Segítség, albérletbe költözünk! Ne utólag kelljen vitázni!

Albérletbe költözni és albérletet kiadni két különböző dolog. Mint minden éremnek, a bérlésnek is két oldala van. Bárki is legyünk a lakástulajdonosa vagy a bérlő, nem csak jogilag, emberileg is az lenne jó, ha középút lenne. Mi voltunk mindkét oldalon, így összegeztük a tudnivalókat:

Amikor úgy hozza a sors, hogy nem saját tulajdonú otthonba költözünk, nem árt, ha tisztában vagyunk a fogalmakkal, arra, hogy mire jó figyelni, amikor albérletbe költözünk, bérleti szerződést kötünk, ha nyugodtan szeretnénk lakni az átmenti otthonunkban, na meg majd vita nélkül kiköltözni onnan.

A történet magától értetődően kétszereplős. Van az ingatlan tulajdonosa(i) és a bérlő(k). Nem, nem igazán létezik már olyan, hogy főbérlő és albérlő, mert ma már csak nagyon kevesen laknak önkormányzat tulajdonában lévő lakásban, amit tovább kiadnának másnak. Nem is lehet kiadni. Az jó régen volt, amikor még többen éltek úgynevezett tanácsi lakásokban saját tulajdonú otthonok helyet, amiket, amikor az élethelyzet úgy kívánta, hogy a bérleménynél kisebb vagy éppen nagyobb otthonra lett volna szüksége a főbérlőnek, akkor a főbérlők kiadta az otthonát másnak egy albérlőnek, míg ő maga is bérelt egy másikat. Kusza történetek voltak ezek.

Ma már ingatlantulajdonosok vannak és bérlők. Akik jóesetben szimpatikusak egymásnak. Egészen biztosan azok, mert manapság könnyű kiadni egy lakást, van elég bérlő. Főleg a felkapott környékeken. De a szimpátia nem jelent semmit, szükség van a szabályozásra. Sőt, ez aranyszabály: mindent foglaljunk írásba, ami a bérleti jogviszonnyal kapcsolatos, mert a későbbiekben nehezen tudjuk majd bizonyítani, hogy szóban miben állapodtunk meg a másik féllel, és mert sajnos rosszindulattal éppen úgy találkozhatunk, mint hiszékenységgel. A legjobb, ha amit csak lehet dokumentálunk, ez mindkét fél érdeke, biztonsága!

Számok, falak, bútorok, foltok

Ismerjük, Murphy, ami elromolhat, az el is romlik. Lehetünk bármilyen gondos bérlők, bizony a mi kezünkben is maradhat egy fiókgomb, elvízkövesedhet egy szaniter belül, a falra fröccsenhet egy kezünkből kieső kávéscsésze tartalma, betörhet egy huzattól becsapódott ablak üvege, miegyéb. Nem gond, de szabályozni kell, mi az, ami használatból adódó és mi az, ami rongálásnak vagy gondatlanságnak minősül. Talán éppen ezért nem árt, ha fotókkal az ingatlan állapotát az átvételkor rögzítjük. Akár azt is, mennyi fúrás van már a nappali falán, ne legyen gond abból, hogy egy polcnak vagy egy festménynek mi is lyukat fúrtunk. Ha valami eleve hibás volt, egy nedvességtől már megvetemedett fürdőszobai ajtó, ami már nehezebben zárható, egy csöpögő csap, vagy egy nem működő konnektor az, a lényeg, legyen számba véve. Hasonlóan nem kérdés, hogy a különféle mérőórák, mint a víz, a villany, a hőmennyiségmérő vagy a gázóra értéke is legyen rögzítve.

Soroljuk fel azt is, hogy milyen bútorok, eszközök vannak a lakásban, és mit viszünk mi bérlőként, és majd mit vihetünk el magunkkal, mert a tulajdonos már nem tart igényt valamire, amit viszont mi idővel megszokunk, megkedvelünk használni. De ez azért is fontos, mert a bérbeadó által adott háztartási eszközök javíttatását hiba esetén bérlőként kötelesek vagyunk állni, ha így állapodunk meg. Viszont, ha nyitva hagyjuk ezeket a kérdéseket, mint például egy elromlott légkondicionáló, amit akkor nem használunk, de nem is javíttatjuk meg, abból később még vita lehet.

Kérem, ne zavarjon!

Nagyon fontos kérdés, hogy a lakástulajdonosa szeretné e időnként ellenőrizni az ingatlant vagy sem, és ezt milyen időközönként szeretné megtenni. Bármilyen kényelmetlen, jobb ezen átesni időnként, mindenki nyugodtabb lehet, tulajdonos és bérlő egyaránt. Pontosan az előzőekben felsoroltak miatt. Még ha a bérleményre jobban is vigyázunk, mintha a sajátunk lenne, akkor is adódhatnak balesetek, és ha történt ilyen, akkor a megoldást is együtt találhatjuk ki.

Például egy vízkőtől elromlott nem nyitható vagy folyton csepegő szaniternek a cseréjét a lakás tulajdonosa állja, hiszen ha maga lakna bent az ingatlanban, az akkor is elhasználódna, tönkre menne idővel, és végtére is, ezért fizet a bérlő bérleti díjat. Ugyanakkor, ha a bérlő a mosogatótálcában minden konyhai hulladékot letömköd a lefolyón és az eldugul, akkor a hiba elhárítása bizony már önmaga költsége.

