A trend mindig változik. Kétszínűnek lenni lehet menő!

A kétszínűség egy nem túl kedvelt tulajdonság. Lehet bajunk belőle, még akkor is, ha nem rosszindulatból, nem galádságból vagyunk többfélék, vagy viselkedünk kétértelműen, hanem védekezésből. Mert nem merjük megmutatni az igazi arcunkat. Vagy mert úgy érezzük az egyenességnek ára van. Kétszínűek viszont másként is lehetünk, például a hajunkkal, mert színesebb megjelenést szeretnénk.

Kétszínűnek lenni nem a legszebb tulajdonság, persze kérdés miről is van szó. Ha a viselkedésünkről, akkor a kétszínűség inkább negatív megítélést kap. Az már más kérdés, hogy vajon mi oka van rá az embernek, hogy ne legyen egyenes. Lehet, másképpen nem tud megküzdeni a munkahelyi gáncsoskodással, a baráti társaságon vagy a családon belüli ármánykodással. Ha viszont a hajunkról van szó, akkor annak nem kell egyenesnek lennie, se nem egyszínűnek. Lehet göndör is. Vagy kétszínű. A sokszínűségnek számtalan vállfaja létezik.

Színátmenet sokfélén

Van az ombre, sombre, a balayage és falmboyage festés hajfestés, na meg a bonde, az écaille, a fénycsík, a ronze, a pinwheel, a szivárvány, a lived-in-color és a többi. Fodrász legyen a talpán, aki ezt mind megjegyzi!

Az ombre, vagyis színátmenetes hajfestés a természetes, napszítta hatást keltette miközben a hajat is dúsabbnak mutatta. Már ha szépen volt festve. Az ombre akkor mutatott a legszebben, ha a hajtövünkhöz képest egy árnyalattal világosabb volt a hajunk vége, így keltve azt a hatást, mintha csak a napfény szívta volna ki. A fekete hajúak barnára, a barnák aranyszőkére, a szőkék meg egészen világos, skandináv szőke árnyalatot választottak a hajuk végére. Kivéve azokat, akik szeretik az extrémitást, ők akár két feltűnő színnel is ombréztak: fekete és pink, kék és vörös társaságában.

A sombre hajfestés annyiban különbözött az ombre-től, hogy az árnyalatváltás a haj hosszában magasabban kezdődött, így a szakértők szerint természetesebb, lágyabb, kevésbé lenőtt hatást nyújtott a festés. Magyarán mondva kevésbé volt kontrasztos, csíkos a hajunk, mint az ombre-nál.

Sepregetni szabadkézzel

Az ombre-sombre párost követte a trendben a balayage megoldás, amiben a sötét és a világos tincsek egymást váltották a hajunkban, amit a fodrász sepregető mozdulattal ért el. Sepregetve vitte fel a festéket. A balayage francia szó, magyarul sepregetést jelent. De itt még nincs vége a hajfestés trendjének, jött a flamboyage, ami nem más, mint a az ombre és balayage módszerek keveréke. Ennél a technikánál az új szín a haj közepe táján kezdődött, és egészen a hajvégekig tartott. A balayage-hoz hasonlóan a fodrász itt is szabad kézzel dolgozott, de itt a festegetést csak a haj külső szálain végezte.

Ombre és balayage másik ötvözete a lived-in-color. Természetes, egybesimuló hatása miatt nem olyan, mintha lenőtt volna, inkább mintha kiszívta volna a nap.

Kétszínűnek lenni menő!

Kétszínűek és sokszínűek sokfélék lehetünk, a legújabb trend szerint a kétszínűséget elérhetjük úgy, hogy csak a frufrunk más színű, vagy az arc szélét körbe ölelő kerettincsek kapnak más színt, esetleg a haj elválasztását követve az egyik oldal szőke, míg a másik barna lesz. Vagy éppen a fekete és barna, vörös-barna játéka adja a két színt. Nekem egyébként a ronze a kedvencem, amikor a vörös és a bronz hajszín találkoznak egymással.

Ne legyünk kétszínűek, ha nekünk ez túl sok, mondjuk ki, és maradjunk egyszínűek. De ha tetszik, akkor miért is ne dobhatnánk fel a nehéz hétköznapjainkat így vagy úgy valamelyik nekünk tetsző hajfestési technikával? Higgyék el, így is a legtöbbünk fejében most hasonló, akár szürke gondolatok forognak, miért ne oldhatnánk a feszültséget a kétszínűségünkkel vagy többszínűségünkkel? Kétszínűnek lenni lehet menő!

Szerző: Polgár Ágnes

Kép: eleganthaircuts