Dr. Geréb Ágnes, a szabad szülés rabja

dr. Geréb Ágnesnek köszönhető, hogy a hazai kórházakban az apa jelenlétében jöhetnek világra a gyerekek, és megannyi csodás szülésélmény kapcsolódik a nevéhez. Bár ez a cikk alapvetően nem rólam szól, fontosnak tartom az elején tisztázni, hogy az én kisfiam kórházban született, császármetszéssel. Nehezen hihető, de így is békés, meghitt körülmények között érkezett közénk, igaz, egy külföldi (nem magán) kórházban.

Akik úgy döntenek, hogy otthon szeretnének életet adni a gyermeküknek, úton-útfélen megkapják, hogy önzők és felelőtlenek – érdekes, hogy a kórházban szülő nőkre nem aggatnak semmilyen negatív jelzőt, pedig ha akarnának, az otthonszülők is tudnának kontrázni.

Én nem éreztem volna magam biztonságban, ha itthon kellett volna szülnöm, de soha nem jutott volna eszembe azok felett pálcát törni, akik velem ellentétben a kórházban érezték volna magukat védtelennek és kiszolgáltatottnak.

Jókor, jó helyen Geréb Ágival

Még tervben sem volt, hogy bővüljön a családunk, amikor keresztezték egymást az útjaink Ágival. Kis híján öt évvel ezelőtt történt mindez, akkor, amikor egy dán alapítvány rangos szakmai kitüntetésben részesítette mindazért, amit a szabad szülésért tett. A díjat nem vehette át személyesen, mert már akkor – immár két és fél éve – házi őrizetben tartották. Most, hogy megkapja méltatlan büntetését, újraolvastam a leveleket, amiket abban az időszakban váltottunk.

Van egy lassan-lassan közhelynek számító, de nagyon fontos mondat dr. Geréb Ágnestől: – Mindenki ott szül a legkevesebb komplikációval, ahol a legnagyobb biztonságban érzi magát, hiszen ott működnek a szülés motorját képező hormonok.

Levélben

Ezt a gondolatot így folytatta nekem írt levelében Ági 2013 tavaszán: „Ahol a bizonytalanság, a félelem az uralkodó, ott a normális, belső hormonműködés leáll, a szülés ritmusa elvész, kell a külső segítség, a beavatkozás, a kívülről bevitt hormon, az oxitocin. Az pedig egy másik nagy igazság, hogy minden, még a legapróbb beavatkozás is magában hordozza a következő beavatkozás szükségességének reális lehetőségét…
Legjobb tehát annak, aki kórházban érzi magát biztonságban, ott szülni, mert akkor kevesebb az esély a komplikációkra.

Persze ez fordítva is igaz: aki otthon érzi magát biztonságban, kórházban teszi ki magát nagyobb eséllyel annak, hogy komplikáció lépjen föl az amúgy komplikáció-mentesnek ígérkező szülése alatt. Így függ össze a biztonságos szülés kérdése a szabad választással.”

A választás szabadsága

Tömör Elisabeth mindhárom gyermekét otthon hozta világra 1991-ben, 1993-ban és 1997-ben, a szüléseit dr. Geréb Ágnes kísérte. – Rendes, kórházi várandós gondozásra jártam, mindössze annyit kértem az orvosomtól, hogy ha nem indokolt, ne kerüljön sor semmilyen beavatkozásra a szülés során, és a gátmetszést is szerettem volna elkerülni. Bár abban az időben szinte csak hagyományos orvosi könyvekhez lehetett hozzájutni és az alternatív szemléletű írások nem jelenhettek meg, sokat olvastam és kutattam a témában, mert kíváncsi voltam arra, hogy mi a legideálisabb a babának és a mamának.

Tudtam, hogy ha egy gyerek háborítatlanul születik, az rendkívül kedvezően hat a fizikai és pszichés állapotára, így nem volt kérdés számomra, hogy ezt az utat válasszam – osztja meg velünk Elisabeth, aki MET terapeutaként¹ a munkája során sokszor találkozik olyan kliensekkel, akiknek épp a születésük vagy szülésük során átélt traumák okoznak problémát.

