Jó estét! – Mi már szemüvegesek vagyunk
Jó estét!
Mi, már szemüvegesek vagyunk
Az életünk során mindannyian egyszer szemüvegesek leszünk. Ki előbb, ki utóbb. A szerencsésebbek csak idősődve ismerik meg, milyen egy üvegen át látni a világot. Nekik egyébként könnyebb, általában csak olvasáshoz kell viselniük az okkulárét. Nem állandóan ébredéstől-lefekvésig.
Ami kényelmetlen. Igen, az! Lehet szépíteni, hogy pillekönnyű kereteket lehet ma már kapni. Az üvegcsiszolási technika olyan magas, hogy még az igen erős dioptiájú, vastag szemüveglencséket is vékonyra tudják már a szakemberek csiszolni. Ami így esztétikusabb, nem olyan, mint egy szódásüveg. Igen, az valóban. Ettől még a keret viselése, még ha ultakönnyű és jól passzol a fejhez, orrnyereghez, fülkagylóhoz, akkor is ezeken ülve, nyomja azokat. Egész nap.
Nem beszélve az örökös időjárási viszontagságonak köszönhető átláthatatlanságról. Amikor a pára elhomályosítja a lencsét hol a fürdőszobai gőzben, hol a sütőhöz hajolva a piskótát ellenőrizve, hol a meleg szobahőmérsékletről a téli hidegbe kilépve. Arról nem is beszélve, ha szitál, esik, zuhog az eső, hull a hó.
Hogy öltöztet a szemüveg? Persze! Minden szemüveges okosabbnak látszik az egészséges látású, vagy a hiúként, szemüveget nem viselő, ám kellene nekik egy szemüveg, emberek csoportjánál.
Persze mindezt, azoknak a kisgyerekeknek, akik nagyon fiatalon kapnak szemüveget, nem árulják el, hogy nem okosabbak és nem is csinosabbak, hogy ne szomorítsák, ijesszék meg őket. Inkább a gyermekeikkel örülnek, hogy ők is szemüvegesek lettek, akárcsak ők lettek annak idején, ideje korán.
Egy valami kárpótolja csak a szemüvegeseket, mégpedig az, hogy nekik nem kell hírt csinálniuk abból, hogy középkorba lépve szemüvegesek lettek, nem öregednek hirtelen senki előtt sem, mert senkinek nem tűnik fel, hogy eggyel több szemüvegük lett. Egy az állandó viselésre, egy meg olvasásra. Bennünket is ez kárpótol majd, ha eljön az ideje az olvasószemüvegnek, mert mi már szemüvegesek vagyunk, gyerekkorunk óta. Mintegy harminc éve…
Szerző: Polgár Ágnes és Karóczkai-Müllner Helga
Kép: Starlet Photography