Mielőtt felbontanánk a házasságunkat – A válás egy döntés, nem egy háború

Ezer dolgot rág át két ember, mielőtt a korábbi igen válaszukat egymásnak nemre változtatnák. Nem könnyű lépés. Eltarthat hónapokig, sőt évekig is. Annyi minden befolyásol a döntésben, hogyan tovább. Félelem, kudarcérzés, gyerekek léte, anyagi egymásra utaltság. Listába érdemes szedni a legfontosabb kérdésköröket.

Ezer dolgot rág át két ember, mielőtt a korábbi igen válaszukat egymásnak nemre változtatnák. Nem könnyű lépés. Eltarthat hónapokig, sőt évekig is. Annyi minden befolyásol a döntésben, hogyan tovább félelem, kudarcérzés, gyerek(ek) kérdése, anyagi egymásra utaltság. Listába érdemes szedni a legfontosabb kérdésköröket.

Nincs mese, a mindkét fél számára korrektnek mondható lépéshez az kell, hogy igyekezzünk – a helyzet ellenére – a legtisztábban gondolkodni és átláthatóvá tenni egymásnak, hogyan képzeljük el a jövőnket külön, melyikünk mire tartana igényt az új helyzetben.

Ha képesek vagyunk most még közösen jó döntéseket hozni, mindenki érdekét figyelembe véve, korrekt kompromisszumra jutni, annál könnyebb lesz a válás után külön-külön, hiszen, ha a legfontosabb kérdésekben most döntünk, kevesebb minden marad a későbbiekben. Ha most jól tudunk még egyszer utoljára működni, akkor kevésbé lesz fájdalmas, ha valamiért újra találkozni kell, valamiben dönteni. Főleg, ha szülők vagyunk, hiszen a gyerek(ek) miatt amúgy is találkozunk kell majd újra és újra. Időt kell adnunk egymásnak arra, hogy el tudjuk képzelni mindketten, hogyan tovább külön a jövőben, nem szabad sarokba szorítanunk egymást. A világos tervek segítenek előrelépni és könnyebbé tenni a dolgokat, mert az érzelmeink kezelése könnyen elviszi az energiát. Ha maradt bennünk annyi szeretet és empátia, segíthetünk is egymásnak döntést hozni. Hiszen, valószínűleg nagyon jól ismerjük egymást, és néha tisztában lát a másik a mi fejünkkel, mint mi magunk.

Nem szabad elfelejtenünk a válás egy döntés. Nem egy háború, nem harcolnunk kell egymással, hanem a döntésünket véghez vinni.

Nem szabad elfelejtenünk a válás nem egy háború! Azért, mert két ember a jövőben már nem egymás kezét fogva egy úton jár, hanem elengedik egymás kezét és külön úton mennek tovább, az nem jelenti azt, hogy már nem keresztezhetik olykor egymás útját akár úgyis, hogy segítik, támogatják egymást, ha szükséges.

Piszkos anyagiak és lakhatás

A válás anyagi veszteséggel jár. Mindent (amiről nem szólt előzetes szerződés) fel kell osztani. Érezhetjük úgyis, hogy anyagilag nem tehetjük meg, hogy elváljunk, és inkább maradna a házasságban, függetlenül attól, hogy a kapcsolat már rég nem jó. Egyébként is érdemes egy külső szakértőt felkeresni, mert lehet, hogy a válás kimondásához vezető út, pusztán a kétségbeejtő anyagi probléma vezetett el. Nem érezzük anyagilag biztonságban magunkat, rossz döntéseket hozott egyikünk, vagy mindketten, amiből további nézetkülönbségek indultak ki. A kapcsolat működne, ha az anyagi kérdésben közös nevezőre tudnánk jutni. Amennyiben a kapcsolat helyrehozhatatlan, akkor nincs min gondolkodni, ha kellemes, ha nem, tovább kell lépni és tudomásul venni, hogy nincs mindenből kettő, mindkettőnknek áldozatot kell hoznia.

A legsarkalatosabb kérdés a lakhatás és ennek anyagi költségei. Gyakori, hogy az egyik fél, amelyik elhagyja a közös otthont, kevésbé jó körülmények közé szorul a válás után. Saját tulajdonú ingatlan helyett albérletbe kerül, vissza kell bútorozni felnőtt fejjel a szüleihez, más településre kell költöznie, ahol kedvezőbb feltételekkel jut megfelelő ingatlanhoz. Ez a legtöbb emberben kudarcként jelenik meg, mert visszalépésnek, visszafejlődésnek éli meg, holott, nem kellene. A válással járó természetes folyamat, hogy az életszínvonalunk átmenetileg csökkenhet, ami igen, nem tűnik vonzónak, pedig ez csak pusztán matematika, két keresetből egy lesz, és most kétfelé kell fizetni olyan dolgokat, amiből eddig egyfelé kellett, akár két jelzáloghitel, két rezsi stb.

