Az apák napja minden gyereknek járna!
Különös esemény az apák napja. Már csak azért is, mert a férfiak nem feltétlenül szeretnek ünnepelni. Ugyanakkor meg a gyermekük áldására büszkék. Miért ne lennének, azok? S ha azok, miért ne emlékezhetnénk meg magáról a tényről, hogy rájuk is szükség van? Mert egy gyereknek éppen úgy szüksége van egy apára, mint egy anyára is!
Sokszor gondoltam úgy, hogy a gyermekvállalást engedélyhez kellene kötni, akárcsak az autóvezetést, hiszen a tét a szülőséggel sem kevesebb, mint a vezetésnél, ugyanúgy emberéletről van szó. Ráadásul ez esetben a saját gyerekünkéről.
Hinni szeretnék abban, de sajnos tudom, hogy messze nem így van, hogy minden gyermek azért születik erre a világra, mert a szülei várják őt. De szép is lenne, ha így lenne, mert, akkor az sem lenne kérdés, hogy minden egyes apa a saját jólmegfontolt szándékából válna szülővé. Mi több nemcsak apává lett biológiailag, hanem érzelmileg is. S ha így lenne, egy apák napja ünnepség is vitathatatlan lehetne.
Amikor kislány voltam, idehaza még nem ünnepelték az apák napját, ami az én esetemben nagyon szerencsés, hogy így volt. Mert az én apukám, több, mint harmincéve külföldön él. Kilencéves voltam, amikor disszidált. Nem nagyon tudtam volna őt felköszönteni, de nem is nagyon volt miért. Ezerötszáz kilométer távolságból, csak szóban lehet valaki apa, tettekben nem igazán. (Bocs, Papa! – De, így van) Így ezért külön nem fájhatott a szívem. Azért igen, mert évekig nézhettem egy olyan fényképet, amin boldog családként ültünk hárman egy anyák napján. Holott már akkor sem voltak együtt a szüleim, mi több, már testvérem is született az apukám új családjában. A kép csak az óvó nénik gondoskodásából valósult meg, ők egyébként csak jót akartak azzal, hogy összeültettek bennünket egy fotózás erejéig. Az akkor készült képen pont úgy nézünk ki, mint egy igazi boldog család.
Azóta itthon is van apák napja, egyre többen ünneplik meg, s bár ez nem jelent plusz bevételt (még) a barkácsáruházaknak, a műszaki boltoknak vagy a borszaküzleteknek, mint anyák napján a virágárusoknak, évről-évre még is csak egyre több helyen futhatunk bele apák napi ajándék ötletekbe, elszavalható versikékbe, közösségi oldalon kitehető üdvözlőlapról, apák napi étterem akciókról.
Eleinte főleg a „Legjobb Apa” feliratú bögrék, sörös korsók és pólók voltak a legmenőbbek, majd egy időben az apa-gyermeke fotós párnahuzatok, egéralátétek és puzzle képek vették át a trendiséget az apák napja ajándékpiacon. Később taroltak a gipszbe öntött lábacska és kéz formácskák, vagy azok keretbe tett vízfesték lenyomatai.
De a legszebb ajándék, akárcsak az anyák napján nem más, mint a gyerek önállóan (anyai segítséggel) készített ajándékai, mint a rajz, a vízfestés, a ragasztás, a vágás. Autót, repülőt, Star Wars figurát, dinoszauruszt, focilabdát, horgászbotot vagy éppen egy vitorlás hajót. Valami olyat, amit az apa szeret.
Szép ajándék a jó példa is. Felnőttként már én is megragadom a telefont ilyenkor, és felköszöntöm az apukámat. Különösen mióta, édesanya lettem, és igyekszem jó példát mutatni a kisfiamnak. Ha tehetném, és nem választana el bennünket a távolság, akkor abból a tortából, amit a fiam apukájának sütök apák napjára, annak ellenére, hogy elváltunk, abból az édesapám is kapna.
Jó lenne egy közös nap is, a nagypapákkal, az apával és a gyerek(ek)el. Igazi ajándék lenne mindenkinek, legfőképpen a gyerek(ek)nek. Mert a legszebb és legtermészetesebb az lenne, ha az apák napja sem lenne másabb, mint bármelyik másik vasárnap, legfeljebb annyiban, hogy azt „szigorúan” együtt töltené apa és lánya, apa és fia, nagypapa és unokája. Mókásan. Vidáman. Vagányan.
Úgy, ahogy csak egy apa képes a gyermekével játszani, ökörködni, szórakozni, vadulni. Mert, ahogy egy anya elengedhetetlen egy gyermek életéből, az pont így van az apával is. Ahhoz, hogy egy gyerek lelkileg egészséges felnőtté érhessen, ahhoz szüksége van, mind két közvetlen felmenőjére, az anyára és az apára egyaránt. Az élete mindennapjaiban.
Boldog apák napját kívánunk, és azt, hogy minél több gyerek köszönthesse ma az édesapját!