Játsszanak néha a felnőttek is!

A játék kortalan. Játszani jó. Nem csak gyerekként, de felnőttként is. Szalay Zsombor, a gyerekprogramokra specializálódott Pöttyös Pajtik alapítója szerint a munkahelyén mindenki túlságosan komoly. Ő olyan programokat szervez munkatársaival felnőtteknek, ahol ők is játszhatnak.

Játsszanak néha a felnőttek is! – ez volt az elképzelése Szalay Zsombornak, a Pöttyös Pajtik alapítójának, amikor a gyerekeknek szóló születésnapok és játszóházak mellett felnőtteknek szóló programszervezésbe kezdtek. A merésznek tűnő ötlet sikeres lett: bankok, óvodák hívják rendszeresen a rendezvényszervező céget, hogy a munkatársakat közös játékkal hozzák közelebb egymáshoz. S hogy miben más egy felnőtt játék?

– Össze sem lehet hasonlítani a gyerekprogramokkal – avat be a kulisszatitkokba Szalay Zsombor – Mindent előre le kell egyeztetni. Bejárni a helyszínt, hogy kiderüljön, mi az, ami a tervekből tényleg megvalósulhat. Azt is előre fixálni kell, hogy egy már összeszokott csapat tagjait hoznák még közelebb egymáshoz, vagy új kollégákat szeretnének jobban megismerni. Azért nehezebb a felnőttekkel, mert őket nem lehet mesékkel elkápráztatni. Nem az a lényeg, hogy Csipkerózsika felébred-e a történet végén. A rendezvényszervezőnek folyamatosan jelen kell lennie, folyamatosan kihívás elé kell a csapatokat állítania. S a végén ott a reflexió, amikor a játékosok visszajeleznek, ki hogyan érezte magát a helyzetben. Sokszor kapunk olyan építő kritikákat, amelyet be tudunk építeni a munkamódszerünkbe. Például mondták már, hogy túl halkan beszéltem, nem értették a feladatot.

A felnőttek erősebben feszegetik a szabályokat

– Gyerekzsúroknál a szülők sokszor egymást licitálják túl a helyszínt illetően. Felnőtt programok esetében mi a megfelelő helyszín?

– Bárhol megoldható, a hely adottságaihoz igazítjuk a programot. Voltunk már sportcsarnokban, de kis szobában is. Tágasabb helyszínen mozgalmasabb játékokkal szórakoztatjuk a jelenlévőket, vagy több állomást készítünk elő különféle feladványokkal. Szerveztünk már játékot egy kis szobában, ahol tizenöt embert kellett lekötni. Helyszűkében logikai, közösen tevékenykedős feladványokkal készülünk. Például, hogy hogyan kell egy tojást kiszabadítani úgy, hogy az ne törjön össze. Ilyenkor is cél, hogy legyenek csapatok.

– Tapasztalatom szerint a gyerekek másfél órás játékidő után kidőlnek. A felnőttek jobban bírják?

– A felnőttek több dolgot szeretnének rövidebb idő alatt. Azt szeretnék, hogy minél gyorsabb, pörgősebb legyen minden. Mi ugyanúgy viselkedünk a felnőttekkel, mint a gyerekekkel. De azt tapasztaltuk, hogy a felnőttek, amikor már belelendültek a játékba, erősebben feszegetik a határokat, mint a gyerekek. Kevésbé tartják be az olyan szabályokat, hogy mikor lehet, vagy nem lehet beszélni. Hogy lehet megúszni, lecsalni itt-ott kicsit a játékból, hogy mi a csapatban gyorsabbak legyünk. Emiatt náluk még fontosabb előre tisztázni a szabályokat.

Tojások szépségversenye

– Hogyan épül fel a felnőtteknek szánt program?

– Az hasonló a gyerekprogramokhoz, hogy ismerkedős, táncolós játékokat és mondókázást a felnőttekkel is játszunk. Náluk is fontos az összecsiszolódás. A csapattagokkal, az animátorral egyaránt. Ilyenkor sokszor éneklünk együtt. Számomra még mindig eksztázis látni, ha egy cég középkorú középvezetője teli torokból énekli a Minyonok dalát.

A felnőttek gyorsabban megértik a szabályokat, így náluk több játék fér bele a másfél órás játékidőbe is. De a játékok kiválasztásánál szempont, hogy kikhez megyünk. Egy bankban jobban kedvelik a szabályos, strukturáltabb játékokat. Egy óvodában rendszeres visszatérők vagyunk. Itt egy teljes délutánt eltöltünk, így belefér, hogy a csapattagok hosszabb feladványokat is megoldjanak.

A játék végén pedig a csapatok létrehoznak valamit közösen. Az egyik ilyen játékunk, amikor a csapatok kapnak egy-egy tojást, és hozzá különféle anyagokat. Például vattát, lufit, fát, befőttes gumit, szívószálat. Az a feladatuk, hogy annyira be kell csomagolniuk ezt a tojást úgy, hogy ha öt méterről ledobják, akkor se törjön össze. Mindig találkozunk új megoldásokkal, és mindig mindenkinek sikerül a feladat, de a végeredmény máshogy néz ki. Ezért szoktunk szépségversenyt is tartani a tojások között.

A röfögésnél dől el minden: lépj ki a komfortzónádból!