Ha korábban költségvetés nélkül éltünk, akkor most eljött az ideje, hogy készítsünk egyet. Számoljuk ki a bevételeinket és a költségeinket, vizsgáljuk felül mely kiadásainkon tudnánk húzni, mi az, amire feleslegesen költünk. Legyünk tisztában azzal mennyit tudunk költeni a lakhatásra, az utazásra, az élelmiszerre és egyéb számlákra. Készüljünk fel arra, hogy a külön költözés költségekkel jár, erre is fel kell készülnünk. Magára a költözésre, albérlet esetén több havi kaucióra, új ingatlan vásárlásnál az ingatlan árán ügyvédi, illeték és egyéb költségre. Lesznek holmik, bútorok, amik nem oszthatók el, ezekből újat kell vennünk. A bútorok, a háztartási gépek nem kis anygai terhelést jelentenek. De biztassuk magunkat, hogy a szűkös költségvetés átmeneti, még ha jelenleg kilátástalannak is tűnik merre tovább, hogy lesz ebből jobb, szebb, több valaha.Ne éljünk az élet szürkébb, hidegebb oldalán. Ne essünk depresszióba, ne érezzük magunkat szerencsétlennek, ne húzzuk magunkat le, ne engedjük, hogy elmenjen a kedvünk mindentől. Igyekezzünk tiszta fejjel gondolkodni, amiben lehet segítséget kérni, és elhinni, hogy a bolhapiacon, árleszállításon, garázsvásárban beszerzett holmiknak is van egy sajátos értékük, sőt!

A válás leginkább a gyerekeknek jelent nagy megpróbáltatást, még akkor is, ha gondosan vele együtt igyekszünk kezelni az új helyzetet. A gyerekek érezhetik úgy, hogy nekik most választaniuk kell anya vagy apa között. Melyikkel szeretne együtt élni, melyiket szeresse jobban, kinek adjon igazat, melyik oldal mellé tegye le a voksát. A gyerekeknek különösen meg kell magyarázni, hogy ez nem egy háború, nem egy hatalmi harc nincs két egymással szemben álló harci csapat, csak két ember, akik úgy döntöttek külön élnek a jövőben, ahogy a szülei ugyanúgy szeretik őt a válás után is, úgy neki sem kell a szüleit kevésbé szeretnie, főleg nem választania a kettő között. Egyeztetni kell előre, hogyan lesz a kapcsolattartás a válás után.  Ki viszi a gyereket a különféle edzésekre, külön órákra? Lesznek közös programok még, vagy sem? Azok milyen jellegűek lehetnek? Egy közös fagyizás, egy mozi, egy kirándulás vagy akár egy pár napos nyaralás is? Hogyan lesz megtartva egy születésnap, egy jelentős óvodai, iskolai esemény? Két szülinap lesz ezentúl, vagy ki megy kihez? Hogyan töltjük a fontos ünnepeket, mint a karácsony és a húsvét? Mi történik akkor, ha a gyerek beteg lesz, ne adj Isten, valami komolyabb betegséggel kórházba kerül? A későbbi lábadozásnál a volt háztartás mennyire lehet jelen a gyerek otthonában? Rengeteg kérdés merülhet fel, amit jó előre tisztázni, már amennyire lehet.

Egy gyerek számára az is különösen fontos, hogy a rokonaival ugyanúgy tudjon találkozni, időt tölteni velük a válás ideje alatt és után is, mint korábban. Tisztában kell lenni azzal, hogy a gyerekeket nem szabad távolságtartásra kényszeríteni, a vér szava nem halkítható, egy gyereknek igenis szüksége van a rokonaira. Nem ő tehet arról, hogy anya és apa más úton jár tovább, amikor ő találkozni szeretne a családtagjaival, akkor biztosítani kell a számára a lehetőséget akkor is, ha nincs jó kapcsolatunk az ex anyósunkkal, apósunkkal, sógorunkkal és sógornőnkkel.

Azzal is jó tisztában lehet látni, hogy az egyedül maradó szülő a későbbiekben kitől várhat segítséget? A volt házastárs rokonai, barátai is mozdíthatóak? Anyóshoz, apóshoz a gyerek ugyanúgy beugorhat suli után ebédre, mint eddig vagy, ha a szülőnek szüksége van arra, hogy helyette elhozza más a legkisebbet az óvodából, akkor megkérheti-e erre a volt házastársa rokonait, barátait?

