A sosem szűnő tanulás, mint életorma

Az életen át tartó tanulás fogalmával már egészen kicsi lányként a nyolcvanas években találkoztam, amikor a nagymamámat láttam tanulni. Esztétikát és művészettörténelmet. Pusztán azért látogatta ezeket az egyetemi órákat, mert érdekelték őt. Szorgalmasan olvasta festők és szobrászok életrajzát. Még dédnagymamaként is a legjobb ajándék egy témába illő könyv volt a számára.

A nagymamámtól rengeteg minden ragadt rám. A tanulás, az olvasás szeretete, a művészettörténelem és történelem iránti figyelem, a múzeumba járás öröme, az operett, opera és a balett utáni érdeklődés, a nőklapja olvasása és a fekete-fehér filmek szeretete. Mert mindezt ő egy meg nem szűnő,állandó kíváncsisággal gyűjtötte, szívta magába. És ez nekem is természetes volt.

Így, amikor életemben először hallottam a főiskolán az életen át tartó tanulás folyamatáról, akkor – ellentétben másokkal – meg sem lepődtem, nem éreztem kínnak azt, hogy bármikor is meg szűnjön bennem a kíváncsiság, az új iránti vágy, a tanulás öröme.

Csak meg kell találni a tanulásnak azt a módját, lehetőségét, változatát ahogyan mi szeretnénk tanulni, ahogy nekünk az a legsikeresebb megoldás.

Manapság már jóval több eszköz áll a rendelkezésünkre, mint harminc éve a nagymamámnak volt. Lépten nyomon bukkanhatunk különféle tanfolyamokra, oktatási központokra, iskolákra. Tanulhatunk reggel, délben, délután és este, hétköznap és hétvégén is. Személyesen valahová bejárva, egyedileg otthon, vagy akár online is.

Elképesztő nagy szabadsága van annak, hogy ha akarunk – és áldozunk is rá – akkor bármit, de bármit megtanuljunk. Ha máshogy nem alapszinten vagy hobbi szinten. Amit manapság az emberek ki is használnak.

Nem pusztán azért, hogy a meglévő szakmai tudásukat frissítsék, elmélyítsék, s nem is azért, hogy feltétlenül pályát módosítsanak, hanem például plusz bevételre tegyenek szert egy új szaktudással, a saját életüket könnyítsék meg vagy pontosan azért, hogy örömöt leljenek valamiben.

Senkinek nem kell messzire mennie ahhoz, hogy találjon olyan felnőttet a környezetében, aki éppen tanul valamit. Az apát, aki nyelv tanfolyamra jár titokban, hogy amikor a családdal nyaralni utazik, ne szégyenkezzen, hiszen már negyven felett van jócskán, a magyaron kívül máshogy nem tud megszólalni. Ő még csak oroszul tanult, és szörnyen cikinek érzi, hogy a kamasz gyerekei jobban tudnak nála angolul. Majd jól meglepi őket, amikor nem nekik kell majd helyette az étlapról rendelniük, mert maga is tud majd egy levest rendelni.

Más zenét tanul vén fejjel, mert mindig is akart zongorázni, gitározni vagy éppen dobon játszani.

Mint az a külföldön élő biotechnológus is, aki egész nap egy laboratóriumban görnyedezik az immunrendszerünk felfedezéséért és megértéséért, de hétvégente eljár klarinétozni a zene szeretetéért, a kikapcsolódásért és a sikerélményért, mert hétről hétre árnyaltabban játszik így. Gyermekkora óta zenél, egy időre felnőtt korban ugyan abbahagyta, de mégiscsak újra kezdte később.

A művészet más irányzata után is sokan érdeklődhetnek, mert feszültséget vezetnek le vele, szépérzéket nyújt, az alkotás öröme felüdíti őket. Van aki a jobb agyféltekés rajzolás után érdeklődik, festészetet tanul. Más faragni, szobrászkodni szeretne. A különféle iparosság is lehet vonzó: az autó tuningolás vagy a bútorfelújítás. A kerámiázás is sokakat vonz.

