A hisztiről férfiszemmel
Kikerülhető tulajdonság vagy minden nőbe bele van kódolva a hisztéria? És csak a nőkbe? Tulajdonképpen hol az a bűvös határ ami már nem csak azt jelenti, hogy elmondom, hogy mi a gond, hanem hisztizek?
Tudományosan
A hisztéria a görög hüszteria, anyaméh kifejezésből ered. Eredetileg csak a nőkhöz kötötték ezt a „betegséget”, hiszen náluk figyelték meg legtöbbször. Később a kielégületlenséget jelölték meg a baj okozójaként, ezért a kezeléseket is ennek kapcsán képzelték el.
A jelenség egyébként elkülönül az orvosi és a köznapi értelmezésben. Az előbbinél egy erős sokkhatás miatt bekövetkezett irányíthatatlan érzelmi ingadozást jelent, amely gyakran görcsökkel, rángatózásokkal jár. A mindennapokban azért ennél jóval enyhébb dolgokra is rámondjuk, hogy hisztizik valaki. Például, ha valaki minden ok nélkül ingerlékeny, veszekedik velünk kisebb apróságokon és ráadásul meg sem tudja magyarázni miért.
A női és férfi kommunikáció
Már rájöttünk, hogy a hisztinek nincs köze egyetlen női szervhez sem, mégis legtöbbször a szebbik nemet tekintjük hisztisnek. Miért? Mert teljesen más a két nem kommunikációja, kommunikációs stratégiája.
Persze ezek általánosítások, de a legtöbb esetben igaz az, hogy a nők sokkal több érzelmet vegyítenek a beszélgetéseikbe, míg a férfiak csak a racionális dolgokban hisznek. Ez se nem jó, se nem rossz dolog, de ha néha eszünkbe jut ez a kommunikációs különbség és foglalkozunk vele, nagyon sok kellemetlenségtől és félreértéstől kímélhetjük meg magunkat.
Hiszti=érzelmek?
Nem! Egy férfi nem akkor tartja hisztisnek a nőt, ha beszél az érzéseiről, hanem ha úgy látja, csak játszik és nem mondja el, mi a baj, de elvárja, hogy kitalálja és alkalmazkodjon hozzá a másik fél. Mint a viccben, ami arról szól, hogy mi lett volna, ha az Apollo-13 parancsnoka nő:
– Houston, van egy kis gond!
– Mi az?
– Á, semmi, hagyjuk.
– Mi történt?
– Semmi…
– De mondd el.
– Nem…
– Nnaa..
– Hagyjál!
– De el kell mondanod nekünk!
– Houston, ha magadtól nem jössz rá, akkor kár bármit is mondanom…
Szóval nem, egy férfi sem szeretné, ha minden pillanatban detektívet kellene játszania. És ha még kiborulás is társul hozzá, mert nem jön rá a problémára, azzal különösen a sarokba lehet szorítani. Ami számunkra egyértelmű és kiszúrja a szemünk, arról lehet, hogy neki még halvány sejtése sincs, hiába küldi valaki a neki teljesen nyilvánvaló jeleket,
Okok
Ha kicsivel mélyebbre ásunk, sajnos azt kell tapasztalnunk, hogy se a társadalom, se az iskola és rosszabb esetben a család sem tanítja meg azt, hogyan fejezzük ki helyesen az érzelmeinket. Létezik az a közeg, ahol mint egy tipikus olasz családban, nagyon hangosan és heves gesztikulációkkal fejezik ki mondandójukat, egy pillanatra sem fékezik meg magukat. Képzeljük el azt a helyzetet, ha egy ilyen környezetben felnőtt lány kerül össze egy olyan fiúval, akinél otthon az a normálist, ha mindent elfojtanak magukban és tabutémának számít a legegyszerűbb érzelem kifejezése is. Magától értetődő, hogy a lány minden egyes megnyilvánulását túlzónak érzi majd, erőszakosnak, hisztisnek, és menekül, ahogy csak tud.
Mit lát a férfi
Tavasz van, süt a nap, rügyeznek a fák, csicseregnek a madarak, amikor egyszer csak váratlanul megjelenik egy tornádó, ami elől menekülni kell, ha kedves az életünk. Nagyjából ennyit érzékel az „erősebbik nem” egy hisztiből.
A legfőbb tulajdonsága, hogy nincs semmiféle látható jele. Ha végül ki is derül, mi miatt tört ki a világkatasztrófa (mert a nők sem tudják mindig), az okok a lehető legszélesebb skálán helyezkednek el. Sokszor az is elég, ha kint hagyjuk a cipőt vagy nem hajtjuk le magunk után az ülőkét.
Védekezés? Kizárt. Mivel előre jelezni képtelenség, így megelőzni is lehetetlen, amikor a hiszti tart, a férfit úgy érzi magát, mintha sóbálvánnyá változtatták volna. Tehetetlen. Sokan pedig ezt kihasználják arra, hogy keresztülvigyék akaratukat, hiszen a vége általában az lesz, amit a nő akar. Szóval hatásos, de csak rövid távon. Hosszú ideig senki sem bírja az érvek nélküli érzelmi manipulációt, amiben mindig neki kell alkalmazkodnia.
A hisztis férfi
Azt persze ne higgye senki, hogy ez a jelenség kizárólag női tulajdonság. A férfiakra leggyakrabban ugyan a csendes agresszió jellemző („szó nélkül az autóba vágta magát és elhajtott”), de vannak, akik olyan érzelmi viharokat tudnak generálni, amit a legtöbb nő is megirigyelhetne.
Nem is a „női hiszti”-vel van gond, hiszen ez így nem egy létező fogalom, hanem magával a „hiszti”-vel. Amikor még a lehetőség sincs meg a normális keretek közötti beszélgetésre, amikor az egyik fél teljesen csapdába ejti a másikat. Ami lássuk be, a legkevésbé sem fair.
Szóval bátran játsszunk nyílt lapokkal! Ha türelmesek vagyunk és elmagyarázzuk, mi is a problémánk, a másik meg fogja azt érteni. Nem azért nem találja ki, mert nem figyel oda eléggé, hanem mert egyszerűen más. Férfi.