Allergia keresztbe-kasul
A nyár vége még nem jelenti azt, hogy vége lenne a kínlódásnak, hiszen javában tart még az allergia szezon. A következő napokban a parlagfű pollenkoncentrációja nagyon magas. Felléphetnek új tünetek is, ha a szervezetünkben felüti a fejét a keresztallergia. S jöhet a barkochba, vajon mit nem szabadna most ennünk?
Az allergia szövevényes világában egyre többen vagyunk kénytelenek kiigazodni. Gondot okozhatnak a pollenek, leggyakrabban a virágporok, vagy a növények más részei önmagukban, ahogy azokat belélegezzük, amikor oxigénhez jutattjuk magunkat. Illetve problémát okozhatnak az elfogyasztott ételek is, ilyen vagy olyan módon. Lehetünk ételekre érzékenyek, intoleránsak vagy éppen allergiások. És ezek a jelenségek bizony kuszálódhatnak is, oda-vissza felerősítve egymást, vagy legalábbis tovább terhelve a létezésünket.
Az a nyavalyás pollen
Mielőtt eljutnánk a keresztallergia kérdéséhez nézzük meg mit jelent az, ha valakinek légúti, azaz pollenallergiája van? Aki, pollen allergiában szenved, az nincs megfázva, nem taknyos, pláne nem influenzás mégis úgy érzi, mintha csöpögne az orra, folyna vagy egyenesen folyik is, esetleg bedugul, miközben lehet könnybe is lábad a szeme időnként, mint aki elérzékenyült, vagy ennél erősebben, mintha több kilónyi hagymát pucolna, egyenesen sír. Amitől viszket a szeme. És mintha valami csavarná az orrát tüsszögnie kell egyszer, kétszer, sokszor, örökké. Érezheti úgy, hogy nem kap levegőt az orrán, szétfeszíti a fejét a takony, akár aludni sem tud ettől éjszakánként. Okozhatnak továbbá gyomor- és bélrendszeri panaszokat, fejfájást vagy egyenesen migrént. Nem beszélve a fáradtságról, hiszen mindez kimeríti a szervezetünket.
Röviden: a légúti, azaz pollen allergia jellegzetes tünetei az orrdugulás, szemviszketés, orrfolyás és tüsszögés. Ami megkeserítheti az életünket, mert a vírusok vagy baktériumok okozta egyszerű náthával ellentétben az allergiás nátha nem múlik el egyszerűen. Kezelés nélkül, elhúzódhat és idővel allergiás asztma lehet a szövődménye. A szénanátha és az asztma gyakran egy életen át megmaradnak, legfeljebb az immunrendszerünk erősségétől és pollenszennyeződéstől függően hol enyhébben, hol erősebben jelentkezik.
Ezt a sokféle és kellemetlen allergiás reakciót a fák, füvek és egyéb virágos növények, finomabb, szabad szemmel egyáltalán nem látható virágporszemcséi okozzák. Amit a szél többszáz kilométeres távolságba is elszállíthatja a szélrózsa minden irányába. Csupán egyetlen mogyoróbokor hatszáz millió pollent termel, a megszokottól eltérően akár már januárban, ha enyhébb volt a tél és előbb nyílnak ki a korai virágzású fák. Vagyis télen sem vagyunk biztonságban, ha érzékenyek vagyunk rá. A mogyoró mellett az éger és a nyír is már az év elején gondot okozhatnak, ahogy a belélegzett pollen a légutak nyálkahártyáján megtapad.
A pollen pedig elindít egy immunológiai láncreakciót: az antitestek, a szervezet természetes védekező rendszere működésbe lép. A virágport veszélyes anyagként definiálja, és harcba lép vele. Miközben az allergén az antitestekhez kapcsolódik, addig bizonyos sejtek felszabadítják a test hírvivő anyagát, a hisztamint. Ami átjárhatóvá teszi az érfalakat a folyadékok, a fehérjék és bizonyos sejtek számára, amivel duzzanatokat, kivörösödést, viszketést váltanak ki.
