A szülő felelőssége, milyen mesekönyvet emel le a polcról

Az olvasóvá nevelés már egészen kisgyermek korban elkezdődik azzal, hogy a szülő mesét olvas a gyermekének. Ma már széles a választék, néha azt sem tudjuk, melyik könyv kerüljön a saját polcunkra. Ajánlónkban a legkisebb korosztálynak – egészen az  óvodáskor végig – való kedvenceinket mutatjuk be.

Kisgyerekeknek írni nem egyszerű.  A fiatal mesehallgató közönség meglehetősen kritikus. Szó sem lehet mellébeszélésről, hamar elveszítik az érdeklődésüket, ha nem tetszik nekik, amit látnak és hallanak. A legkisebbeknél még igencsak jelentős az illusztráció. Mondhatni az a legfontosabb, hiszen ha a rajz nem ragadja meg, a történetre már oda sem figyel a néhány éves korosztály.  De ez még mindig nem elég: a szülőt is meg kell nyernie a szerzőknek. Hiszen mi vagyunk azok, akik  megmutatjuk a mesét a gyerekeinknek. Szülőként a mi felelősségünk, hogy mit emelünk le a könyvespolcról. Az alább ajánlott gyerekkönyveket a családunk minden tagja szereti.

Felsorakozott az állatsereg: nyuszi, egér, patkány, majom

Gyakori szereplői a legkisebbeknek szánt könyveknek az állatok. Persze attól még, hogy nyuszi vagy cica a szereplő, nem biztos a siker. Julia Donaldson és Axel Scheffler minden közös munkája remekmű. Ők azok, akik a szülők szívébe is azonnal belopják magukat: rímekbe szabott szöveg, humoros helyzetek, jól eltalált oldalankénti szövegarány, jellegzetes szereplők kedves illusztrációkon megjelenítve. A fiatalabb korosztály számára tökéletes a kemény lapos kivitelű megjelenés. A Tölgyerdő meséi sorozatban felbukkanó zokniját kereső róka, bújócskázó kismalac és szülinapra készülő mackó néhány oldalas történetek, de azonnal megragadnak. A kihajtható, titkokat rejtő ablakok mögé már az egyévesek is szívesen bekukucskálnak.  Az írónőtől különösen kedves a szívünknek a Majom mamája, amely a kislányunk első olyan könyve volt, amelyet másfél évesen is örömmel hallgatott estéről estére. A jó útra tért bandita patkány és a barátjával fellépő macskazenész még a négy-, ötévesek érdeklődését is felkeltik. A legcsinosabb óriásnál pedig nincs jószívűbb mesehős.

Pipp, a nyuszifiú és Polli, az egérlány története Julia Donaldson könyveinek illusztrátorának, Axel Schefflernek önálló meséi. Az állatkákkal minden megtörténik, amely egy kisgyerekkel is: otthon felejtik az alvókájukat, elesnek a rollerel, játék közben bepisilnek, összevesznek hóemberépítés közben. Vagyis adódik egy konfliktus, amelyre mindig van megoldás. Mindezt izgalmas, fordulatos, hangulatos szöveggel kísérve, két-, hároméveseknek is befogadható terjedelemben. És persze a képi világ is zseniális: minden oldalon van mit bogarászni.

Mielőtt óvodás lesz

A közösségbe kerülés fontos fordulópont a kisgyerekes családok életében. Az ezzel járó változást segíthetik helyrebillenteni az óvodai létről szóló mesék. Kiss Judit Ágnes Babaróka ajándéka és annak folytatása, a Babaróka kertje rövid meséket tartalmaznak, amelyek mind arról szólnak, hogyan illeszkedik be Babaróka a Kölyökőrzőbe. Ez a hely csak elsőre ijesztő és félelmetes, és Babaróka eleinte hiába próbál elbújni, Kiscica megtalálja, és még játszani is szeretne vele.  Így már nincsen egyedül. Közben fokozatosan megismerjük a Kölyökőrző érvényben lévő szabályait. Például nem szabad a kisebbeket félrelökni, ha megtámadják a várat, hiszen ők csak csúszdázni szeretnének. Jobb inkább együtt játszani. Egyszerű helyzetek, amelyek nem rejtegetik az érzelmeket, legyenek azok bármilyenek. Babaróka olyan, mint egy igazi kisgyerek. Olykor nyafog, sír, nem tetszését fejezi ki. Mamaróka is hús-vér anyuka, aki néha hirtelen reagál, de odaadóan terelgeti kis rókáját.