Kis kedvencek

Akinek van házi állata, annak nem kérdés, hogy a kis kedvenc bizony családtag, és egy válás alkalmával rá éppen úgy gondolni, mint egy gyerekre. Ahogyan a gyermekeink esetében felmerül, úgy az állatoknál is kérdés, kinél marad, és a  távol kerülő gazdi találkozhat-e még a kis kedvenccel, és ha igen mikor és hol? Az állattal járó feladatok, költségek kit terhelnek a jövőben? Egy nyaralás alkalmával az elköltözött félre lehet-e számítani, hogy gondozza a macskát, kutyát, tengerimalacot, teknőcöt vagy éppen pintyet?

Rokonok és közeli barátok

Különösen lelkileg lehet megterhelő – minden érintett családtag – számára a válás ideje alatt, és a külön költözés után, a kommunikáció folytatása, lehet többen is nehezen találják meg, mi lenne a megfelelő hangnem, stílus. Előfordulhat az is, hogy mi magunk, férj és feleség elég jól vesszük a kanyarokat, ölre menő vita nélkül vagyunk képesek beszélgetni egymással, ám a családtagjainknak ez már nem megy majd ilyen jól. Különösen akkor, ha a válás ellentmondásos, nehéz lehet a semleges távolság fenntartása. Ha szeretnénk elkerülni a későbbi kényes helyzeteket, a lehetséges ütközőpontokat jó felvázolni. Ha szükséges beszéljen mindenki a saját családjával, hogy lehetőleg senki ne nehezítse az amúgy sem könnyű helyzetet.

Ez igaz a barátokra is, akik gyakran közösek. Ne hozzuk őket olyan helyzetbe, hogy választaniuk keljen kinek a pártjára állnak. Hiszen nem is léteznek pártok, emlékezzünk vissza a válás nem egy háború, hanem egy döntés a jövőre vonatkozólag. Amennyiben ők lennének azok, akik nehezítik a helyes kommunikációt, beszéljünk velük. Természetesen a barátoknak nagyon jó meglátásaik lehetnek, olyan külső szemlélőként, akik nagyon is jól ismerhetnek bennünket, így hallgassuk meg őket, de azt semmiképpen ne hagyjuk, hogy ütköző pontot jelenthessenek. Amennyiben akár rokon akár egy jó barát indulatai felkorbácsolóan hat ránk, és nehezítik a válás nyugodt lefolyását, akkor a válás idejére inkább kerüljük a társaságukat.

Nem szabad elfelednünk, a mi válásunk a környezetünknek sem könnyű. Alig van olyan válás, ahol a rokoni vagy baráti kapcsolatok nem sérülnének.

Tudomásul kell venni, hogy a volt házastársunk régi barátaiból nem mindenki marad a mi barátunk is, vannak, akik mindkettőnkkel tartják a kapcsolatot, és lesznek, akik lemorzsolódnak idővel.

A gyakorlati kérdések mérlegelésekor fontos, hogy tényleg hagyjunk magunknak időt. Gondoljuk át, mi tehet valóban boldoggá bennünket? Próbáljunk ne csípőből, ne haragból és ne hamis alapokon dédelgetett álmokra építenünk az egyéni jövőnket. És ne is csapjuk be magunkat azzal, hogy előre minden eldönthető, mert nem az, különösen nem közös gyerek esetén. A válással és a jövővel kapcsolatos összes kérdést nem lehet előre megválaszolni, megoldani. Bőven jöhetnek elő olyan megoldandó problémák, amik egyszerűen fel sem merülnek előre bennünk. A legfontosabb, hogy a válás alatt még közösen alakítsuk ki a jövőbeni kommunikáción gyakorlatát.

Igyekezzünk  úgy viselkedni, ahogy az mindkettőnkhöz méltó! Ne felejtsük el, volt idő, amikor még úgy gondoltuk, a kapcsolatunk egy életre szól. De most másként döntöttünk! Elválunk, de ez nem jelenti azt, hogy háborúban kell egymással állnunk. Higgyük el, az ismeretlenbe való ugrás a legjobb megoldás mindenki számára, ha már a válás mellett döntöttünk!

És igen, még az is előfordulhat, hogy a kimerítő megbeszélések alatt, egyszerűen ráébredünk arra, hogy nem akarunk egymás nélkül élni. Legyen bárhogyan, maradjunk hűek önmagunkhoz!

Kép: Unsplash

Szerző: Polgár Ágnes

Ha tetszett az írásunk, kérjük lájkold. Amennyiben nem tetszett, azt is nyugodtan fejezd ki, ahogyan megosztani is ér! Köszönjük a véleményedet!