Fodrász mellett a nőgyógyászhoz is el kell menni!

A legtöbb nő egy percig sem gondolkodik azon, hogy rendszeresen járjon-e fodrászhoz, kozmetikushoz vagy manikűröshöz, az évenként megejtett nőgyógyászati vizsgálat időpontjának azonban már nem mindenki naptárában jut hely. Való igaz, hogy az új frizura, a profi smink és a szép körmök messziről vonzzák a tekinteteket, viszont a nőgyógyásznál tett látogatás után semmihez sem fogható megkönnyebbülést érezhetünk.

Az úgynevezett Humán Papilloma Virus, azaz a HPV a szexuálisan aktív nőket fenyegeti leginkább, amiről azért érdemes minél többet tudni, mert ez áll leggyakrabban a méhnyakrák kialakulásának hátterében. Dr. Kovács Péter nőgyógyász-szexológus szerint rengeteget javítana a helyzeten, ha a nők egészségtudatos gondolkodásának részévé válna az is, hogy évente egyszer részt vegyenek a nőgyógyászati rákszűrésen. Napjainkban még mindig nagyon magas azoknak a hölgyeknek a száma, akik félvállról veszik a szűrővizsgálatok fontosságát – többnyire közülük kerülnek ki azok, akik már előrehaladott betegséggel jutnak el az orvoshoz. Kovács doktort ezúttal a rákszűrés fontosságáról és a betegségről kérdeztük.

– Elegendő évente egyszer felkeresni a nőgyógyászunkat ahhoz, hogy biztonságban érezhessük magunkat?

–  Ha nincs semmilyen panasza a hölgyeknek, akkor elég az éves rákszűrést elvégeztetni, nagyon fontos azonban, hogy ha bármilyen kóros tünetet észlelnek magukon, akkor mielőbb térjenek vissza a szakemberhez. Nem ritka, hogy a páciensek hónapokig, rosszabb esetben akár évekig is halogatják a nőgyógyásznál tett látogatást, pedig a méhnyakrák esetében akár az életük is múlhat a tétovázáson.

– Hány éves kortól ajánlott rákszűrésre járni?

– A prevenciót a fiatalabb korosztály képviselői közül nagyon sokan komolyan veszik, és már 15-16 évesen bejelentkeznek az első nőgyógyászati vizsgálatra, még azelőtt, hogy elveszítenék a szüzességüket. Kisebb eszközök használatával náluk is teljes biztonsággal, a szűzhártya sérülése nélkül elvégezhető a rákszűrés, így ők is biztonságban tudhatják magukat.

– Ha csak egy mondattal válaszolhatnék a kérdésre, azt mondanám, az ideális az lenne, ha a nőgyógyászati rákszűrésen mindenki rendszeresen részt venne, aki elkezdte az aktív nemi életet.

– Mi történik a nőgyógyászati rákszűrés során?

–  A nőgyógyászati rákszűrés alapja az úgynevezett kolposzkópos vizsgálat. A kolposzkóp egy mikroszkóphoz hasonlítható eszköz, amelynek segítségével nagyított képen tekinthetjük meg a méhnyak hámfelszínét. A jól látható méhnyakon egy ecetsavas, majd egy lúgos ecsetelést követően előtűnhetnek a méhnyak esetleges felszíni elváltozásai. Minden esetben egy kis kefével kenetet is veszünk a méhszáj külső felületéről és a nyakcsatornából. A fixálás után ezt a mintát a citológiai laboratóriumba küldjük, ahol részletesen elemzik a szakemberek. A nőgyógyászati vizsgálat részét képezi az úgynevezett bimanuális, tapintásos vizsgálat, melynek során átfogó képet kapunk a kismedence anatómiai viszonyairól. A petefészkek, a méhüreg és a méhnyálkahártya épségéről hüvelyi ultrahanggal győződhetünk meg, végezetül pedig áttapintjuk a melleket, majd életkortól függően – a megelőzés jegyében – a teljesen panaszmentes hölgyeket is beutaljuk emlő ultrahangra vagy mammográfiára.

– Milyen citológiai eredmény adhat okot az aggodalomra?

– Egészen mostanáig az 1940 körül bevezetett Pap-tesztet használtuk a méhnyak-szűrések alkalmával. Később ezt kiegészítette egy sokkal részletesebb, leíró értékelés, az úgynevezett Bethesda-osztályozás, ami sokat nyom a latban az eredmények értékelésénél. A legújabb ajánlások szerint azonban a P-számos besorolást felváltja a Human Papilloma Virus jelenlétére fókuszáló szűrővizsgálat, kiegészítve a Bethesda-rendszeren alapuló, citológiai hámeltéréseket vizsgáló részletes leírással.

Ennek a változásnak következtében hamarosan gyökeresen átalakulhat a méhnyakrák szűrési rendszere. Az új ajánlás szerint azoknál a hölgyeknél, akiknél sem kolposzkópos, sem citológiai eltérést nem állapítottak meg, és a HPV sincs jelen a szervezetükben, a most még évente történő rákszűrést elegendő lesz ritkábban ismételni, míg a veszélyeztettebbek csoportjának a mostaninál szorosabb kontrollt javasolnak, a szakember véleményétől függően akár 3-6 havonta is ismételhetik a rákszűrést.