Allergizáló pollenek:
Nyírfafélék: Nyír, mogyoró, éger
Vadfüvek: angol perje, laposszárú perje, réti ecsetpázsit
Pollen I. keverék: fekete fűz, szilfa, platánfa
Pollen II. keverék: szentjánoskenyérfa, nyírfa, kőrisfa, olíva, magyaltölgy
Pollen III. keverék: búzafű, zab, rozs, kukorica
Pollen IV. keverék: réticsenkesz, csillagpázsit, angol perje, réti komócsin
Pollen V. keverék: pázsitfűvek, fekete üröm, falgyom, lándzsás útifű, gyermekláncfű
Ciprusfélék: boróka
Csalánfélék: csalán, falgyom
Üröm
Parlagfű
Közönséges nád
Ételallergia, ételintolerancia és érzékenység
Bár lassan nincs olyan család, ahol ne lenne legalább egy ember érintett valamilyen módon, mégis gyakran keveredést okoz a két fogalom közti különbség.
Az ételallergiára a szervezetünk immunrendszere válaszol. Egy valamilyen ételre, összetevőre, akár fűszerre allergiás ember, ahogy a szájába veszi a falatot és lenyeli azt, amire allergiás, a szervezete máris harcba kezd az étel ellen. Mivel veszélyesnek érzi az elfogyasztott ételt, ellenanyagot kezd termelni ellene. Ahogy termelődik az ellenanyag a szervezetben úgy jelentkeznek – szinte azonnal, de legfeljebb két órán belül – a különféle allergiás tünetek. Az allergiás szája, szájpadlása, torka, arca rövid időn belül zsibbadni, duzzadni kezd, miközben a testén csalánkiütések jelentkeznek, amik viszketni kezdenek. Hasfájás, hányinger foghatja el még az allergiást, érezheti úgy, hogy nem kap levegőt, szédülni kezd, akár el is ájul. Súlyos esetekben úgynevezett anafilaxiás sokk is kialakulhat, elzáródhatnak a légutak, leeshet az allergiás vérnyomása, felgyorsulhat szívének a dobogása, életveszélyes állapotba kerülhet.
Az ételintoleranciát viszont az emésztőrendszer működési zavara váltja ki, mert egyes tápanyagokat nem tud az érzékeny szervezet megfelelően lebontani. A tünetek nem közvetlenül étkezés után, hanem több órával, akár napokkal később jelentkeznek. Ezek hátterében bélműködési problémák állhatnak, melyeket a nem megfelelő emésztés, bizonyos enzimek hiánya, csökkent vagy megszűnt aktivitása váltja ki, valamint a bélfal áteresztőképességének fokozódása okoz. Ilyen állapot például a laktóz intolerancia is, ahol a tejcukrot lebontó laktáz enzim hiánya okozza a panaszokat. Az ételintolerancia tünetei nem azonnal, hanem órákkal vagy akár egy-két nappal az adott alapanyag vagy étel elfogyasztása után jelentkeznek. Leggyakrabban emésztőrendszeri panaszok, puffadás, gyomorbántalmak, bélpanaszok, hasmenés vagy székrekedés kialakulásával. Ehhez társulhatnak bőrproblémák leggyakrabban ekcéma – vagy fejfájás is. A tünetek súlyossága általában függ az elfogyasztott étel mennyiségétől is, ezért gyakori, hogy kis mennyiség fogyasztása esetén nem jelentkeznek a kellemetlen tünetek. Mivel a negatív hatás nem azonnal jelentkezik, csak speciális vizsgálattal határozható meg, hogy pontosan mely ételre érzékeny a beteg. Hasonló lebontási probléma áll fenn a gluténérzékenyeknél is.
A gluténérzékenység – a vékonybél krónikus, felszívódási zavarokkal járó megbetegedése, amelyet bizonyos gabonafélékben található növényi fehérje, a glutén váltja ki a tüneteket. A gluténnal összefüggő betegségek mindegyike meglehetősen összetett, egész szervezetet érintő probléma. A tünetek rendkívül változatosak lehetnek, és bármely életkorban jelentkezhetnek. Egyeseknél a tünetek enyhék, akár fel sem tűnnek a betegnek, mások számára pedig mindennapos problémát jelentenek. Akad olyan is, aki más problémával, betegséggel kapcsolja össze a tüneteket.
Több betegség is úgy él a köztudatban, mint gluténérzékenység. Valójában a cöliákia (régi nevén lisztérzékenység), a búzaallergia és a gluténérzékenység vagy -intolerancia hasonló tünetekkel jelentkező kórképeket írnak le, de a problémák hátterében több tényező és különböző okok vannak. Közös bennük, hogy mindhárom betegséget gluténhez kapcsolt betegségeknek, vagy glutén-függő betegségeknek nevezzük.
