Aranyélet – Csak éld túl az első négy részt!

Manapság már igen nagy a kínálat a sorozatokból, bármilyen stílust meg lehet találni, amit csak nézni szeretnénk. Egyre népszerűbbek a hazai gyártású szériák is, mondhatni valódi aranyéletünk van nézőként. Kivéve akkor, ha pont az aranyéletet nézzük. Mert annyira taszít, hogy már vonz.

Nekifutottam ennek a sorozatnak már pár hónappal ezelőtt is egyszer, de a második rész után abbahagytam. De a munkahelyen a kollégáim folyton erről beszéltek. Na, meg nyaggattak, hogy nézzem meg most mát, mert úgy én sem maradnék ki a témából, végre ki lehetne rendesen tárgyalni a sorozatban történteket.

Vettem egy nagy levegőt, és a legutóbbi négynapos hosszú hétvégén újra belekezdtem…… Most mit is mondhatnék? Imádtam!

Használati utasítás

Az első tanács amit adhatok, annak aki most szeretne nekifutni a 3 x 8 résznek:

Csak az első négy részt kell túlélni, ami – hidd el – neked könnyebb lesz, mint néhány szereplőnek!

Anélkül, hogy bármilyen spoilert tennék, elárulom, fantasztikus színészi játék, hihetetlen képi világ, nagyon profi technika és olyan valósághű ábrázolás jellemzi, amit, még egy magyar produkció sem alkotott eddig. Szerintem. A téma aktuális és magával ragadó. Mert kiderül belőle, hogy mi mindent vagyunk képesek megtenni és feláldozni azért, hogy a környezetünk, a világ, amiben élünk szebbet, jobbat, gazdagabbat lásson belőlünk?

A szereplők

Ez a család a legvégsőkig hajlandó elmenni azért, hogy fenntartsa a látszatot, hogy az álarc, amit viselnek ne hulljon le, hogy a valóság helyett, az illúzió világa legyen a fontosabb.

Mindezért képesek hazudni, lopni, csalni, megalázni és megalázkodni, képesek egymáson is átgázolni, ha a látszat megtartása, ha az önös érdekük úgy kívánja. De még ezzel együtt is, a sok hazudozás mellett is valójában végig egy család maradnak, amikor úgy tűnik, hogy teljesen elvesztek és szétszakadtak, akkor is képesek egyként viselkedni és a legnagyobb bajban összetartani. Nehéz döntéseket hoznak meg és minden percben túllépik a saját határaikat, rossz dolgokat tesznek és még rosszabbakra képesek.

Túl az átlagon

Az Aranyélet, nem az átlag magyar állampolgár élete. Ez egy olyan világ, egy olyan magyar valóság, amivel nem találkozunk mindennap közvetlenül, de lehet, hogy mégis látjuk egy-egy szeletét az üzletekben, a postán, az autópályán elsuhanni mellettünk. Futás közben gyönyörködünk a budai luxusvillában, nyaralás közben csodálattal nézzük a balatoni álomnyaralókat, lapozgatjuk az online exkluzív utakat kínáló netes felületeket.

Szeretnénk mi is estélyi ruhakölteményekben pompázni, nem reggel nyolc órától délután négy óráig dolgozni, húsz éven át ugyanabban a székben ülve. Szeretnénk mindent megadni a gyerekeinknek, megmutatni nekik a széles nagy világot, személyzetet tartani és a reggelt egy csobbanással kezdeni az úszómedencében. Szeretnénk, ha azzal tölthetnénk a napjainkat, hogy alapítványi megbeszélésekre járunk, a legnagyobb napi problémánk pedig az lenne, hogy melyik designer bútort válasszuk a nappalinkba.

Álmodozunk egy Aranyéletről, ami Nekünk nem adatott meg, ugyanakkor az árat sem akarjuk kifizetni érte, amibe mindez kerül. Olyan áron semmikép, ahogy a sorozatban láthajuk.

Kép: HBO