egyúttal felszakad az olvasóban valami feldolgozatlan fájdalom is, vagy éppen ellenkezőleg jóízű nevetésre bírja az, hogy úgy tud sírni egy darab hagymától, mintha legalábbis tragédia történt volna! Szerintem, ez legyen a legnagyobb problémánk nekünk magyaroknak, hogy sírni kezdünk (aki nem kontaktlencsét visel) egy darab hagymától! 

Szerző: Polgár Ágnes
Kép: Burst