Jó estét! – Eperlekvár akár két személyre

Jó estét!

Eperlekvár akár két személyre

Ki mondta, hogy lekvárt csak raklapnyi mennyiségből, órákon át – felrobbanva a hőségtől a tűzhely mellett – főzve lehet készíteni, legalább dunyhányi dunsztadagban? És azt ki mondta, hogy csak az üvegbe eltett, hosszan állni hagyott eperlekvár a finom? Szerintem az, aki még nem kóstolta frissen, mindössze akkora adagban főzve, amennyi akkor éppen elfogy együltőhelyünkben. Amikor a még szinte tűzforró lekvárt halmozzuk rá a ropogós kenyérre, vagy a túró gombóc tetejére kanalazzuk. Frissen tépett citromfűvel, mentával avagy bazsalikommal megszórva a tetején. 

Ugyanígy vagyok az áfonyával, fanyarkásan kevés cukorral főzve, ahogy a meggyel és ribizkével is egyenes a hideg sült húsra kanalazva, vagy lehűtve a forró pecsenyéhez tálalva. A hangsúly azon van, hogy ne traktáljuk magunkat hosszú, bonyodalmas eljárásokkal, ha tehetjük másként is. Télen is van út, az alma is alkalmas erre vagy a narancs.

Főzzünk egyszerűen, gyorsan valami finomat, valami olyat, amivel mosolyt csalunk a gyerekünk, társunk, barátunk, szüleink, nagyszüleink arcára. Túl rövid ehhez az élet. Nem kell mindig nagyban gondolkodni. Tudják, aki a kicsit nem becsüli…az eperlekvár legyen frissen akár két személyre vagy ötre, ahányan vagyunk, de csak annyi, amennyi egy reggelire vagy vacsorára elég. Máskorra meg vegyük meg nyugodt szívvel a boltban a készen kaphatót, az is lehet nagyon jó!

Szerző: Polgár Ágnes

Kép: Getty images