Emelt fővel munka nélkül

Mindenkinek megvan a maga története miért marad rövidebb-hosszabb ideig munka nélkül. Ebben az állapotban a negatív töltetű érzelmek könnyen depresszióba taszíthatja a munkanélkülit, ha nem találja meg az egyensúlyt a tétlenség-hasznosság mezsgyéjén.

A munka nemesít, akkor is, ha rosszkedvűen állunk hozzá, ha nem szeretünk dolgot végzünk, ha fizikai megterheléssel jár elvégezni a feladatainkat, de még akkor is, ha az, az egészségünk vagy akár életünk kockáztatásával bír. Egy pénztárosnak éppen ugyanolyan rossz elveszítenie a munkáját, mint egy tűzoltónak. Egy nőnek hasonlóan, mint egy férfinak.

Miért? Mert megélhetést biztosítunk vele magunknak és a családunknak. Mert létrehozunk, átalakítunk, javítunk, megváltoztatunk, hasznosítunk valamit. Szolgálatunkkal javakat hozhatunk létre maguknak és másoknak. Egyszóval: hasznosak vagyunk.

Ha hasznavehetetlennek érezzük magunkat, márpedig munka nélkül elkerülhetetlen megtámad ez az érzés, bizony komoly érzelmi viharba kerülhetünk.

Talaj nélkül

Bejárni egy munkahelyre, rendszeresen odatenni magunkat egy-egy feladat mögé jóval többet jelent, mint gondolnánk. Amikor éppen nyűg hallgatni a rosszindulatú pletykákat, javítani más elrontott részfeladatát, megfeszülni valami megoldásán, időben teljesíteni egy adott munkát, nem felhúzni magunkat egy felettes szakmai tudatlanságán, vagy egy kolléga lustaságát elsimítani, gondolhatjuk pillanatnyilag, vagy akár tartósan is, hogy mennyire nem akarunk bent lenni a munkahelyünkön, és milyen jó lenne, ha azonnal hazamehetnénk és másnap nem kellene bejönnünk.

De ha az bekövetkezne, bizony kétségbeesnénk. A kiesett jövedelmen túl idővel a Nemhiába oly nagy fejtörés az, ha változtatni szeretnénk beosztáson, munkakörön, munkahelyen, mert az átmeneti állapot tovább is eltarthat, mint gondolnánk. A munkanélküliség átlagos időtartama hazánkban, tavaly átlagosan mintegy 16 hónap volt, a munkanélküliek negyven százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélküli volt, jól látható a Központi Statisztikai Hivatal három hónapos munkaerőpiaci gyorsjelentéseiből.

Rendszert a rendszertelenségből

A munkanélküliség elején többnyire bizakodók vagyunk és engedékenyek is magunkkal szemben, tesszük a semmit átmenetileg, pihenünk, feltöltődünk. Amivel nincs is baj, ha hamar az elejét vesszük a szétcsúszásnak.

Mert ha hagyjuk elhúzódni, kicsúszni a markunkból a saját időnket, könnyen megeshet, hogy késő éjjel, akár hajnalig is ébren vagyunk és csak késő reggel, kora délelőtt ébredünk. Amivel az egész napunk is kárba veszhet, ha nem térünk hamar magunkhoz.

Az időbeosztásunk felborulásával több élénkítőszert használhatunk, a bögreszámra fogyasztott kávéval idővel ellentétes hatást válthatunk ki, még fáradtabbak lehetünk. Az eluralkodó rosszkedv ellen a hangulatjavító gyógyszerek is csak ideiglenesen segítenek.

Negatívan hathat ránk, ha belecsúszunk az online életbe, ha folyamatosan az interneten szörfözünk hasztalan, és különféle fórumoknak adunk túl sok teret a mindennapjainkból.  Ez ezért is veszélyes, mert a munkanélküliséggel járó rosszkedv eluralkodhat rajtunk, a korábbi és jelenlegi sérelmeink könnyen az önsajnálathoz vezetnek, a hiúság, a dac, a kihasználatlan szakmai potenciál mind-mind negatívan hathat ránk, nehezebben vehetünk véleménykülönbségeket, könnyen belecsúszhatunk felesleges vitákba, lehetünk durvábbak. Amivel nemcsak magunkat hozhatjuk kellemetlen helyzetbe, hanem további időt veszítünk.

A tétlenség ellen készítenünk kell egy új listát a heti cselekvési tervünkről. Nézzünk körben az otthonunkban mi az ami javításra, cserére, átalakításra szorul. Vessük bele magunkat a házkörüli munkába. Ezzel párhuzamosan állítsunk fel új bevétel-kiadási listát, hogy naprakészen tisztában legyünk az anyagi helyzetünkkel.

A jobb hangulatért

Végeztessük el az esedékes kontroll vizsgálatokat. Számoljunk be az orvosunknak arról, ha a hangulatunk ingadozna, álmatlansággal küzdenénk, vagy egyenesen rosszkedvűek lennénk, hogy segíteni tudjon.

Iktassunk be minden egyes napra időt nemcsak arra, hogy álláskereséssel foglalkozunk, hanem arra is, amikor kimondottan önmagunkkal foglalkozunk. Menj ki minden egyes nap a friss levegőre. Összeköthetjük ezt a bevásárlással, az ügyek intézésével, álláskereséssel, sporttal, de spontán is kimehetünk valamelyik parkba, olvasni, keresztrejtvényt fejteni, rajzolni. Nyáron akár a strandra is, vagy el is utazhatunk akár egyedül olyan helyekre, ahová a család amúgy sem szívesen menne. A hangulatunk javításáért tényleg fordítsunk időt arra is, ami nekünk kedves: kertészkedjünk, barkácsoljunk, varrjunk, fotózunk, horgászunk stb. Ügyeljünk az étkezésünkre, most megtehetjük, hogy naponta ötször nyugodtan, asztalnál ülve, komótosan eszünk.

Látogassuk meg azokat a rokonainkat, barátainkat, akikről tudjuk, hogy jókedélyűek, pozitív életszemléletük van, akár még a segítségünkre is lehetnek egy új önéletrajz megírásában, álláskeresésben, vagy pusztán abban, hogy a velük töltött idő alatt jobban érezzük magunkat még ebben a helyzetben is.

Kezdjünk tanulni valami újat, nem feltétlenül olyat, ami szakmába vág, lehet olyan is, ami régóta érdekel bennünket. Ha nincs anyagi lehetőségünk egy komolyabb tanfolyamra vagy iskolára, akkor nézzünk körül az online térben olcsó vagy ingyenes képzéseknek, keressünk lehetőséget az autodidakta módszerre.

Kép: Pixabay