Fontos hozzátenni, hogy a nők egészségét (sajnos) nem kizárólag a méhnyakrák veszélyezteti, hanem számos más elváltozásra, például a petefészkeket érintő problémára is fény derülhet az alapos nőgyógyászati vizsgálat során. Éppen ezért a méhnyakrák szempontjából kevésbé veszélyeztetett nőknek a jövőben is érdemes lesz rendszeresen felkeresniük az orvosukat, hogy átvizsgálhassa a kismedencét.

– Mi történik akkor, ha valakinek a nem megnyugtató kategóriába sorolható az eredménye?

– Az elváltozás súlyosságának megítélésében ilyenkor nyújt nagy segítséget a Bethesda-féle besorolás, aminek megfelelően hüvelykezelést végzünk, majd 1, 3 vagy 6 hónap múlva ismételjük a kontrollvizsgálatot. Ha a kezelés ellenére sem javul a citológiai státusz, akkor a hölggyel átbeszéljük a műtéti lehetőségeket.

– Azon kívül, hogy évente részt veszünk a szűrésen, tehetünk még valamit a megelőzésért?

– Az esetek 99,7 százalékában a Human Papilloma Virus tehető felelőssé a betegség kialakulásáért, ezért különösen fontos, hogy a rákszűrés minél hamarabb átalakuljon a fent említett, HPV-alapú szűrővizsgálattá.

Mindez azért lényeges, mert ennek a vírusnak körülbelül 130 törzse létezik, amelyből megközelítőleg 30 rosszindulatú elváltozást okozhat, 4 törzse pedig fokozottan rákkeltőnek számít. Ha a szűrővizsgálaton fény derül arra, hogy a szervezetben jelen van a HPV, akkor a megfelelő lépésekkel és a fokozott orvosi kontrollal elejét lehet venni a problémák kialakulásának. Ha a szűrés eredménye negatív, akkor pedig védőoltással csökkenthető a méhnyakrák kialakulásának kockázata.

– Milyen tünetek hívhatják fel a figyelmet arra, hogy baj lehet?

–  Ha a két menstruáció között elhúzódó, pecsételő vagy darabos vérzés fordul elő, illetve ha kellemetlen szagú, véres váladék távozik a hüvelyből, érdemes mielőbb orvoshoz fordulni. Szintén figyelmeztető jel lehet a nemi aktus utáni vérzés, a semmihez sem köthető vizelési inger, valamint a bizonytalan eredetű alhasi fájdalom és puffadásérzés. Fontos tudni, hogy ezeknek a hátterében nem csak daganatos betegség állhat, ám a tünetek jelentkezése esetén érdemes orvosi vizsgálattal kizárni a méhnyakrák vagy más rosszindulatú elváltozás lehetőségét. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a szűrővizsgálatok éppen azért fontosak, mert a méhnyakrák kezdeti stádiumában – amikor még maradéktalanul gyógyítható – semmilyen tünetet nem okoz.

– Ha a betegség gyógyítható, miért halnak bele mégis évente csaknem ötszázan?

– Ennek két legfőbb oka az információ hiánya és a félelem. Sok nő, aki már a tüneteket is megfigyelheti magán, azért nem mer orvoshoz fordulni, mert attól tart, hogy komoly betegséget diagnosztizálnak nála. Sajnálatos módon sokan még mindig azt gondolják, hogy a méhnyakrák végzetes betegség, pedig ha időben felismerik, kezelhető és gyógyítható.

–  Ahogy például a mellráknál, ennél a betegségnél is jelentős a gének szerepe?

–  A mai tudásunk szerint az esetek többségében a fent említett HPV áll a betegség kialakulásának hátterében, tehát az öröklődés és a genetikai hajlam a méhnyakrák esetében nem tűnik meghatározónak.

– Akinél kialakul a méhnyakrák, a gyógyulás után lehet még esélye a gyermekvállalásra?

– Ha sikerül időben, vagyis még a rákmegelőző állapot szakaszában felismerni a bajt, akkor a betegség maradéktalanul gyógyítható, így az anyai örömökről sem kell lemondaniuk az érintetteknek. Az életüket ugyanúgy folytathatják és teljes értékű nőként élhetik tovább, mint korábban, ehhez azonban nagyon fontos a korai felismerés.

A rák tipikusan az őrlődők betegsége, nem ritka, hogy azoknál alakul ki, akik a gondjaikat magukban tartják és nem találják meg a módját annak, hogy megszabaduljanak a lelki terheiktől. Az éveken át cipelt nyomasztó gondolatok sajnos akár testi problémákhoz, például daganatos megbetegedésekhez vezethetnek.

Szoknya és Nadrág tipp: Szakértőnk, Dr. Kovács Péter nem csak osztályvezető főorvosként tesz a nők egészségéért, hanem egy egyedülálló fejlesztéssel is: a GynoPatch nevet viselő uszodai tapasz véd a fertőzésekkel szemben, és óvja a hüvelyflóra érzékeny egyensúlyát. Erről a www.gynopatch.hu oldalon olvashatunk bővebben.

[Total_Soft_Poll id=”3″]

A nő erős, kitartó és szép, mint a mályvavirág