Okosan terelni az olvasni tanuló gyereket

Míg a kicsiknek többnyire a szülő keres könyvet, addig a betűk után már érdeklődő, majd olvasni tanuló és tudó kisgyerekek maguk választanak, a szülő legfeljebb már csak terelgetni tud azzal mi mehet a kosárba. Ajánlónkban 6-12 éves gyerekeknek való könyvek közül mutatjuk be kedvenceinket.

Az átmeneti időszakban a nagycsoportos óvodás és a kisiskolás korban a gyerekkönyveknél az egyik legfontosabb választási szempont a kép és szöveg aránya. Ebben a korban már jóval több szöveget képesek befogadni a gyerekek egyszerre, de még mindig nagyon fontos szerepet játszanak a képek, lehetőleg még mindig a színesek. A szülőnek jó figyelnie, hogy az olvasottak mennyire vannak szinkronban a képekkel, mert a gyerek már összeveti őket és akár zavarhatja is, ha az nem egyértelmű. Mérvadó még a betű nagysága és olvashatósága, hogy ne fáradjon könnyen el a gyerek, ha már önállóan halad. Míg a kicsiknél attól kellett védeni a könyvet, hogy szájába veheti, leverheti és átgyalogolhat rajta, most már a gyűrődést abból a szempontból kell bírnia, hogy az olvasni tanuló gyerek gyakran szétfeszíti a kötést, hogy ne csukódjon be, és mindenhová magával cipeli.

Lányoknak, fiúknak egyaránt

Both Gabitól a Palipál, a csupaszív lovag azért került a könyvespolcunkra, mert sárkányos. Mondanom sem kell, hogy ez egy kisfiú szempontjából releváns döntés. Bár a mese fejezetekre van osztva, mi egyszerre faltuk fel, mert a történet letehetetlen. Ajánlott hétvégén elővenni, vagy amikor egy betegségből lábadozik a gyerek, már jobban van, de még nem mehet ki a lakásból, de le kell kötni. A modern lovagmese olyan egyedi humorral íródott, amitől kicsi és nagy is könnyezve nevet. A kisfiam szerint azért jó, mert aranyos és vicces egyszerre. Az öt és nyolcéves kor között ajánlott könyv tipikusan olyan, amit nem egyszer vesz elő a gyerek. Ehhez Kőszeghy Csilla illusztrációi bőven hozzátesznek, mert azok már önmagukban beszédesek miközben nagyon is megerősítik az olvasottakat.

Az iskolai karácsonyi vásáron a sütemények és díszek között találtunk rá a színes, kemény kötésű Lumpi Lumpi gyógyító meséi sorozatra. A Móra kiadásában megjelent hétköznapi témákat feldolgozó könyveket egy anyuka ajánlotta póton áron, így a három ott kínált könyvet mind elhoztuk. Silvia Roncaglia olasz mesekönyv író szövege mai, de igényes, könnyű olvasmány. Első ránézésre „babásnak” tűntek. Igaz egyszuszra olvastam fel egyet-egyet így három esténket foglalták le a könyvek, de később a kisfiam újra-újra maga is elolvasta azokat. Így további részeket is beszereztünk. A nagy méretben szedett betűk segítették őt az olvasásban, ahogy a saját könyvjelző biztosította, hogy ne veszítse el a fonalat hol is tartott. A sorozat főszereplője Barti a kisfiú, és az ő képzeletbeli barátja Lumpi, egy kék kis sárkány. Együtt birkóznak meg a fájdalmas tűszúrással, vagyis az oltással, amitől előre retteg Barti, az éjszakai szörnyeteggel, akitől nem tud a kisfiú elaludni, a furulya vizsgaelőadással, amikor már gyakorolni sem akar Barti, a büntetéssel, amikor összekoszolja a szőnyeget, vagy amikor Barti elhallgatja a szülei előtt, hogy rossz jegyet kapott az iskolában, mert nem tudta a szorzótáblát.

A fiúsabb történetek lányoknak is tetszhet, ha úgy van tálalva, ahogyan azt Sir Steve Stevenson teszi a Kalóziskola sorozatában. Az öt fős Tengeri Mackók történetét nem csak a kisfiamnak olvastam fel, a nálunk vendégeskedő kislánynak is, aki nagyon izgult Hullámka, az elsős kalózlány teljesítménye miatt.  A gyerekek egymást biztató összefogása mutatkozik ki, amikor például találkoznak a bebörtönzött Tűzszakáll kalózzal, aki az iskola igazgató ádáz ellensége, vagy amikor a hullámtörő versenyen egy elszabadult kalózhajóval nyernek külön díjat. Az olvasó gyerekek igazi kalózokká válhatnak, a könyv ismeretterjesztő részéből megismerhetik a hajófajtákat, elsajátíthatják a fedélzeti rangsort és megtanulhatnak csomót kötni, az öt ujj jelét vagy tájékozódni térkép nélkül. A Könyvmolyképző Kiadó keménykötésű köteteinek az előzékei sem fehérek, Stefano Turconi illusztrátor a legapróbb részletekre is figyelt. A kalóziskola sorozatot különösképpen azoknak a gyerekeknek ajánljuk, akik valahogy nem szerettek meg olvasni, mert a kalóziskola nem túl hosszú részei folyamatos figyelemben tartják az olvasókat.

