Jó estét! – Az almás pite csak álca, a hangsúly a nyugalmon van

Jó estét!

Az almás pite csak álca, a hangsúly a nyugalmon van

Most nem az almás pitéről van szó. Illetve nem csak az almás pitéről. Sokkal inkább arról, ahogyan azt készíteni jó, hogy tényleg finom legyen. Persze lehet legyinteni, egy almás pite nem nagy ügy! Valóban nem az. Addig legalábbis nem míg mindig jól sikerül. 

Mondom, nem az almás pitéről van szó. Illetve nem csak az almás pitéről. Inkább a túrós pitéről, ami múlt héten nem sikerült. Nem mondom, hogy a kukába landolt, de nem ettük túl nagy étvággyal. Pedig annyira készültem rá. Mondhatnám az egészről Fűszeres Eszter tehet, akinek az instáján megláttam a süteményt. Annyira bele akartam harapni a fotóba, hogy meg kellett sütnöm azt a túros pitét. 

Na azt a túrós pitét nem tudtam megsütni. A hibafaktor nem kizárólag abban állt, hogy mi csak búza-, és laktózmentes változatot ehetünk, mazsola nélkül. Sokkal inkább abban, amire tegnap jöttem rá, amikor az almás pitét sütöttem: a hangsúly a nyugalmon van. 

Megy nekem a multitasking, mi több nekem találták ki, már akkor több mindent csináltam egyszerre, amikor ez a kifejezés –többfeladatosság– még nem is létezett. Ma meg már egyenesen menő. Viszont fárasztó. És vannak dolgok, amiknek tényleg jót tesz a kizárólagosság. Az almás pite is ilyen.

Kell neki idő és hely, hogy nekiálljak. A rutin nem mindegy. Sőt, be is csaphat. Ha azt a tésztát kevesebb ideig gyúrom, és kevesebb vajjal, mint amennyire szüksége van. Mert a recept csak támaszték, az esszencia tényleg a megérzésemen és a tapasztalatomon van. Amire csak akkor tudok valójában odafigyelni, ha nyugalomban állok neki a süteménysütésnek.

Erre gondoltam miközben az almákat hámoztam. Visszaemlékeztem a kezdetekre, az első almás pitéimre. Amikor még a gondosan megmosott almákat mosolygósra töröltem, majd megpucoltam, sőt a kör alakú vájóval még az alma csutkáját is kimetszettem, hogy utána nagyobb darabokra vágjam és lereszeljem a gyümölcsöt. 

Ma már csak megmosom, meghámozom és körbe reszelem a csumája körül az almákat. Változnak az idők. Egy valamiben nem. Az almás pite csak álca, a hangsúly a nyugalmon van. Ha van nyugalom, akkor van almás pite is. Jól sikerült. Olyan finom, amire a fiam ősszel azt mondja: karácsonyi sütemény, mégpedig a legjobban sikerült. Ilyen jó még sosem volt!

Szerző és kép: Polgár Ágnes