A cöliákia egy örökletes, genetikailag meghatározott autoimmun betegség. A táplálkozással bevitt glutént (a búzában, rozsban, árpában található fehérje) nem tudja feldolgozni a szervezet, s bonyolult kölcsönhatásba lép a vékonybél nyálkahártyájával, valamint az immunrendszerrel, melynek következtében ellenanyag-termelődés indul meg a szervezetben, a saját szövetei ellen. Azaz nemcsak emésztőrendszeri panaszokat, hanem egyéb szervek károsodását is okozhatja. Az immunfolyamat következtében pusztulni kezdenek a vékonybélben az úgynevezett bélbolyhok, ami miatt csökken a tápanyagok, a vitaminok és ásványi anyagok felszívódása, és felszívódási zavar alakul ki.
A búzaallergia – vagy másik nevén gabonaallergia – esetében a tüneteket a búza fehérjeire adott immunválasz okozza. A gabonaeredetű élelmiszer, étel allergénként viselkedik. Kialakulásában a búzában található IgE-antitestek központi szerepet játszanak. Az allergiának egy változatában azonban nem ez az antitest felelős az allergiás folyamatért, így nehéz a pontos diagnosztizálása.
A nem-cöliákiás glutén szenzitás, egy nehezebben diagnosztizálható betegség, hasonló, de enyhébb tünetek jelentkeznek, mint autoimmun cöliákia esetén. A diagnózis igazolásában fő eszköz a kizárásos diéta, mivel ebben az esetben a vérteszt és a bélbiopszia is negatív, nincs olyan laboratóriumi vizsgálat, amely egyértelműen igazolná a betegség fennállását.
Ráadásként: pollen-étel keresztallergia
További bonyodalmakhoz vezethet, ha a meglévő pollen érzékenységünk mellé étel keresztallergia jelentkezik. A keresztallergia azt jelenti, hogy bizonyos anyagok képesek más anyagot utánozni, azaz a szervezet nem tud különbséget tenni a két anyag között, és mindkettőre allergiás reakcióval válaszol, különösen akkor, ha már fokozottan érzékeny az egyik allergénre. Egyes polleneknek hasonló molekulaszerkezetük lehet bizonyos ételekkel, amik fogyasztása tüneteket okozhatnak a pollenallergiás számára. A szánk és nyelvünk viszketni és duzzadni kezdhet, a hasunk görcsbe rándulhat. A keresztallergia tünetei szerencsére nem minden pollenallergiásnál jelentkeznek. Diétázni így csak annak kell, akinek valóban panaszokat okoz egyik vagy másik keresztallergiát okozó élelmiszer, és akkor is csak pollenszezon idején.
A leggyakoribb pollenallergiát a parlagfű okozza. A parlagfű molekulaszerkezetéhez például a görögdinnye, a sárgadinnye, a paradicsom és az uborka molekulaszerkezete hasonlít. Azaz egy parlagfű allergiásként az előbb sorolt ételek okozhatnak keresztallergiás tüneteket.
Az nyírfa-allergia ugyan kevesebb embernek okoz kellemetlenségeket, ugyanakkor ehhez a növényhez molekulaszerkezetben már jóval több növény hasonlít. Gyümölcsök közül az alma, körte, cseresznye, őszibarack, sárgabarack, szilva, kivi. Míg a zöldségek közül a zeller, sárgarépa, burgonya, mogyoró és a mandula tartozik ide.
A fű pollenjeire allergiások számolhatnak a sárgadinnye, görögdinnye, narancs, burgonya, paradicsom és mogyoró keresztallergiás tünetekkel.
Az üröm pollenre allergiásoknak a mézzel, a napraforgómaggal, a sárgarépával és a zellerrel gyűlhet meg a bajuk.
Bármit is fedeznénk fel magunkon, általános szabály, hogy allergiás időszakban az érintettek kerüljék a magas hisztamin-tartalmú ételek fogyasztását, melyek növelik a szervezetben már felhalmozódott hisztamin mennyiségét, amik súlyosbíthatják a tüneteket is. Lehet, hogy úgy érezzük, az allergiás szer hatására jobban vagyunk, de ha nem megfelelően étkezünk, a panaszok sajnos ismét megjelenhetnek. Amennyiben egyértelmű allergiás reakciónk van, forduljunk orvoshoz.
Forrás: www.allergiakozpont.hu
Kép: Pixabay
arról 