Óvodában játszódik Vadadi Adrienn Leszel a barátom? című története, amelynek több folytatása is megjelent, ugyanazokkal a szereplőkkel. Ezek a mesék konkrétabban mesélnek az óvodai életről. Megismerjük a csoportba járó gyerekeket, ki mit szeret, vagy nem szeret – például délután szunyókálni. Vagy: milyen izgalmasan telik az óvodában egy esős nap, és vajon a homokozóban lyukat ásva meg lehet szökni az óvodából? Mi történik, ha nem szeretnénk megenni a tízórait? Ezek a történetek róluk szólnak, és mindarról, amely majd az óvodában történik. A szereplőkkel és a helyzetekkel is könnyű azonosulni.

Évtizedek óta csúcson a játékmackó és gesztenyegyerek

Marék Veronika meséinek szereplői sokunk gyerekkorának emlékezetes figurái. Biztosra veszem, hogy Boribon és Kippkopp ott volt a Szoknya és Nadrág Magazint olvasó anyukák és apukák könyvespolcán is, így amikor olvassuk őket, visszakaphatunk valamit a saját gyerekkorunkból. Mert olyan jól megírt mesék ezek, amelyek semmit nem veszítettek a varázsukból. A történet időtlenségégét a témaválasztás adja. Van, ami harminc év alatt sem változik. Az írónő tökéletesen érti a gyerekeket. Boribon a játékmackó a legkisebbekhez szól: a rövid, néhány mondatos szövegeket egyszerű rajz magyarázza. Elveszített majd újra megtalált almák, szánkón hazahúzott hóember, szivárvánnyá változó lufik – a két-, háromévesek számára átélhető, feldolgozható történések. Kippkopp meséje már a kicsit nagyobbaknak is érdekes lehet: az oldalakon több a szöveg és a képek is részletgazdagabbak. A gesztenyéből életre keltett figura nagyon eltalált: amikor megismerjük, azonnal meg szeretnénk építeni magunk is. Itt már több ismeretet szerez a hallgatóság: felbukkannak a mező, a rét lakói, megismerik a hónapokat.

Marék Veronika: Boribon és Kippkopp könyvei

Képekkel mesélik el

Gyermekeimmel együtt kedveljük azokat a könyveket, amelyekben az illusztrációk mesélnek. Nem baj, ha kevés a szöveg az oldalon, a képek segítenek eligazodni. Oliver Jeffers A pingvin és a kisfiú című lapozója, és annak folytatása, a Fent és lent a barátságról szólnak. A figurák kedvesek, egyszerűek. A színekkel is érzékeltetik a hangulatot. Minden sallang nélkül mutatják be azt a fontos mozzanatot, hogy az igazi barátot meg kell becsülni. Egy baráttal semmi sem lehetetlen. Még az sem, hogy egy pingvin repülhessen.

Csak elragadtatással lehet beszélni Sam McBratney Találd ki, mennyire szeretlek című kötetéről, amely tényleg láthatóvá és megfoghatóvá teszi azt a szeretet, amely a szülő és gyermeke közt van. A könyv azt a pillanatot mutatja be, amikor Kis Mezei Nyuszi lefekvéshez készülődik, és Nagy Mezei Nyuszival egy játékot játszanak, hogy megmutassák, ki mennyire szereti a másikat. Egymást túlszárnyalva igyekeznek választ adni, de persze ezt az érzést nem lehet távolságokban mérni. Anita Jeram illusztrációi  csodálatosak és finomak. Jó kézbe venni, nézegetni a képeket.

Életre kelnek a képek Marie-Claude Monchaux klasszikusa, a Sehány éves kislány című könyvének lapjain. Ez a könyv arról szól, amely már az egészen kicsiket is érdekli: a születésről. Bár nem szeretne tündérmese lenni, mégis az. Érzékenyen fordul a témához, mégis valóságos képet fest. Kislányos családokban különösen ajánlott olvasmány.

Werner Holzwarth könyve a Mese a vakondról, aki tudni akarta, hogy ki csinált a fejére bizony nem másról szól, mint a kakiról. Ez az a témakör, amely minden kisgyereket érdekel. A rajzok segítségével össze lehet hasonlítani, hogy melyik állat milyen kupacot pottyant a földre. A kakigondokban is segíthet azzal, hogy nem kezeli tabuként a témát.