Inkább szabályozzuk azt is, hogy a tulajdonos milyen gyakran ellenőrizheti a használatot, hogy egyrészt ne zavarjon bennünket indokolatlanul, másrészt figyelemmel tudja kísérni az ingatlana állapotát.

Mettől meddig, határidők

Pontosan tisztázzuk a bérleti szerződés időtartamát, hogy mennyi időre szeretnénk bérelni az ingatlant, vagy legalábbis mi az a minimális vagy maximális idő, továbbá a felmondási feltételeket és a felmondási időt.

A bérleti díj, közüzemi költségek összege és fizetési határideje is egy sarkalatos kérdés. Már a szerződésben tisztázzuk, hogy milyen költségek vannak, hogy ne utólag derüljön ki, hogy még kell fizetni háztakarítási díjat, internet-bekötési díjat, szemétszállítási vagy éppen kertrendezési díjat, illetve, hogy ezek elszámolása miként történik. Bevett szokás ugyanúgy az is, hogy a tulajdonos fizeti, és a bérlő neki fizet, de az is, hogy a bérlő fizet közvetlenül a szolgáltatóknak, a lényeg állapodjanak meg, hogyan kerülhet tisztába időben a költségekről a bérlő, és hogyan lehet nyugodt a tulajdonos, hogy nincsenek elmaradások.

Piszkos anyagiak

A bérleti díj fizetése történhet személyesen, így akkor havonta, negyedévente, vagy amilyen ütemben történik a bérleti díj fizetése, úgy maga az ingatlan ellenőrzése is megeshet, de fizethetünk éppen átutalással is. A kaució esetében rögzíteni kell, hogy az milyen esetben jár vissza, hogyan lehet ”lelakni„ és milyen kiadások vonhatók le belőle. Illetve, hogy ne a bérleti viszony végén  legyen esetleg vita belőle, rögzítsük előre azt is, hogy milyen állapotban kell visszaadni a lakást, és ha az ingatlant újra kell festeni, akkor annak a költsége levonható-e a kaucióból vagy sem (ha egyáltalán fedezni), vagy ha valamit bérlőként tönkre tettünk, az ebből a díjból rendezhető-e. Érdemes bérlőként előre gondolni arra is, ha bármilyen nem várt okból felmondják a bérletet és tovább kell költöznünk, nekünk újabb több havi kaucióval kell rendelkeznünk.

Kiköltözési határidők ezért is legyenek pontosan meghatározva, azaz, felmondási időtől számítva mennyi időnk van új otthont találnunk és átköltöznünk. Bérbeadóknak ezért jó, ha közjegyzői okiratba foglaltatják a szerződést és a kiköltözési kötelezettséget, mert az könnyen végrehajtható, nem pedig csak akár több éves pereskedés árán.

Ki lakik itt?

Szabályozzuk azt is, hogy bérlőként bejelentkezhetünk-e az ingatlanba? Jó tudni, azzal, hogy a tulajdonos hozzájárulását adja ahhoz, hogy a bérlő bejelentkezhessen az ingatlanba, attól még a bérlőnek nem lesz semmilyen tulajdonosi joga sem, egyszerűen csak tartózkodási helyként tudja használni, és kényelmesebbé tenni az életét vele. Hiszen akkor igénybe tudja venni a helyi egészségügyi rendelőhelyek szolgáltatásait, vizsgálatokra tud bejelentkezni, a gyerekek a helyi tanintézményekbe tudnak járni, vagy éppen kedvezményesen tudnak a bérlők az adott településen utazni, ha az állandó lakcímük teljesen más helyen van.

Az állattartás kérdése is idetartozik. Amennyiben háziállatunk van, vagy tartani szeretnénk, ehhez is szükséges a bérbeadó hozzájárulása, már csak azért is, mert akkor abban is meg kell egyezni, hogy az ingatlanban lakó állat okozta károk elhárítása kinek a feladata és költsége?

Szólj, ha szülsz!

Nem tréfának szánjuk, saját bőrön tapasztaltuk, amikor az is gond volt, hogy egyikünk gyermeket „mert” vállalni az albérletbe. Míg a kisállat érthető, a kisbaba talán nem annyira. Vagy mégis? Na igen, egy gyerek összefirkálhatja a falakat, mert színesebben szebbek, és mert kézenfekvőbb ott kipróbálni az új zsírkrétákat. Az autók is jobban gurulnak a falon, mint a földön. Bár tényleg a földön sem egészen normális gurítani, mert egészen biztosan karcolják a parkettát. És igen, a gyerek a villanykapcsolók körül biztosan idővel összemaszatolja a falat, vagy azért mert megmosni készül a koszos mancsát, amivel felkapcsolja azt, vagy éppen nedves, mert nem törölte meg rendesen kézmosás után, és úgy kapcsolja le. Vagy kezet sem mos. Minek? Érthető, hogy a lakástulajdonos nem akar gyereket a bérleménybe, mert a csemeték a nyílászárókat sem tudják rendeltetésszerűen nyitni, zárni, előfordulhat, hogy becsapják az ajtókat, esetleg lábbal illetik azt. És még sorolhatnánk. Egy szó, mint száz, ha még nincs gyerekünk, de szeretnénk, szóljunk inkább erről is, mielőtt már gondolatban belaknánk a bérleményt, és kiköltözhetnénk azért, mert szültünk egyet, kettőt vagy hármat. Vagy ahogy újabban illene, négyet.

Kép: Pixabay