Amit a férfi tesz, ha kudarcot vall

A férfi nem sír, a férfi macsó és pillanatok alatt feldolgozza a kudarcot. Legalábbis hajlamosak vagyunk így gondolni, hiszen nem látjuk, ha nem mutatja ki az érzéseit. Nézzük meg, miket rejt legbelül, miután „elbukott” és milyen jó vagy éppen rossz módszerei vannak a továbblépésre!

A Nagy Sepregető. Így is leírhatjuk a „teremtés koronáját”, hiszen ellent kell mondanunk annak a közhiedelemnek, hogy a nők azok, akiket sokkal hosszabb ideig bánt, ha valamiben sikertelenek. Lehet ez párkapcsolat vagy munka, a férfiakat is lesújtja egy-egy kedvezőtlen fordulat, csak az evolúció, a neveltetés, de legfőképpen a társadalmi elvárások miatt a szőnyeg alá söprik érzéseiket. Az ok egyszerű: ha látványosan összetörik, gyengének tűnik és nem tudja betölteni vezető szerepét. Evolúciósan: jelt ad, hogy letaszítható az alfahími pozíciójából. Neveltetésileg: „ez katonadolog!”.Társadalmi elvárást figyelembe véve: a hiszti a nőket illeti meg, ha a „család feje” látványosan kimutatja érzéseit, mások, valamint a saját szemében is kasztrálja magát. Legalábbis úgy érzi, hogy, ha kimutatná az érzéseit akkor kasztrálná magát. Ennek okán a külső szemlélő csak azt láthatja, hogy akár az érzéketlenség fogalmát kimerítve közönyös az illető, például gond nélkül, édesdeden alszik egy kimerítő vita után is, még úgyis, hogy akár a barátnőjével/feleségével egymás fejéhez vágták, hogy „jó akkor szakítsunk/váljunk el”. Pedig egyébként még hónapok vagy évek múlva is felszínre bukkanhat nála az a bizonyos esemény. Még ha senki más nem is emlékszik már rá.

Nő versus Férfi

Miért is gondoljuk azt, hogy a nőnek nehezebb? Mert, ha neki nehéz, arról mindenki tud, legalábbis a hozzá közel állók mindenképpen. A női kudarcfeldolgozási stratégia legtöbbször az, hogy a barátnőkkel vagy a családdal megosztja a fájdalmát, amit közösen sokszor átrágnak és kielemeznek. Ilyenkor nagyon mélyen, viszont gyorsabban is megéli azt a fájdalmat, ami a férfiaknál rengeteg időt vesz igénybe. Hiszen kivel osztja meg, kinek ismeri be a bukását, érzéseit az „erősebbik nem”? Legtöbbször senkinek, még saját magának sem. Ha mégis, az a párja lesz, viszont, ha párkapcsolati a probléma, ez a kommunikációs csatorna is elveszik számára. Egyedül marad.

Mit tesz hát ilyenkor a férfi?

Nincsenek kész receptek, hiszen mindenki különböző, de vannak olyan jellemző módok, ahogyan valaki feldolgozza a kudarcot. Lehet, hogy nem lesz látványos, de az is lehet, hogy nagyon is feltűnik, csak éppen más okot találunk arra a viselkedésre.

Egyéjszakás kalandok

Főleg, ha párkapcsolati válság ütött be, a megtépázott önbecsülést valahogy helyre kell állítani. Mi is lehetne erre jobb mód, mint új kapcsolatokat keresni? Amit természetesen nem gondol komolyan és nincs is mögötte igazi elhivatottság, így az élettartama is lecsökken. Gyakran egyetlen légyottra.

Káros szokások

Főleg a mi földrajzi régiónkban jól bevált módszer a problémákra, ha egy kis „agyzsibbasztást” végzünk, azaz mélyen a pohár fenekére nézünk. Az egyszeri alkoholizálással talán nincs is akkora probléma, de ez könnyen függőséghez is vezethet, nem beszélve a dohányzásról, amitől csak a hiedelem szerint leszünk nyugodtabbak. Igazából a nikotinfüggőség miatt fellépő elvonási tüneteket enyhíti.

Videojáték

Ez is sorolható a káros szenvedélyekhez, mégis külön kategóriaként éreztem szükségesnek felvenni. A számítógépes és videojátékok hatása az emberre ugyanis javarészt nincs feltérképezve, így nehezebb is megítélni azt, hogy valaki kedvét leli a cselekvésben vagy már függő lett és a játék irányítja az életét.

Irány a konditerem!

Talán ez az első a sorban, ami, ha még a gondokra nem is megoldás, de legalább nem káros. Bizony, a feszültség és a stressz levezetésére egy igen gyakran alkalmazott módszer a sport és az edzés, ami a felgyülemlett elkeseredettséget és az ebből fakadó agressziót segít levezetni. Ennek a legjobb formája az önvédelmi vagy más keleti küzdősport, ami mentális gyakorlatokkal is párosul, így pedig valóban igazi megoldást jelenthet a továbblépésre.

Non-stop buli vagy elszigetelődés

Mind a két megoldás tapasztalható. Az egyik az, aki fokozottan keresi közelebbi-távolabbi ismerőseit, hogy együtt legyen velük és bulizzon (vagy akár nélkülük is), a másik pedig, aki bezárkózik és mondvacsinált indokokkal ki se robbantható a szobájából. Egyik se nyerő stratégia.

Munka

Ha munkahelyi a probléma, akkor a megtöbbszörözött erőfeszítés annak tudható be, hogy kijavítsa azt és önigazolást nyerjen, ha pedig más jellegű a kudarca, akkor egy tipikus menekülési útvonal. Ez ráadásul roppant kényelmes is, hiszen nem lehet biztosra venni, hogy tényleg ennyi plusz feladat jött össze vagy csupán kifogás a rendszeres túlóra.

Olvasás és önfejlesztés

Megesik az is, hogy valaki van olyan önreflexív, hogy felismeri: az ő hibás döntése vagy döntései okozták a kudarcot. Ilyenkor megpróbálhatja ezt a rossz tulajdonságát kiküszöbölni, hogy jobb emberré váljon és ebben gyakran önismereti tréningek és könyvek is segítségére lehetnek.

Az olvasásnak azonban lehet árnyoldala is, hiszen a regényekbe belefeledkezni egy fabatkával sem más szituáció, mint egy videojáték rabjává válni. Mind a kettőnek előnye, hogy kicsit kiránt a hétköznapokból és így esélyt ad a testnek és a léleknek is a pihenésre, de veszélyessé válhat egy kitalált világban ragadni.

Mi a teendő?

A kérdés, hogy mit tehetünk ilyenkor a férfival, ha látjuk, hogy gond van, de nem akar megnyílni előttünk? Semmiképp se erőltessük rá azt, hogy saját magáról beszéljen! Inkább legyünk társak, olyan valakik, akire támaszkodhat, akire számíthat és aki szívesen vesz részt a közös programokban.

Ne várjunk azonban feltétlenül nagy katarzist, amikor a vállunkon sírja el az összes kudarcélményét. Lehet, hogy megtörténik, de nem mindenki ilyen. Ennek ellenére a lelkében bizonyosan pozitív változások történnek, amiket fokozatosan kívülről is látunk majd. Ha eléggé figyelünk.

Kép: Pixabay