Jó estét! – Elnézést, egy pillanat, össze kell még szednem magamat!

Jó estét! 

Elnézést, egy pillanat, össze kell még szednem magamat!

Elnézést, bocsánat, pardon, ne haragudjon – már számolni sem tudom, újabban hányszor szabadkozom egy nap. Úgy érzem, szükség van rá. Nem nekem. Másoknak. Elvárják. Tőlem. Mástól. És mindenkitől. Egymástól.

Ez a munkámmal jár együtt leginkább. De más területen is előjön. Az idő szűk keresztmetszete is bűnös. A home office és az online munka átka. Akaratlanul a nap huszonnégy órájában elérhetőnek kell lenni, és persze tettre készen. Szinte lehetetlenség tartani a megszokott munkaidőt. Miközben az ember otthon van. És a gyerek is. Mert beteg. Mert őszi szünet van. Mert délután a napközi nem javallott most. Nem kell magyaráznom, sokan vagyunk így, vagy ha nem az olvasó, akkor valamelyik rokona, jó ismerőse tuti így dolgozik. Látja, látjuk rajta, hogy egyre fárad. Én is.

Tehát ludas az idő, az örökös otthonlét, ami így együtt, tartós ideje egyre inkább beszűköléshez vezet. Minél jobban magunkra vagyunk utalva, úgy egyre nehezebben egyeztetünk másokkal. Úgy gondoljuk megvan a megszokott rutin. De most nagyon megváltozott a kommunikáció. Ami eddig egyértelmű volt, már nem feltétlenül az. Míg eddig félszavakból megértették egymást a kollegák, most nem így van. Az online kommunikációs csatornák is torzítanak. Nagyon. 

Ez persze nem baj. Ez is egy kihívás, hogy ebben a lehetetlen válsághelyzetben felismerjük: változtatásra van szükség, keresni kell más módon, más csatornát, más hangnemet, más hangsúlyt, más kifejezési módot a kommunikációra. Végül is a challangek korát éljük, a kihívások új erővel tölthetnek fel bennünket, inspirálhatnak, új látószöget engednek nekünk.

Addig is nem árthat ha jelezzük: Elnézést, egy pillanat, össze kell még szednem magamat! Az elnézést, bocsánat, pardon, ne haragudjon, sajnálom szavak használatával élni ebben a vészterhes, furcsa időszakban nem a gyengeség, vagy túlzott udvariasság jele. Úgy tapasztalom, szimpátiát, megértést és időt nyerhetünk vele! 

Szerző: Polgár Ágnes
Kép: Pexels