Amikor a Star Wars sem túl korai

Mikor ülhetünk be egy gyerekkel a moziba, és egyáltalán, milyen (rajz)filmet válasszunk? Ki dönti el, hogy milyen mozgókép való a gyermekünknek? Szülőként ezzel is foglalkoznunk kell, hiszen akárhogyan is vizsgáljuk a kérdést, a válaszadás és a cselekvés a mi felelősségünk, nem a szakembereké. Íme az én szubjektív véleményem, kizárólag anyaként.

Amikor a Star Wars sem túl korai. Persze nem első filmes élményként, de igen, a mi gyerekeink már láttak Star Warsot. Ez baj? Mostanában viszont más filmes kérdés izgatja a fantáziánkat. Ugyanis elérkezett ez a pillanat is: három gyermekünk közül a legfiatalabb is túl van az első mozi élményén. Hogy milyen volt? Abszolút pozitív. Hogy anyaként izgultam a mozizás előtt? Cseppet sem.

Anyukás csoportokban gyakran téma, hogy mikor menjünk a gyerekkel együtt moziba. Ilyenkor filmajánlót is kérnek egymástól az édesanyák. Tapasztalatom szerint elég vegyes a hozzáállás a témában. Sokan elég korán megismertetik a csemetéjüket a mozgóképpel, s már néhány hónaposan „néz” a gyerek tévét. És ahogyan otthon viszonylag korán lát ilyen tartalmat a gyerek, úgy moziba is igencsak korán eljut. A három év betöltése azért általában alsó küszöb.

Moziban vagy otthon?

Moziban vagy otthon? Van ennek jelentősége? Olyan szempontból igen, hogy az otthoni direkt filmezés általában rövidebb mesenézéssel kezdődik. Átlagosan kétévesen. Ekkor talán már nem csak bámulja a gyerek a képernyőt, mint egy villódzó dobozt. Otthon fel lehet állni a készülék elől, sőt, anyaként azt tapasztaltam, hogy más tevékenységet is beiktatnak mindeközben a kicsik.

Ebben a korban kevés az olyan történet, amely leköti őket annyira, hogy szívesen nézzék végig. S nem mellesleg itt biztonságos környezetben vannak. A mozizás egyik kritériuma szerintem az is, hogy kibír a gyerek a moziban legalább egy órát? Ez is gyerekfüggő. A középsőnk hiába vágyott látni a Verdák aktuális részét, négyévesen mégis túl hosszúnak bizonyult. Így inkább kijöttünk a teremből sült krumplizni.

Legkisebbünk első mozis élményére akár hosszasan is készülhettünk volna, de valójában hirtelen ötlet volt az őszi szünetben. Amikor is éppen nem volt egyéb ötletünk, mivel foglaljuk el magunkat. A film kiválasztása sem volt előre tervezett, de mondhatni szerencsénk volt. Az aktuális moziműsor szerint két film jöhetett szóba: a Mi újság, kuflik? és Mancs őrjárat. Mindkét történetet ismerjük.

A kuflikat könyvből, a Mancs őrjárat minden problémát megoldó kutyusait pedig a tévéből. Vagyis ez utóbbihoz kapcsolódik már mozgóképes élménye a majdnem három és féléves lányunknak. S mivel ez a történet a moziban is több összefűzött részből áll, s mert ismertük is, ezt választottuk. Elég volt újdonságnak a helyszín. Hiába a kuflik története irodalmilag előkelőbb, nem lehet mindig ezt szem előtt tartani.

Csak a szülő dönt

A két említett rajzfilm kapcsán is érdemes kitérni a korosztályi besorolásra. Míg a Mancs őrjárat mentőkutyáit a szakemberek szerint bárki megnézheti, a kuflikat hatéves kor feletti nézőknek ajánlják. Pedig ez utóbbi figurái a könyvnek megfelelő egyszerű sematikus rajzok. A kuflik könyv változatát mi már nagyjából kétéves kortól olvassuk a gyerekeknek.

Így tudom, hogy a szöveg és a történet sokszor szól a szülőknek. Persze vicces és szeretni való, de egy közös meseolvasás nem hasonlítható össze egy elénk táruló, vásznon megjelenő sztorival. Hiába a rajzokon látható egyszerűség a vásznon is, a történetszövés túl bonyolultnak tűnhet egy kisgyereknek. Ez is egy újabb ok, hogy jól döntöttünk a mancsos kutyákkal.

