Titkokat, történeteket rejt a Padlás

Csodavilágba csöppen az, aki betér a biatorbágyi Kisgombos Könyvesboltba. Sokan ismerik és szeretik a városközpontban található aprócska üzletet, amelynek polcain válogatott könyvek és játékok sorakoznak. A szűrt kínálat és az otthonos fogadtatás miatt a környező településekről, de még messzebbről is érkeznek hozzájuk vásárlók.

Gombos Kata – nevének játékos formájából ered a Kisgombos elnevezés –, az üzlet megálmodója még nyolc évvel az indulás után is meg tud lepődni azon, hogy mit gondolt a kezdetekkor arról a tervéről, hogy könyvesboltot nyit.

– Sokkal több lett belőle, mint gondoltam. Nagyon sok visszajelzést kapunk a környéken élő gyerekektől és családoktól, hogy mekkora örömforrás számukra ez a hely. Ez hatalmas nagy motiváció – eleveníti fel az indulás körülményeit Kata.

Pedig nem is választhatott volna testhezállóbb foglalkozást. Magyar, illetve művelődési menedzser szakon végezte az egyetemet, s már a szakdolgozat témájának megválasztásánál eldőlt a sorsa. Gyermekei mellett írta a diplomamunkáját, gyermekeknek szóló költészetről: a huszonegyedik századi kortárs gyermekirodalmat vizsgálta. Anyukaként igazán otthonosan mozgott ebben a témában. A végeredmény pedig olyannyira izgalmas lett, hogy két folyóirat – a Kalligram és az Iskolakultúra – is cikkben közölte az eredményeit. – A konzulensem biztatott, hogy ez egy feltáratlan terület, akkoriban, kettőezer-hatban senki nem foglalkozott ezzel a témával. Így azt terveztem, hogy diploma után gyerekirodalom kritikákat írok. Csak belekóstoltam a kritikusi munkába, de be kellett látnom, hogy a szakmai folyóiratokat éppen azok nem olvassák, akiket el szeretnék érni – meséli tovább az indulás körülményeit. A játszótéren, az édesanyák között azt tapasztalta, hogy nem ismerik a gyerekkönyveket, nem jól válogatnak. Így nekik ajánlgatta az újdonságokat. Nagy sikerrel, sokan megfogadták az ötleteit. Ez adta meg a végső lökést, hogy valami olyat hozzon létre, amelynek tényleg van értelme. Ez nem is lehetett más, mint egy olyan könyvesbolt terve, amely úgy szolgálja a vásárlók igényeit, hogy közben értéket ad. Az sem szegte kedvét, hogy bölcsészként távol áll tőle az üzleti világ. Egy kockás füzettel vágott bele.

Meseszekrény, az ölelő nagymama

Az egyik biatorbágyi gyerekorvosi rendelő folyosóján, egy hatalmas kilinccsel zárható ajtóval ellátott – ”mint egy ölelő nagymama” –, szemet gyönyörködtető, fiókos, titkokat rejtő meseszekrényben született meg a mesés könyves világ, amelynek alapját azokból a kötettekből válogatta össze, amelyeket otthon édesanyaként is szívesen emelt le a könyvespolcról. Három hónapig ült a meseszekrény mellett, s szolgálta ki a vevőket, a rendelésre érkező kisgyereknek papírszínházazott, hogy kellemesebben teljenek a várakozás percei, az ebédszünetben áruért sietett. Ez volt a főpróba a valódi üzletnyitás előtt. Hamar híre ment a hiánypótló kezdeményezésnek, s három hónappal később, kétezer-tízben teljesen váratlanul, ajánlás útján talált rá arra a helyiségre, amely ma helyet ad a Kisgombos Könyvesboltnak. Az aprócska, mindössze harminc négyzetméteres üzletet fokozatosan vették birtokba. A meseszekrény mellé sorra érkeztek az újabb polcok, ahogyan terjeszkedett az üzlet. Kezdetben általános választékot kínáltak tizenkét éves korosztályig. Majd az idősebbeknek is kínáltak olvasnivalót. Azután a legkisebbeknek kialakítottak egy külön kuckót nekik szóló könyvekkel és játékokkal, ahol elfoglalhatják magukat, amíg a szüleikkel közösen válogatnak. Majd bővítettek olyan kötettekkel, amely a kezdő olvasókat célozta meg. Egy éve már felnőtteknek szóló könyveket is tartanak. A könyvek mellett az értékálló játékokra is hamar igény mutatkozott. A francia Djeco termékeinek nagyszerűsége és kreativitása anyaként nyűgözte le először Katát, olyannyira, hogy másoknak is tovább akarta adni. Nyitás után mindössze egy könyvespolcon sorakoztak a játékok, ma már a galériára felvezető lépcső mellett kialakított, s az üzlet stílusához tökéletesen illő gerenda-polcokon valódi játékbirodalom várja a vásárlókat. Birtokba vették a Padlást is, amelynek elnevezése Kata férjétől származik. Olyan nevet keresett a tetőtéri helynek, amely tükrözi, hogy ez a hely, több, mint egy „galéria”. Egy elzárt világ. Ahol kincsek vannak, és olyan értékek, titkok, történetek, amelyeket szeretnénk megőrizni. A bútorok is ezt a hangulatot erősítik. Régi ládák, bőröndök, régi kanapé, süppedős fotel.