A szülésfelkészítőn Elisabethnek is több videót lejátszottak arról, hogyan segítik világra a gyerekeket, amiket látva határozottan körvonalazódott benne, hogy ő hogyan szeretne szülni. – Amikor elmondtam az orvosomnak, hogy milyen pózban szeretnék vajúdni és szülni, csak széttárta a kezét és annyit mondott, hogy a kórházi szüléseknél annyit sikerült elérniük, hogy nem kötözik le a szülő nőket, azonban továbbra is hanyatt fekve, lábukat a kengyelbe téve adnak életet a gyermeküknek.

Ez volt az a pont, amikor úgy döntöttem, hogy Dr. Geréb Ágneshez fordulok, mert ebből én nem kérek. Bár az első szülésem nagyon elhúzódott és cseppet sem nevezném könnyűnek, mégis fantasztikus élményként emlékszem rá vissza – avat be a részletekbe Elisabeth, aki a kisfia születése utáni napon biciklire ült, és bevásárolt a piacon.

Ági helyett, Ágiért

Összevetve a Geréb Ágiról korábban és a most készült képeket, feltűnő a változás. A korábbi lágy vonások helyett, kemény acélos arcot láthatunk. Megtört az arca az őt ért vádakhoz. Így azok is rossznak látják őt, akik amúgy a hírekben olvasottakon kívül semmit nem tudnak róla.

– dr. Geréb Ágnes megszámlálhatatlan órát töltött vajúdó anyák mellett. Velem, értem, nekünk, összesen 32 órát áldozott az életéből. Egy vagyok a több ezer megajándékozott nő és gyermek közül. Szeretnék ebből 24 órát visszaadni. A börtönben helyette, a börtönben vele, a börtön előtt érte. Két év nagyon hosszú idő. Két év csak 730 nap. 730 anya. 730 gyerek. 730 család. Két éven keresztül, minden nap egy család üljön Ági mellett a börtönben (vagy ahol szabad), mert helyettem van börtönben. Helyettünk. Értünk. Ez nem a szülés helyszínéről szól, hanem a szabad döntésről, a választás szabadságáról – írta a napokban Elisabeth a Facebook oldalán, felhívására már ötszáznál is többen jelentkeztek, nők és férfiak egyaránt.

Nem kérdés, hogy erről a kezdeményezésről is beszélgettünk, hiszen kíváncsiak voltunk Elisabeth személyes véleményére: – Ági most azért kerül börtönbe, mert hibát követett el. Ez azonban azért történhetett meg, mert igény volt a munkájára. Ha a nők nem érezték volna fontosnak azt, hogy otthon is lehessen szülni, akkor Geréb Ágnesnek szakmát kellett volna váltania.

Akárhonnan nézzük, tudva, hogy ezer kórházi szülésre három haláleset jut, elkerülhetetlen volt, hogy előbb-utóbb dr. Geréb Ágnes munkája során is bekövetkezzen a tragédia. Ha azonban kórházban történik komoly gond, az orvosok összezárnak és félrenéznek, amolyan bocsánatos bűnként kezelik a dolgot, az otthonszülést viszont akkor is “bűnnek” tekintik, ha minden csodásan alakul.

Tömör Elisabethet hosszú ideje foglalkoztatja a kérdés, hogy a nők miért nincsenek tisztában a saját jogaikkal. A választás szabadságának, amit dr. Geréb Ágnes képvisel, a lényege az, hogy a szülő nők – akár otthon, akár kórházban hozzák világra a gyermeküket – fel merjék tenni az őket lényegileg érintő kérdéseket, bízva abban, hogy a válasz őszinte lesz és a kéréseik meghallgatásra találnak.

¹A MET-terápia: Az angol Muscle Effect Therapy rövidítése. Speciális érintésterápia, amely alternatív eljárásként használható többfajta lelki- és mozgásszervi probléma együttes kezelésére.