Igen, higgyünk a mesékben!

A gyerekeknek sokáig nem jut eszükbe megkérdőjelezni a mesék valóságtartalmát. Hisznek abban, hogy még az is megtörténhet, ami egyszerűen lehetetlennek tűnik. Vállalkozó kedvet, bátorságot, elszántságot, rettenthetetlenséget, azaz pozitív attitűdöt nyernek vele. Ami sokszor, nekünk felnőtteknek sem ártana.

Persze, hogyne, magam is tisztában vagyok azzal, hogy a mesékben nagyon sok lehetetlenség szerepelhet. Továbbá felnőtt fejjel teljesen mást mondanak a mesék, mint gyerekként. Érett fejjel úgy tűnik jócskán akar köztük: egyszerűek, esetlenek, furák, álszentek, ostobák, együgyűek, ijesztők, ügyetlenek, mesterkéltek, idegesítők is. Amiket mi felnőttek nehezen veszünk be, mert ne nézzenek már bennünket hülyének!

Ugyanakkor a mesék legtöbbjének van egy fontos üzenete, miszerint, ne hagyjuk magunkat eltéríteni a vágyainktól, ne adjuk fel a küzdelmünket, legyen bármi is amiért harcolunk, merjünk bátrak, kitartóak lenni, higgyünk abban, hogy elérhetjük a célunkat, mert minden akadály legyőzhető! Azaz, legyünk bizakodók, derülátók, pozitívak, kedélyesek.

Fő az optimizmus!

Amikor a kint esős, bent összebújós szombat délelőtt olvastam a fiamnak, és igazán jól éreztük magunkat a mi saját meghitt, családi közegünkben, akkor a homlokomra csaptam, mi több fel is kiáltottam, hogy baj van velünk felnőttekkel, mert sokan közülünk, nem vagyunk képesek szimplán, gyanakvás nélkül hinni a legjobbakban. Nem mondom, hogy éppen egy szépirodalmi alkotást olvastunk volna, de vitathatatlan, hogy a Geronimo Stilton sorozat pont az örökös optimizmusa miatt nagyon jó választás. A Jóság hatalma című kötetben a következő sorok világosítottak fel:

Fogalmam nincs, hogyan visszük véghez ezt a vállalkozást, mégis az a dolgunk, hogy mindent megtegyünk, amire képesek vagyunk!

Ingatjuk a fejünket, mert ez így túl bizakodónak tűnik?! Kifogásokat hozunk fel? Úgy véljük, egy mesében minden más, jóval egyszerűbb, mint a valódi életben? Van azonnal egy de, ám, azonban, ámbár, csakhogy, mégis ellenvetésünk?
Na tessék, pontosan erre gondolok, hogy felnőttként mennyire pesszimistákká váltunk. Ugye? Pedig, pontosan úgy kellene minden esetben gondolkodnunk, amikor hatékonyak, sikeresek, győztesek, boldogok, nyertesek, elégedettek, mosolygósok, eredményesek, befutottak, jókedvűek szeretnénk lenni, ahogy a fenti mondatban olvastuk: mindent megtegyünk, amire képesek vagyunk! Függetlenül attól mennyi és milyen súlyos kellemetlenségen, sorscsapáson, tragédián, boldogtalanságon, veszteségen, balszerencsén, borzalmon, katasztrófán és drámán kellett átesnünk életünk során.

Optimistának kellene lennünk és kész! Hinni, bízni, remélni, magunk elé vizionálni a vágyunkat!

Szuperhősök vagyunk mi is!

Nem kell persze gyerekeknek szóló meséket olvasnunk ahhoz, hogy újra hinni merjünk. Nézhetünk olyan filmet, vagy olvashatunk olyan regényt, amiben a főszereplő eléri, megleli, kivívja, megkapja azt, amire áhított. A lényeg abban van, hogy megértsük az üzenetét: ahogy a hős elé az élet akadályokat gördít, úgy senki sem kivétel, mi magunk sem.
Mert mindenki elé kerülnek gátak, amiket át kell tudnunk mászni! Vagy meg kell tudnunk kerülni!

Olyanná kell válnunk, mint a mesékben a hősöknek, akik képesek végigvinni mindent a boldog befejezésért.

Nekünk sem szabad mást tennünk, mint hinni abban, hogy képesek vagyunk elérni a céljainkat, minden nehezítő körülmény ellenére! Amihez, meg kell tanulnunk elereszteni mindent, ami visszaránt attól, hogy bátran cselekedjünk. Beleértve a racionalitást is. Mert igen, mi is szuperhősök vagyunk! Ezért vagy azért, mindenki másért, de igen szuperhősök vagyunk egytől egyig.

Mese és alkotás

A mesék életkortól függetlenül segítségre lehetnek, gyerekeknek éppúgy, ahogy a felnőtteknek is. Szinte minden gyermek szeret firkálni, rajzolni, festeni, gyurmázni, alkotni valamit, és a legtöbb felnőtt sincs ezzel másképpen. Gondoljunk csak arra, hányszor firkálunk unalmunkban a meetingeken, telefonálás közben, vagy hányszor adunk a szépérzékünknek egy löketett, amikor például gusztán készítünk el egy szendvicset, szívet rajzolunk a kávéhabunkba, tisztára mossuk az autónkat, átrendezzük az otthonunkat, vagy ízlésesen öltözünk fel. A mese és az alkotás is gyógyító erővel bír a tudattalanunkra. Felnőttként is meríthetünk mindkettőből erőt, hitet, segítséget, bátorságot, örömöt, önismeretet és megértést önmagunk és mások felé.

Nem kell mást tennünk, mint figyelnünk a mesékben rejlő különféle szimbólumokra és a vissza-visszatérő jelentős mesebeli fordulatokra, hogy erőt merítsünk belőlük. A mesék és az alkotás segítségével a tudattalan és tudatos folyamatok összehangolódnak, aktuális nehézségeink, érzelmi elakadásaink megoldásához, feloldásához új erőforrásokhoz, megküzdési stratégiákhoz juthatunk velük, válaszokat kaphatunk a bennünk felmerülő kérdésekre, megismerhetünk különféle probléma és megoldási helyzeteket, eligazítást kaphatunk az útelágazások előtt, amennyiben nyitottak vagyunk arra, hogy igen, higgyünk a mesékben!

Kép: Unsplash

Szerző: Polgár Ágnes

Ha tetszett az írásunk, kérjük lájkold. Amennyiben nem tetszett, azt is nyugodtan fejezd ki, ahogyan megosztani is ér! Köszönjük a véleményedet!