Támpont a kiadó, a szerző, az illusztrátor

A könyvesboltban mégiscsak a könyveknek jut a legnagyobb szerep. Kata egyszerűen és lényegre törően fogalmazza meg a Kisgombos jelentőségét: válogatják, szűrik a mára már óriásira duzzadt gyerekkönyv kínálatot. Azért is szeretnek betérni hozzájuk a vásárlók, mert csak az igényeset mutatják meg. A válogatást ő és munkatársai végzik, saját megfogalmazása szerint sajátosan. – Nincsen semmi tudományos alapja. A megérzéseimre hagyatkozom. Ha látok egy borítót, egy címet, egy szerzőt, az alapján már van elképzelésem, hogy érdeme e a könyvvel foglalkozni. Vannak kiadók, amelyeknek a munkáiban ritkán csalódtam. Ha náluk megjelenik bármilyen újdonság, az számomra majdnem biztos garancia az igényességre, amelyet érdemes elhozni az olvasóknak is. Látszik, ha az alkotó megrendelésre, vagy a trendek nyomásának megfelelve írt. Abból jó dolog ritkán sül ki, ha úgymond nem belülről hozott fel egy témát, egy történetet a szerző. Vagy ha nincs meg a kellő idő a „vajúdásra”, hanem hetekkel a természetes szülés előtt kikapják az alkotótóból a könyvet, mert ott a határidő. Külföldi szerzők esetében sajnos sokszor a fordításon csúszik el a dolog, hiába jó az eredeti szöveg – foglalja össze a válogatás szempontjait Kata. Nem hódolnak be a trendeknek, legyenek azok bármely keresettek. A vámpírokat, szörnyeket, zombikat nem rakják ki a polcra, hiába lenne meg annak is a közönsége. Határozottan mondanak nemet. A többes szám azokat a munkatársait jelenti, akikkel az elmúlt években egymásra találtak. Csömör Zsuzsa és Steiner Noémi olyan elkötelezettek a Kisgombos felé, hogy Kata bátran adhatja át az eladási folyamatokat, a programok lebonyolításának egy részét, az árubeszerzést, így ő a háttérrel foglalkozhat. Nem számít, hogy kié a bolt. Együtt csinálják.