Igaz ez Sir Steve Stevenson korábban megjelent sorozatára az Agatha nyomoz könyveire is. Főszereplőjük, a tizenkét éves Agatha Mistery angol diáklány, akinek a világ minden táján akadnak rokonai. Őket látogatja sorban, ám minden utazás alkalmával egy bűnténybe keveredik. Amiket komornyikjával Mr. Kenttel és jó barátjával, a Sólyomszem Detektíviskola titkos tanulójával Larryvel old meg. A vidám sárga színű kötete a Manókönyv kiadásában jelent meg, a fekete-fehér rajzok ugyan kevésbé mutatósak, mégis minden kalamajkát jól ábrázolnak. S ahogy a szerző fiúsabb hangvételű Kalóziskola könyvei a lányoknak is érdekes, úgy hasonlóan a lány főszereplős Agatha nyomoz pedig a kisfiúk figyelmét keltheti fel.

Kalóziskola, Sárkányszelíditők és A bagoly, aki félt a sötétben

Az író személye is érdekes

Mindig fontosnak tartom, hogy a szerzőt is megismerjük. Most, hogy a kisfiam már harmadik éve tanul angolul az iskolában, már maga igyekszik a nem magyar hangzású névből kitalálni, hogy íróval vagy írónővel lehet dolga? Érdekes számára, hogy élő vagy már elhunyt szerzőtől olvasunk, melyik országban született, hol él, milyen nyelven ír. Ha a borítón nem látunk róla képet, akkor az interneten utána keresünk. Vannak írók, akiket a közösségi oldalon is követünk.

Jill Tomlinssontól először A bagoly, aki félt a sötétben  írását olvastuk. A nagyon kedvesen és szépen fogalmazott történet Huppról a kis gyöngybagolyról szól, aki fél a sötéttől. A pontosan egy hétre ütemezhető történetben a kis gyöngybagoly hét éjszakán át egy-egy számára ismeretlen emberrel vagy állattal találkozik. A beszélgetések alkalmával mindig megtud valami újat a sötétről, és végül ő maga is megszereti az éjszakát. A szülei nem kényszerítik az éjszakai vadászatra, türelmesen és támogatóan várják, hogy Hupp maga győzze le a félelmét. Az írónő 1976-ban halt meg, életét végig kísérte a sclerosis multiplex. Könyveit a betegsége előrehaladtával már a családja jegyezte le. Bár a Hupp negyvenhárom éve íródott, ez mai napig kitűnő segítség a sötétben félő kicsiknek.

Felolvasásra ötéves, önálló fogyasztásra nyolcéves kortól ajánlja a Könyvmolyképző Ferenczi Szilvia: a Pormanó felbukkan, és a Pormanó újabb kalandjai olvasmányokat. A százhatvan és a százhúsz oldalas kötettek már többestések. Három-négy fejezet kitölt egy bő félórás mesefelolvasást, bár ez, a nálunk vendégeskedő gyerekekkel egy órásra nyúltak, mert a három gyerek folyamatosan kommentálta, segítette, féltette a főszereplő iskolás, Vili és a pormanó históriáit. Az alig látható kis lények, a Pormanó, az Ereszlakó, a Kukamanó és a Seprűmanó jó nagy felfordulást képesek otthon, az iskolában és a lakókörnyezetükben gabalyítani, ami jóízű kacajra hívja mindazokat a gyerekeket, akik megismerik őket. Ráduly Csaba színes rajzai külön szórakoztatásra invitálnak. Nyolc- tizenkét év közöttieknek ajánlom.