– Énekeltek, mondókáztok is felnőttekkel. Hogyan tudjátok erre rávenni őket?

– Ahogyan az egész játéknál, így az éneklésnél is a fokozatosságra törekszünk. Körben állunk, és először egy egyszerű hangsort adunk át egymásnak, amit mindenki úgy ad elő, ahogyan szeretne. Például cicanyávogást. Aztán elindítunk egy ugatáskört, egy nevetéskört. Majd következik a röfögés. Itt dől el, hogy ki az, akit majd az éneklésbe be lehet vonni.

Nem kötelező a részvétel, de mindenkit biztatunk, hogy minél többet próbáljon ki, és lépjen ki a komfortzónájából. Azt szeretem a tréningekben, hogy a felnőttek visszatérhetnek a gyerekkorukba. Másfél- két órára, akár egy napra teljesen elengedhetik magukat. Csak magáért a játék szeretetéért játszhatnak.

– Az a koncepció, hogy játszotok a felnőttekkel?

– A munkahelyén mindenki nagyon komoly. Amikor előbújik a mókázós személyisége, akkor teljesen más embert ismerhetnek meg a többiek. Átváltoznak. Ezt szeretem látni. A tréningeken nem is szeretem tudni, hogy ki van vezető beosztásban, mert nekem mindegy.

A csapatokon belül úgyis lesz egy vezető, akit én jelölök ki, függetlenül a munkahelyén betöltött pozíciójától. Mindenki más szerepkörben próbálhatja ki magát, de mégis, a játék mögé el tud bújni egy kicsit. Pont annyira teszi bele magát, amennyire szeretné.

Játsszanak néha a felnőttek is!

– Milyen kihívásokkal szembesültél már?

– Egy halászléfőző fesztiválon arra kértek fel, hogy másfél órán át a színpadról szórakoztassak négy-ötezer gyereket és felnőttet egyszerre. Mindössze egy mikrofon volt a kezemben, és a színpadon állva nehéz közvetlen kapcsolatot teremteni.

Ha a csapat alkoholt is fogyaszt, az nem tesz jót a játéknak. Nehezebben értik meg a feladatot, a csapatra bomlasztó hatással bír, hogy néhányan sörösüveggel a kezükben mászkálnak játék közben. Az ilyen irányú tapasztalataim miatt ma már fixáljuk azt is a megrendelőkkel, hogy a játék ideje alatt ne fogyasszanak alkoholt.

– Melyik játékot szeretik a legjobban a felnőttek?

– Bármit, amelyben versenyezni lehet. Veszíteni viszont nem mindenki tud. Előfordul olykor, hogy emiatt paprikás lesz a hangulat. Figyelek arra, hogy mindenkinek legyen sikerélménye. Általában minden versenyszám előtt új csapatokat alakítunk, így mindenki tud nyerni, veszíteni. Látszik már a a játékhoz való hozzáálláson, hogy ki az, aki csak a győzelemre hajt.

– A gyerekeknek szervezett összejöveteleken slágertéma a szuperhősök, hercegnők. Tematikus ajánlatot tudtok kínálni a felnőtt korosztálynak is?

– Többféle csomagajánlatunk van felnőtteknek is. Például kaszinó tematikájú, ahol tallérokat gyűjthetnek, és a buli végén be tudják váltani nagyobb értékre. Felnőtteknél is van létjogosultsága a szuperhősképzőnek. Ilyenkor valódi szuperképességekre tehetnek szert.

Megtanulhatnak repülni, lebegni. Ez tetszik egy felnőttek is. Az egyik újabb csomagajánlatunkban fizikai kísérleteket végzünk a felnőttekkel. Megmutatjuk például, hogyan lehet a tejbe rajzolni. Vagy hogyan lehet 3D-s képet készíteni.

Lézerharc és baseball ütő a legénybúcsún

– Mi az általános tapasztalat: sikerül a csapattá kovácsolás?

– Igen. Minden alkalommal játszunk humán-bingót, ahol olyan általánosabb és különlegesebb kijelentések is szerepelnek, amelyekkel még jobban megismerik egymást a jelenlévők. Például én már bungee jumpingoltam, nekem van háziállatom. Több információt tudnak meg a többiekről.

– Legény- és lánybúcsúra is hívják a Pöttyös Pajtikat. Más ez a program, mint a többi?

– Ez külön kategória a felnőtteknek szóló játékok között. Ugyanúgy vannak programok, de közvetlenebb a hangulat. Időben nagyjából fél napig tart. Az alkohol sem tiltott. Inkább a szórakoztatásról és a boldogságról szól.

Programok tekintetében hasonló ahhoz, mint amikor egy barát megszervezi a barátnak, de mégis átvállaljuk a szervezés terhét. Ilyenkor általában több helyszínre is elmegyünk. Idénre már van egy olyan foglalásunk legénybúcsúra, ami tandemugrással kezdődik, majd lézerharcolni visszük a csapatot, aztán egy újonnan nyílt helyen számítástechnikai eszközöknek eshetnek neki baseballütővel.

Este tíz, tizenegyig vállaljuk el az ilyen jellegű programokat. Tudom, hogy ezután általában már másról szól a buli, amiben nem szeretnék részt venni.

Szerző: Karóczkai-Müllner Helga

Kép: Pöttyös Pajtik