És persze maga az élmény. Merthogy a lányunk élvezte a közös mozit. S ott voltak a bátyjai (ők 5,5 és kis híján 9 évesek), akiket mindig mindenben utánoznia kell. Így igazán nagylánynak érezhette magát. A hat részből összefűzött mese második részének végén kezdett csak ficeregni. Levette a cipőjét, néha felállt, majd visszaült. És lelkesen tapsolt a kutyáknak. Úgy viselkedett, mint egy átlag gyerek.

Izgulhattam volna, hogy milyen lesz az első mozi, hiszen tudom, hogy lehet félni egy moziteremben. Hogy melyik gyerek miről ijed meg, változó lehet. A hangok, az idegen környezet is lehet ijesztő. Az élmény azonban most esetünkben magával ragadó volt. Nem nagyon van ezen mit ragozni: a szülő kompetenciája eldönteni, hogy mit enged meg a gyerekének. Ebbe más beleszólni nem tud. Kívülállóként mi egyet tehetünk, máshogyan csináljuk.

Meghatározó az első mozizás. A szülő dönt, mikor viszi először moziba a gyermekét.

Amikor a Star Wars sem túl korai

Számunkra már korábban bebizonyosodott, hogy a korosztályi besorolásnak nincsen kimondott jelentősége. Az elsőszülöttünket köti le leginkább a mozgókép. Vele tényleg lehet egész estés filmeket nézni. Moziba járni is szeret, pedig a hangok sokszor zavarják, de a moziban nem. A filmrajongásában (is) az anyjára ütött. Filmkedvelőként elég hamar érdeklődött a felnőttesebb témák iránt.

Így vele korán néztünk olyan filmeket, mint a Star Wars vagy a Star trek. Minden alkalommal együtt, bármilyen kérdése volt, azt megbeszéltük. Természetesen abszolút felnőtt témájú filmeket eszünkbe sem jutna mutatni neki(k). De ezt sem a korhatári besorolás miatt, hanem szülőként ezt elképzelhetetlennek tartjuk. És visszakanyarodva, hogy ki mitől fél. Tavaly kezdünk bele a Harry Potter történetek olvasásába.

Egyelőre az első három könyvön túl nem szándékozunk haladni. Ezeket a részeket – és kizárólag csak ezeket – filmen is láttuk. Talán nem spoiler, ha leírom, hogy a második részben bukkan fel egy baziliszkusz, amelytől a fiúnknak olvasás után rémálmai voltak. Ezt érdekes módon a film tette helyre, ahol láthatta, hogy nem olyan veszélyes szörnyetegről van szó, mint képzelte.

Mivel ő a legidősebb gyermekünk, néhány év múlva valószínűleg ő megy először nélkülünk moziba. Nem aggódom amiatt, hogy akkor milyen filmeket választ. Tudom, hogy tud majd jól választani.

Ha több gyermek él a családban, lehetetlen kikerülni, hogy a kicsi(k) ne nézzenek elvileg nem neki(k) szóló tartalma(ka)t. Mi ebben a kérdésben is igyekszünk mindenkinek megfelelni. Így néha nézünk a kicsik miatt kisebbeknek szóló rajzfilmeket, de ők is láttak már Star Warsot és Harry Pottert. Tudom, hogy tudják a helyén kezelni a látottakat. Így a Star Wars sem túl korai. Ha a szülő mondja, akkor nem az.

Írásunkhoz utánanéztünk, a korhatár-besorolás gyakorlatához. A Cinema City mozilánc házirendjében a  következőt találtuk, a teljes házirend ITT olvasható el:

4. A magyar törvényi jogszabályok a Magyarországra kerülő filmeket korhatár besorolás alá kötelezik. A mozi ajánlja, de nem kötelezheti a programban feltüntetett – szem előtt tartását, különösen kiskorú nézőink esetében.

5. A látogatók teljes mértékben felelősséget vállalnak az általuk kísért gyermekekért, a gyermekek időbeni tájékoztatásáért a mozi Házirendjéről és annak betartásáért.

Szerző: Karóczkai-Müllner Helga