Hagyjuk magunkat eltéríteni

Bevallom, magamtól sosem emeltem volna le a polcról Sípos (S) Gyula Sárkányszelíditők szerzeményét, már csak azért sem, mert engem felnőttként a borítórajza megrémített. De Vihart Anna grafikus illusztrációja a kisfiamat megfogta és a sárkánymánia miatt sem volt apelláta, azonnali olvasásához kellett fogni az ajándékba kapott könyvnek. A történetben a kék angyal a Wihar-szigetek védelmezőjeként növényekkel népesíti be a szigetet, ahová egyre több lény érkezik. Erdei manók a szárazföldről hajón érkeznek, akik a már szigeten élő zöld szőrű nyulakat zaklatják. Akik között a kék angyal tett igazságot. És itt élt Tihamér, a legszelídebb sárkány is, aki a szárazföldön élő gonosz sárkány fia volt. A gonosz és a jó viadaláról, a családi sérelmekről és összetartozásról szól a regény, amiről annyit árulhatok el, hogy a végén minden elrendeződik. Bár a hatéves gyerekem nagyon jók követte az eseményeket és nagyon élvezte, én inkább 8 éves kortól ajánlanám felolvasni, önálló olvasásra inkább tízévesen, mert a nem túl nagy és sűrűn, de kerek betűkkel szedett nyomtatás inkább a felnőtt szemnek kedvez. A pároldalas fejezetek ugyan rövidnek tűnnek, de annál eseménydúsabbak. Minden nagyon aprólékos, az egész történet több apró sztoriból áll. Egy -egy alkalommal elég csak egy-két fejezetet olvasni.

Nyerő széria

Berg Judit Rumini sorozatát a legtöbb szülő ismeri, már csak azért is, mert gyakran az óvoda középső csoportjában elkezdik felolvasni, és a gyerek valószínűleg kéri otthonra is. A Pagony kiadó hat-tizenkét év kor közöttieknek ajánlja. Így mi is már az óvoda utolsó évében otthon is nekiálltunk, hónapokig égtünk Rumini lázban. Esténként egy-két fejezet én olvastam fel, majd később a kisfiam már maga próbálkozott vele. Mivel a történet magával ragadta, és olvasni is egyre jobban akart tudni, így az sem szegte kedvét, ha lassan haladt vele. A szövegértéssel sosem volt gond, Berg Judit írásait könnyen lehet emészteni. Ugyanakkor a sűrűn és kisbetűvel szedett könyv valóban vagy felolvasásra, vagy a már jól olvasni tudó gyerekeknek kedvez inkább. Egy-egy kötet legalább háromszáz oldalas, ezt sem szabad elfelejteni. Bár választhattunk volna jóval könnyebben olvasható szöveget is az első időkben, de nálunk abból sem volt hiány.

A kimondottan első olvasásra ajánlott Tökmag széria, szintén Berg Judittól, mi már egészen korán a kisóvodás korban elkezdtük bekebelezni, ahogy újabb és újabbak jelentek meg. A Tökmagok Afrikában, Tökmagok a tűhányón, Tökmagok a korallzátonyokon és a Tökmagok a piramisban a Pagony kiadó Most én olvasok!  sorozatában egytől négyes szintig vannak jelölve a részek olvasási nehézséget tekintve. A négy tökmag Benő, Minka, Rézi és Palkó kalandjai kislányoknak és kisfiúknak éppúgy érdekes olvasás. A kisfiam így, hogy már korábban megszerette a történetet, szívesen olvasta ő maga is gyakorlásképpen első és második osztályos korában. Mészely Ilka színes grafikája segíti elképzelni a gyerekeknek a Tökmagok utazásait.

Még mindig a közkedvelt szerzőnél maradva, hasonlóan jártunk a Két Kis Dinó sorozattal. Trikó és Nyamm történetének első részét ajándékba kaptuk, akkor a kisfiam ötéves volt. Az akkor már megjelent első három részt egymás után kebeleztük be. Egy-egy estére két-három fejezet is jutott. A kisfiamat magával ragadta a kaland, a humor és történelem, amivel egyre jobban ismerkedett meg. És bár két évet kellett várnia a negyedik részre, amit az akkor olvasni tanuló gyerek már maga olvasott ki, de annál jobban örült a 2017-ben kiadott ötödik résznek is. Mindvégig az tartotta őt izgalomban, hogy a két kis dino gyerek kalandjai során mindig találkozhatott valami olyannal, amiről már ő is tudott, amit ismert, mint a Budai Vár, ahová amúgy is szeret felsétálni, a Margit sziget, a Természettudományi Múzeum, Mátyás-király alakja, vagy későbbi részekből a görög mitológia Istenek, majd Kolumbusz Kristóf, Amerika, India, a sajtburger és Yoda mester.

Visszatérve a Pagony kiadó Most én olvasok kiadványaihoz, megemlíteném még a kisfiam egyik kedvencét Finy Petrától a Milu Egyiptombant, amit a gyerek szintén elsősen olvasott. A kedves kis cselekményben az első osztályos Milu, az ő bátor kiskutyájával, akiból igazi időutazó sárkány válik elrepülnek az ókori Egyiptomba. A piramisok világát szerető gyerekeknek való kortárs irodalomhoz Pásztohy Pankától megszokott aranyos rajzokat láthatunk.

A könyvajánlást a 6-12 éves korosztálynak egy következő összefoglalónkban folytatjuk! Köszönjük a Fantazmagória könyvesboltnak az összeállításunk támogatását!