Hobbiból tanulhatunk új sportot is, például hajót vezetni, vagy búvárkodni, hegyet mászni, görkorcsolyázni, de akár úszni is, ha az a félelem miatt gyermekkorban kimaradt. Nem kevés azok száma sem, akik középkorban tanulnak meg autót vezetni.

Mindenki ismer egy kismamát, aki már akár a másállapot ideje alatt könyvet ragad. Továbbképzi magát a saját szakmájában, vagy később a kisgyermek mellett tanul valami újat, mert rájön, hogy már egy gyermek mellett sem tudja, vagy akarja a korábbi megfeszített szakmai életét élni. Egyetemet végeznek, nyelvet tanulnak, valamilyen felsőfokú OKJ-és végzést képeznek. A legtöbben ilyenkor valami gyermekneveléssel, -fejlesztéssel kapcsolatos képzésben vesznek részt.

Egy beteg gyermek is új problémákat indít, így születnek speciális kórsággal foglalkozó alapítványok, szolgáltatások, vagy éppen a gyógyításukhoz, neveltetésükhöz szükséges eszközök, holmik gyártása. Az orvos apa, akinek a gyermeke egy ritka betegséggel született a világra, ezért részben pályát módosított, és gyakorló orvos helyett kutatással kezdett foglalatoskodni. Más, kiöregedtek a korábban űzött sportból, letette az edző vizsgát és most a gyerekkel rúgj a bőrt a zöld gyepen.

Kismama aki varrni tanul, eleinte csak saját részre, ám miután egyre több elismerés éri már szélesebb körben is szab-varr, mire észbe kap már saját kis varrodája van, és gyönyörű takarókat, bababútor-huzatokat. Fotózni tanulnak a családi fényképalbum kedvéért, majd saját vállalkozást indítanak. Így lett korábbi irodistából gyermek bútorokat vagy éppen tanulási eszközöket készítő. Mások ékszereket terveznek, sminkelni tanulnak vagy éppen fodrásznak, mert hiányzik a felnőtt nőies, csinosan élt életük.

Az élethelyzetünk változásai hozhatnak új kérdéseket, anélkül hogy egy nő anyává, vagy egy férfi apává vált volna.

A vegyész családfő aki a gluténérzékeny gyermeke miatt beletanul a speciális lisztek gyártásba,  míg más meg diétás éttermet nyit hasonló okokból, így főzni tanul, vagy éppen dietetikusnak tanul. A közismert borásznő, aki eredetileg színész szeretett volna lenni, de nem vették fel az egyetemre és végül közgazdászatot tanulta. A borász férje halála után, a családi vállalkozást kérdés nélkül továbbvitte, peddig addig csak a borok marketingjével foglalkozott, így viszont egy szempillantás alatt birtokigazgató lett. A saját bőrén tanult bele minden másba, amiről fogalma sem volt korábban.

A tanuláshoz egyre erősebben van segítségünkre az internet is, ma már arra is találunk oktatást, ha mi magunk adnánk át a tudást online másoknak, a Hogyan indítsunk online tanfolyamot? webképzésen. Nyelvtanárok, korrepetitorok indíthatnak online tanfolyamot. A neten keresztül akár írni tanítani is lehet az újságírás, irodalom után érdeklődőket, azokat, akik rajzolni szeretnének tudni, vagy marketinggel, weblapkészítéssel vagy éppen jógaoktatással foglalkoznának.

Nincs mese, az élet egy folyamatos tanulás. Okulnunk, ismeretet szereznünk, fejlődnünk kell folyamatosan, hogy ne maradjunk le, hogy haladjunk a korral, hogy észnél legyünk a különféle élethelyzetben és szakaszban. S ha ehhez örömmel, kíváncsisággal, tudásszomjjal állunk, akkor ettől boldogabbak, kiegyensúlyozottabbak, érdekesebbek, egyszóval többek lehetünk. Magunknak, a családunknak, a barátainknak és a munkatársainknak egyaránt! S nem utolsó sorban az állandó érdeklődéssel, agyi aktivitással, új örömforrással, szenvedéllyel, derűvel biztosítva, megvédhetjük magunkat a szomorúságtól, a csüggedéstől, a kiégéstől.