S ez itt a kérdés, amire választ kell kapnunk. Ha nem vagyunk orvosok, sem sokat megélt nővérek vagy betegápolók, de ha igen, még akkor sem biztos, hogy önmagunkat vizsgálva, valóban jó megoldásra juthatunk, ha segítségül megnyitjuk a googlet. Természetesen félreérthetetlen rosszullétnél segítséget kell kérnünk vagy hívnunk kell orvost azonnal! De akkor sem az internetes keresőt. (Legfeljebb ha nem jut eszünkbe a 112-es segélykérő hívószám!)

Visszatérő kellemetlen, vagy fájó, gyakrabban előforduló jel esetében, a legjobb, ha elvonulunk kicsit, ahogy tehetjük. Ha mindez érzés feladatvégzés közben ér, amikor nem szállhatunk ki abból amit éppen teszünk, mert éppen egy darut kezelünk, a pénztárban ülünk,  vagy autót vezetünk, és nem tudunk elvonulni, akkor legalább a légzésünkre kezdjünk figyelni pánikolás helyett. Szívjuk be a levegőt lassan a hasba. Ha nem tudunk hasi lélegezni, akkor is lassan szívjuk be a levegőt és kicsit tartsuk bent, majd lassan szájon át fújjuk ki. Pár levegővétellel, ha valóban a légzésre koncentráltunk, valamelyest máris megnyugodhatunk, hogy újra tudjunk koncentrálni arra, ami éppen a feladatunk. Talán, a tünetünk is alábbhagy még.

Később, vagy ha éppen azonnal tehetjük vonuljunk el, hogy önvizsgálatot tartsunk. Ülve vagy fekve hunyjuk be a szemünket és gondoljuk végig, hogy pontosan mit érzünk, éreztünk. Mi változott közvetlen előtte, az elmúlt napokban vagy hetekben az életünkben, ami bárminemű aggódásra adott okot.

Gondoljuk végig mit éreztünk először, és azt mi válthatta ki. Tegyük fel a kérdést: van bármi ami okozhatta? Kialvatlanság, kimerültség, idegesség, éhség, hirtelen túlzott étkezés, szomjúság, menstruáció, bármi. Ha rájövünk arra, mi lehetett a kiváltó oka a gyengeségnek, fájdalomnak, rosszullétnek, lehet nem is ismétlődik meg. Amennyiben igen, és ez fájdalmasabb, mint legutóbb volt, ha nem múlik a konkrét önnyugtatásra sem, ne húzzuk- halasszuk az időt forduljunk házi orvoshoz, szakorvoshoz.

Viszont sokszor tényleg csak életjeleket kapunk a testünktől: meghúzzuk az ízületeinket, megerőltetjük magunkat, emésztünk és érezzük a belek mozgását, esetleg a szelek kínoznak, keveset ittunk és szomjazunk, hideget ettünk kissé meghűlt a torkunk, tüsszögünk, mert por van, ami csiklandozza az orrunkat, felborult a hormon háztartásunk és azért díszeleg egy pattanás (nem, nem halálos kitüremkedés) az orrunk hegyén.

Azok a tünetek, amelyek már aggasztják az embereket, ijesztőek lehetnek, s még tovább növelheti a testi válasz(oka)t. Úgyis, hogy nincs is semmi bajunk. Főleg, ha eleve nehezen kezeljük  bizonytalanságot.

Ha az megnyugtat bennünket, akkor ellenőrizzük a pulzusszámunkat gyakrabban, járjunk rendszeresebben általános vagy speciális kivizsgálásra, kontrollra. Szokatlan, visszatérő, erősödő és nem múló tünetek esetén is forduljunk inkább orvoshoz vagy több orvoshoz. Járjuk valóban végig az utunkat, míg egészen pontosan ki nem derül, hogy valóban okunk lenne az aggodalomra vagy sem. De ne nyomkodjuk a google-t különböző tünetek esetén. Mert az úgyse gyógyít meg.