Az első pofonegyszerűnek tűnő lépés, hogy havonta tegyünk félre egy bizonyos összeget, minden egyes bevételi forrásból, abban a pillanatban, hogy az a bankszámlánkra avagy a markunkba landol. Ehhez, a bevétel tíz százalékét javasolják a pénzügyesek. Ám azoknak, akik örülnek, ha egyáltalán kijönnek a pénzükből, azoknak inkább azt kell átgondolniuk, hogy miből tudnak ahhoz spórolni, hogy ne lépjék át a havi keretet. Ne kelljen csúszniuk a számlák befizetésével, kölcsön kérniük vagy hitelt felvenniük.
A szakértők kiemelik, hogy ne az egészségünk rovására spóroljunk! Ne vonjuk meg teljesen magunktól a gyümölcsöt, a sajtot, a jó minőségű szénhidrátot, a sportolás lehetőségét csak azért, hogy kevesebbet költsünk!
Az ételnek legfeljebb a mennyiségén, de ne a minőségén takarékoskodjunk. Sportolni meg lehet konditermen és uszodán kívül otthon is. Semmibe nem kerül futni, kocogni kint, ha már amúgy is van egy jó edzőcipőnk, vagy tornázni otthon. A saját testsúlyos edzés most úgyis menőnek számít. Elsődleges spórolási faktor, ha otthon főzünk, nem kint eszünk. Továbbá ha nem járunk el egy ideig szórakozni, vagy a moziban, színházban nem költünk külön a büfében is. Vagy felvételről művelődünk egy ideig otthon.
Mozgósíthatjuk azokat a holmijainkat is, amiket nem használunk. Érdemes körülnézni odahaza mi az, amit nem használunk, és azokat eladjuk.
Nem kell drágán kínálnunk, nem az a lényeg, mennyit ér, hanem, hogy feleslegesen őrizgetjük, és bármilyen kevésért is kínálunk, a sok kicsi is sokra megy alapon lesz bevételünk és nem is kerülgetjük azokat.
Családi költségvetés
A másik fontos lépés, hogy tisztába kerüljünk az állandó, visszatérő kiadásinkra, ami a mindennapi életünkhöz optimálisan szükségünk van. Sokan itt a homlokukra csapnak, ne hogy már ezt egy felnőtt ember ne tudja, pedig igen. Nem véletlenül sokasodnak a családi pénzügyi tanfolyamok, mert igen sokan nem számolnak, csak költenek, élnek lesz majd valahogy alapon!
Igenis, le kell ülni és jegyezni, hogy mik azok az állandó költségek, amikkel számolnunk kell. Villany, víz, fűtés, csatorna, közös költség vagy szemétszállítás és felújítási alap, tv, telefon, internet, biztosítás, riasztó miegymás, és ha van, a hitel vagy hitelek törlesztése.
Továbbá, megnézni mik a változó költségek: mint az étel, a háztartási szerek, az egészség, a ruházkodás, a kultúra és a sportkiadások.
S még nincs vége a sornak, vannak váratlan vagy időszerűen visszatérő költségek is, amit nem tervez az ember, és szinte mindig valami történik minden hónapban. Bedöglik a porszívó, a gyerek kinövi a tél közepén a legvastagabb kabátját, elszakad az utolsó pár kontaktlencse, váratlan meghívásoknak kell eleget tennünk, baleset ér bennünket, kiesünk a munkából, beteg lesz valaki a családban.
Érdemes minden egyes nap végén fogni a blokkjainkat és beírni egy egyszerű táblázatba az elköltött pénz összegét, és az adatot, hogy mire ment el, hogy számolni tudjunk azzal mikre költöttünk, hol tudnánk spórolni és előre tudjunk tervezni belőle, hogy legközelebb ne legyen gondunk. A kiadás-bevétel rögzítése nem egy ördöngösség, a hó végén ha összesítjük átláthatóbbá válnak a pénzügyeink.
Ha megszaladtak a kiadásaink karácsonykor és szeretnénk mihamarabb kikerülni a slamasztikából, akkor nézünk szembe az anyagi lehetőségeinkkel, és húzzuk meg a nadrágszíjat vagy vállaljunk átmenetileg plusz munkát.
Továbbá zárásként: Gondoljunk már most a jövő évi karácsonyra! Ha előre beírjuk a jövő évi naptárunkba, a szeptemberi iskolakezdés/a nyaralásra utáni hetekhez, hogy idén mennyibe került a karácsony, akkor szeptemberben okosabbak lehetünk, könnyebben tudunk számolni, lesz mire alapoznunk. Idejében félre tudunk majd tenni az ünnepre és át tudjuk venni, tényleg mire érdemes költeni és mire nem.
Hogy vajon tényleg attól voltunk boldogak idén az ünnepek alatt, hogy súlyos pénzeket költöttünk el ajándékokra, és méregdrágán ettünk egyszer vagy kétszer egy jót, vagy azért mert végre együtt volt a család?
arról 
