TĂĄncparKETTEN
Nem tudom felidĂ©zni magamban egy olyan pillanatot se,  amikor ne szerettem volna tĂĄncolni. BĂĄrmilyen dallamot hallok meg, a lĂĄbam magĂĄtĂłl Ă©letre kel, mĂ©g akkor is, ha ez nem illendĆ. BĂĄr messze vagyok a profi tĂĄncostĂłl, mĂ©g amatĆr szinten is inkĂĄbb csak kĂłstolgatom, mĂ©gis egĂ©sz egyszerƱen imĂĄdom a tĂĄncot.