Amit nem kell szégyellnünk, és amit igen

Baklövések, amiket elkövettünk, felsülések melyeknek áldozatai vagyunk, takargatnivalók, amelyekkel magunk sem szívesen nézünk szembe, botrány, amibe keveredünk, nevetség, aminek tárgya lehetünk. A szégyen lehet ezer féle, de nem mindegyik a mi sarunk.

Mindenki időnkénti ismeri a szégyenérzetet, kortól és nemtől függetlenül. Egy szétnyílt blúzgomb a dekoltázs vonalában az állásinterjún, iskolai feleléskor egy kihagyott sor a versből, a nappaliban elől hagyott fehérnemű, amikor váratlan vendég érkezik, fedezetlen bankkártya-használat a pénztárnál, egy korttyal több bor, mint szabadott volna,  túl heves reakció a megengedhetőnél, leskelődés a másik mobiljában, bevásárlás egy hisztiző gyerekkel vagy egy botlás és zuhanás, s még sorolhatnánk.

A megfelelő szégyen érzete egyfajta erkölcsi őrként működik bennünk, segít eligazodni és megállni a világban. A szégyen irányítja a tetteinket, megakadályozza, hogy másokkal gonoszkodjunk, meghatározza számunkra, hogy mi a megfelelő, és mi nem. A blamázsok segítenek elismerni a hibáinkat és kikerülni őket a jövőben.

A túlzott szégyen csökkenti az önbecsülést

Ám vannak olyan szégyenérzetek, amivel nem szabadna önmagunkat terhelni, mert nem mi követtük el őket, nem ránk nézve szégyen, nem a mi hibánk.

A magabiztos emberek nem félnek feszegetni a határaikat, ahogy attól sem, hogy kilépjenek a komfort zónájukból. Nehéz helyzetben bíznak önmagukban, vagy a gondoskodásban, hogy nincsenek egyedül, szükség esetén lesz segítségük. Nem merül fel bennük, hogy kényelmetlenül érezzék magukat a szárnypróbálgatásiaktól. Ezzel szemben az önértékeléssel küzdő, vagy talajt vesztett emberek kevésbé merészek, pont azért, mert félnek a szégyenérzettől, kudarc esetén. Úgy érzik, számos ok miatt szégyellhetik magunkat. Elégedetlennek,  sikertelennek érzik magukat. Az alacsonyrendűség érzése megtéveszti őket, könnyen elhiszik, hogy valóban értéktelenek. Minél alacsonyabb egy ember önbecsülése, annál magasabb lehet a szégyenérzete, annál inkább érezheti magát rosszul. A szégyen állandó érzéssé is válhat, azzal, hogy gyakori jelenléte megöli az önbecsülést.

Rossz társaságba keveredve

Az emberek folyamatosan összehasonlítják magukat másokkal, ami rengeteg energiát vesz igénybe és gyakran téves utat mutat magunknak.

Az ember önértékelése egy állandó spirálban mozog. Az elégtelenség, a kényelem iránti igény és a tökéletesség elérése is gyötri az önbizalmat. Életválság esetén, egy újabb kudarctól való rettegés további csapdába ejthet bennünket, ha nem vagyunk ura a gondolatainknak, érzéseinknek. A pozitív megerősítésre való vágy könnyen megtévesztheti a sebzett lelket. Belekerülhet más emberek, téves eszmék, vallási csoportok csapdájába. Egy bántalmazó kapcsolatban a szégyenérzet még jobban megerősödhet. Legyen az csak szavak menti bántalmazás egy rámenős, rosszindulatú magasabb beosztású munkatárstól érkező folyamatos egzecírozás, egy rokon mindennapos lelket gyötrő kritikája, egy állandóan becsmérlő, romboló partnerkapcsolatban való lét.

Az ördögi kör itt ki is teljesedhet, a bántalmazott egyre nehezebben képes korlátozni az általa tapasztalt rossz bánásmódot, ami szégyenérzetet okoz benne, ami még tovább rombolhatja az önbizalmát. Tulajdonképpen fogva marad a kapcsolatban, és még inkább nehéznek érzi kilépni belőle. Ezért könnyen kihasználható: lelkileg, fizikálisan, anyagilag vagy akár szexuálisan is.

Hasonló szégyenérzetet kelthet bennünk a közvetlen környezetünkben élők helytelen magatartása is. Szülőknek a gyermekeik hangos viselkedése bevásárlás, ügyintézés közben, egy férjnek a felesége túl kirívó öltözködése, egy gyereknek, ha a szülei számára cikisen viselkednek, egy feleségnek, ha a férje túl gyakran néz a pohár fenekére, ha tudomásunkra jut egy félrelépés, vagy ha ígéretünk ellenére nem tudunk valamit teljesítani, bár nagyon szeretnénk stb.

A szégyenérzet levetkőzése

Annak érdekében, hogy megszabaduljunk a szégyenérzettől, érdemes megtanulnunk felismerni milyen helyzet(ek)ben erősebb a reakciónk. Hogy tudjuk milyen szituációkat kell elkerülnünk. A kényelmetlen, észrevehető ügyekkel szembeni kihívás erősíti az agyban lévő területeket, amelyek enyhítik a szégyenhez kapcsolódó szorongást.

A saját alsóbbrendűség és alkalmatlanság felfogása gyakran önmegvalósító prófécia, amelyet el kell felejteni. Ha hiszünk magunkban, hogy sikerül leküzdenünk a szégyenérzetet, az erőforrásaink megtöbbszöröződnek. A kis sikerek jutalmazzák és növelik a hitünket.

Kép: Unsplash