Nyomok a hóban: A hólapát az egyetlen, amit illik túltolni

Nyomok a hóban. Árulkodó jelek. Miről? Annyi mindenről. A környezetünkről, a szomszédainkról, a nálunk áthaladókról. És még a szokásainkról is. Hol? Itt vidéken.

Nem kell indián ősökkel rendelkezni ahhoz, hogy az ember a kora reggeli szűz hóban olvasni tudjon. No lássuk csak: Először is megállapítom, hogy nem én keltem elsőnek, de nem is utolsónak. A járda állapota azonnal elárulja. Tőlem jobbra az asszonyka már elment dolgozni, méghozzá kocsival. Valószínű „apa” állt ki a garázsból, és orral előre irányba tette az autót.

A hólapát az egyetlen

A bal oldali szomszéd még alszik. Az út mellett páros csíkok, és hatalmas lábnyomok mellette, vagyis még az este rávették a családfőt, hogy szánkóztassa meg bogárszemű fiacskáját. Arrébb ingatag csíkok, egyenesen az árokba vezetnek. Arrébb valami hóangyal-szerű, és tenyérnyomok. Kerékpáros lehetett, egy jól sikerült este után. Kicsit odébb sárga folt…na jó, ezt hagyjuk…

Tudják, hogy a hólapát az egyetlen dolog, amit illik túltolni? Pedig igen! Vidéki szokás, hogy járda takarításkor illik túlsuhintani a portád határmezsgyéjén a szomszéd felé, lássa, milyen rendes vagy! A kaputól kapuig való seprés jelentése: Gyere, igyál egy felest!

Az is megállapítható, ki mennyire pedáns. Vannak, akik tolnak egy lapátnyomnyit az úton, és oszd be, kedves járókelő! Van, aki lepucolja a járda minden négyzetcentijét, a kocsibejárót, és a kutya útvonalát is. Tudományos tény az is, hogy a hóeltakarítás közösség építő, pláne hétvégén.

Nyomok a hóban

Tanúja, és néha résztvevője is voltam az ilyen utcabeli programnak. A résztvevők a kerítés mellett elhelyezkedve, kertésznadrágzsebben tárolt pálinkáspohárból fogyasztva beszélik meg az élet dolgait. Később házibor is előkerül, de szigorúan csak otellóbor illik ehhez a tevékenységhez.

Ha a parti jól sikerül, a tagok fején akár öt centis hóréteg is keletkezhet, mire befejeződik. Az esemény végét éhesen ordító malacok, vagy nem éhes, de szintén ordító hitves szokta előidézni. Egyenlőre ennyit olvastam ki a hóból. Most elsétálok a boltba, és tovább figyelem a nyomokat!

Szerző: Nagyné Banadics Anikó
Kép: Michael Jarmoluk-Pixabay