Kakukktojás a lapozók között Varró Dániel Nem, nem, hanem című verseskötete, ebben ugyanis a képek mellett fontos a szöveg. Nagyon is. De a kettő kiegészíti és erősíti egymást. Ez a remekbe szabott képes vers olyan, mint egy forró napon kortyolt jeges limonádé. Üdítő. Tele vicces szófordulatokkal, és a dackorszakot jellemző tipikus szituációkkal. Ezen nem csak a kettő-négyévesek derülnek, hanem a szülők is.

Érdekes történet, bolondos szereplők

A nagyobb ovisok már szeretnek igazi történteket hallani, ahol valami igazán érdekes történik. Az is jó pont, ha nem mindennapiak a szereplők, esetleg valamiért furcsák, különlegesek. Azért még mindig hangsúlyos a képi illusztráció.

A Hihetetlen történet az óriáskörtéről című könyvön meglátszik, hogy szerzője, Jakob Martin Strid egyébként képregényrajzoló. És ez előnyére válik a történetnek. Erősen rajz centrikus könyv. Mindenbe  belenézhetünk, így például a mechanikus sárkány belsejébe. Ebben a könyvben teljesen természetes, hogy a szereplők egy óriási körtében vágnak neki a tengernek, ahogyan az is, hogy az elvetemült kalózok legfőbb vágya egy láda dinnye – a főhősök körtehajóján éppen volt. Úgy siklik előre a történet, ahogy a körtehajó a vízen. A rövid fejezetek mindig adnak izgulni valót a következő részig.

Dániel András kuflijait is a különössége miatt szeretjük. Ugyan ki ne figyelne fel egy olyan nevű szereplőre, mint Pofánka? Már az is érdekes, hogy kik a kuflik? Ezernyi kérdés, és mindre választ kapunk, ha  beleolvasunk. Vigyázat: függőséget okoz!

Sven Nordqiust Pettson és Findusza szépen megrajzolt történet. A főszereplő Pettson kellőképpen bolondos, és szerencsére szereti az állatokat. Macskájával, Findusszal egyszerű, vidéki életet élnek. Vagyis nem, mert kiderül, hogy Pettson érti Findusz beszédét. És ott vannak a muklák is, akiket Pettson nem lát, és akik néha titokban elcsennek ezt, azt. Mondjuk egy fél pár zoknit. Különös kalandokba keverednek ők ketten. Például Findusz szellemnek beöltözve szeretne elkergetni egy rókát, és egy évben háromszor ünnepelné a születésnapját. Természetesen minden alkalomra torta jár.

Otfried Preussler háromkötetes története – amelyek címe: Torzonborz, a rabló, Torzonborz újabb gaztettei, Torzonborz megjavul – már valódi folytatásos könyvélmény. Amolyan klasszikus történet, amelyben van miért izgulni.  És a nyelvezete telitalálat. Torzonborz úgy beszél és viselkedik, mint egy igazi rabló. De megvan a pozitív fejlődés: a főhős felhagy eredeti hivatásával, és jó útra tér.

Itt aztán van mit bogarászni

Az állatok még mindig előkelő helyet foglalnak el egy középső csoportos óvodás életében. Ők már azért szeretnek olvasás közben új információkhoz is hozzájutni. Andrea Gregusova Gréta című könyve egy bálnáról szól, aki elveszíti a hangját, ezért orvoshoz kell mennie. Itt kiderül, hogy több állat hasonlóan rosszul érzi magát. Nem más miatt, mint a koszos tengervíztől. Így ez a könyv egy olyan témára hívja fel a figyelmet, amelyet nem lehet elég korán kezdeni: a Föld védelme közös feladatunk. A téma jelentősége mellett a pasztell rajzok is érdemesek arra, hogy gyönyörködjünk bennük.

Tereza Vostradovská Egérke enciklopédiája egérmániások számára kötelező olvasmány, tele informatív rajzokkal. Ezt a nagy méretű könyvet egyedül is lapozgathatják a gyerekek, hiszen számos érdekességet mutat meg. Kik élnek a föld alatt, melyik állat mit eszik, hogyan néz ki a répa, mielőtt kihúzzuk a földből. Igazán informatív, szép könyv.

Képek: A szerző sajátjai