Pipó, a kis béka győzött

Számukra a magyar gyerekkönyves piac az elsődleges. A mai francia gyermekirodalmat egy kedves ismerőse, Száz Joli és annak francia férje ismertette meg vele. Kettőezer-tizennégyben ennek ügyében utaztak ki a Bolognai Nemzetközi Gyermekkönyv- és Illusztrációs Vásárra. Majd teljesen mással érkeztek haza. – Volt egy megbeszélt találkozónk egy francia kiadóval. Amikor az ő standjukat kerestük, teljesen véletlenül belebotlottunk egy kiállításba, ahol Satoe Tone Pipó utazása című képeit állították ki. Ő nyerte el a nemzetközi Illusztrációs Nagydíjat. A könyv akkor még nem is létezett, csak a rajzok. A képek láttán elállt a lélegzetünk. Engem személyesen olyan mélyen megérintett Pipó, a kis béka története, hogy nem volt szükségem szövegre, mindent értettem. Nem tudtam onnan elszakadni – meséli Kata. Abban a pillanatban a francia gyerekkönyvek háttérbe szorultak, és a maroknyi delegáció eldöntötte, hogy a Pipó utazását szeretnék a magyar közönségnek megmutatni, s ez lesz a Kisgombos Kiadó első kötete. Ezután csodaként és mintegy égi jelként élték meg, hogy a kiállításon megláttak egy hölgyet, aki a hóna alatt egy Satoe grafikájával ellátott dobozt tartott. Kiderült, hogy ő egy világhírű kanadai illusztrátor, aki egy protokoll rendezvényen kapta a dobozt ajándékba, benne a Pipó utazása még ki nem adott, spanyol nyelvű protokoll példányával. Megszólították, és a beszélgetés végén a kanadai művész a táskájukba csúsztatta a könyvet dobozostól. Itthon Kata végig járt több kiadót azután érdeklődve, hogy vajon Magyarországon érdemes lehet e hasonló képeskönyvet kiadni. Mindenki a fejét rázta. – Vannak, akik azt gondolják, hogy kicsiknek való, és félreteszik, pedig a Pipó utazása kortalan. Aki nem adja hozzá az idejét, a lelkét, aki nem áll meg egy pár percre a nyitóképen látható, szomorúan ácsorgó kis békával együtt, annak nem lesz több egy szép képeskönyvnél. De aki megáll, és engedi, hogy ő maga is belelépjen ebbe a történetbe, és hozzátegye a sajátját, annak sokat jelentő találkozás lesz a könyv – avat be Kata. A Kisgombos Kiadóhoz négyen álltak össze: Katán kívül Belinszki Regina, Száz Joli és Huszárszky Zsuzsa. A Pipó utazása után kiadták Satoe Tone egy másik könyvét, Ahol a szív dobban címmel. Majd két éve megjelent a francia meséskötet is Kisgombos-mesegyűjtemény címmel, amelyhez ők négyen válogattak össze meséket, és fordítottak le magyar nyelvre. A Pipó és a mesegyűjtemény hiánycikk, ezek újabb kiadását tervezik. Az olvasók nagyon várják a mesegyűjtemény folytatását és újabb Satoe könyveket. Az elhatározás megvan, a megvalósulása csak anyagi kérdés.

Kuvik-fészek és Szószövők a padláson

Kata egy centiméterrel sem szeretné megnövelni a Kisgombos területét. Hogy miért? Szeretné a  Kisgombosságát megőrizni. S nem szeretné, ha eltűnne a személyesség, ezért például új üzlet nyitását sem tervezi. Az üzlet honlapja a közeljövőben újul meg, de szó sincs webáruházról, inkább egy virtuális kirakat lesz. Nagy tervei vannak a kiadóval, s szeretné alapítványi közegbe áthelyezni a programjaikat. A vásárlói, olvasói vágy egybecsengett Katáék elképzelésével, amikor nemrégiben létrehozták a padláson működő Kuvik-fészek olvasóklubot, amelyet Zsuzsa vezet. Szószövő műhely már négy éve várja az írópalántákat Molnár Krisztina Rita költőnő vezetésével. Népszerű visszatérő program tavasszal a Kis Könyves Éj, ősszel az Olvasás Éjszakája. Havonta, kéthavonta vannak könyvbemutatóik, sok szerzőt és illusztrátort ismernek, amikor valamilyen újdonság megjelenik, akkor szívesen mutatják be ezeket. A közelmúltban járt a padláson az évek óta visszavonult Marék Veronika, Rofusz Kinga, de megfordult már náluk Berg Judit, Dániel András és Varró Dániel is.

Címlapkép: Kaunitz Miklós (Gombos Kata és Marék Veronika beszélgetése)

Galéria képek:  Karóczkai-Müllner Helga