Házasságunk, akár a gyurma: alakítható

Házasodhatunk szerelemből, szeretetből, tiszteletből, hagyományból, elvárásból, brahiból, érdekből, félelemből és ki tudja még mennyi féle okból. Majd őrizhetjük, ápolhatjuk, gondját viselhetjük avagy elronthatjuk, eltékozolhatjuk, tönkretehetjük, küzdhetünk érte avagy feladhatjuk ezt a klasszikus társadalmi intézményt. Azaz alakíthatjuk, ahogyan nekünk jól esik, tudjuk, bírjuk és akarjuk. Akár a gyurmát. De biztos recept nincs a jó házasságra.

Házasságunk, akár a gyurma: alakítható. Hőre, szenvedélyre, hidegre, közönyre, számtalan külső és belső nyomásra, befolyásra. Elismerem, fura megközelítés lehet ez az első hallásra, hogy a házasság olyan lenne, mint a gyurma.

Mégis honnan jött? A hétvégén egyik házassággal kapcsolatos rendezvényről mentem a másikra, mindegyiken hallottam, láttam, tapasztaltam egy-egy félmondatot, amire felkaptam a fejemet sokféle módon: –Ez de igaz! Ekkora baromságot! Na persze, hol él ez az ember, tuti nem élt még házasságban!? avagy Végre valaki kimondja! 

Merthogy nincs két egyforma házasság, két egyforma helyzet, két egyforma kapcsolat. Mi több, egyugyanazon kapcsolat is más és más egy napon, egy órán, egy másodpercen belül. Mozgásban van. Stabil avagy instabil. Alakul. Alakítható, mint a gyurma. Mint az a gyurma, amiből éppen készül a fiamnak a farsangi maszkja.

Ül velem szemben a férfi, nézem, ahogyan alakul keze között a hőre keményedő gyurmából a forma, és arra gondolok, hogy a saját házasságom is milyen sokféle volt, míg tartott. És ugyanaz más volt akkor, amikor megéltem, és máshogyan hat most évekkel később utólag visszanézve. Nincsenek törvényszerűségek.

Figyelem a férfi kezét, ahogy alakul közötte a gyurma. És arra gondolok, hogy a kapcsolatom vele is folyton alakul. Eszembe jutnak azok a félmosolyok és félmondatok amiket kapunk: – Na persze, a szerelem elején még minden más! Jaj de jó most nektek! Végre, hogy megtaláltátok egymást, csak el ne rontsátok!

Hogyan ne rontsuk el, kérdezném én? De tudom, hiába a kérdés, nincs rá recept. Illetve van…remélem, van. Igen, alakulunk mint a gyurma, ezektől a mondatoktól is. Percről percre, ahogyan különféle hatások érnek bennünket. Mert hatások érnek. Egy szerelem mellett sem mennek el az emberek szó nélkül.

Ádám és Éva

Kezdjük a legelején Ádám és Évánál, akik a legszebb, legtökéletesebb, legidillikusabb, és ami a legfontosabb legbiztonságosabb helyen és helyzetben éltek, mindaddig amíg Éva bele nem harapott abba a bizonyos almába, majd meg nem kínálta vele Ádámot. Ott kezdődött minden gond, miután Isten száműzte őket az Édenből. Onnan lett formálható a két ember közötti kapcsolat, miután bekúszott kettejük közé a bűn, a bánat és a fájdalom lehetősége. Formálhatóvá vált, akárcsak az a gyurma, amiből éppen készül a fiamnak a farsangi maszkja, mert formálni kellett. Hiszen már nem volt minden annyira szép és jó, mint az almakóstolás előtt.

Vannak sztereotípiák mitől alakulhatnak így vagy úgy, jól vagy rosszul a kapcsolatok, házasságok, de ezek, még ha sokszor ismétlődnek, nagy számban előfordulnak, gyakorinak mondhatóak akkor sem törvényszerűek. Arra jók ezek a sztereotípiák, hogy kifigurázzuk őket. És nevessünk rajta. Hogy vidáman álljunk a problémák elé.

Ahogyan Benedek Zalán színész is ajánl az Ádám és Éva stand-up comedy darabjában. Amit ugyan nem egyszer láttam már színpadon, de mégsem láttam mindig ugyanúgy. A színész nem titkoltan finomítja a darabot, legutóbb például „Ádám és Éva” már nem paradicsomot dobált egymáshoz a veszekedés hevében, csak kölesgolyót. Hiába még egy veszekedés sem lehet mindig ugyanolyan két ember között. És vannak olyan házasságról szóló sztereotípiák, amiket kivett a színész a darabból, avagy belecsempészett utólag.

Hő hatására változik

A süthető gyurma lényege abban van, hogy az elkészült formát a sütőben, meghatározott hőfokon kisütve, majd lassan kihűlve megkeményedjen, hogy úgy nyerje el azt az alakzatot, amit szeretnénk. Vagyis változik az anyaga a hő hatására.

Akárcsak a kapcsolatok, a házasságok, azok is változnak a hő hatására. Most például a férfi azon aggódik a konyhámban, hogy vajon mennyire keményedik meg a maszk a sütés után. Elég kemény lesz ahhoz, hogy tartsa a formáját? Nem törik el majd a fiam arcán a farsangon? Hiszen nem szabad eltörnie, mégiscsak egy Star Wars gonosz figura képét ábrázolja. Változik a férfi hangulata, ahogy keményedik a gyurma. Úgy változik az én hangulatom is, ahogy az övé. Hatással vagyunk egymásra.

Mint minden két ember egy kapcsolatban, egy házasságban. Éljenek akárhogyan. Legyen bármilyen a kapcsolatuk. Az az övéké. Nincs senkinek beleszólása abba, hogyan élnek, hogyan szeretik egymást vagy nem szeretik, hogyan oldják meg vagy sem a gondjaikat. De ha kérnek is tanácsot, biztosat senki nem adhat nekik. A házasság hete, a házasság világnapján kaphatnak minderre tippeket, megoldási lehetőségeket, különféle segítséget. Mindenki onnan táplálkozik, ahonnan képes a befogadásra.

Elvált nőként, volt házasként, az új kapcsolatban lehet, hogy elő kellene tudnom rántani valamilyen jó receptet arra, mit tegyünk ilyen esetben, amikor a férfi aggódik, de bárhogyan keresgélek az emlékeim között, nem találok ilyet. Másfajta aggódásra indokot adó szituációt igen.

Hiába, nincs két egyforma kapcsolat. Nincs két egyforma megoldás sem. Éppen ezért nehezen adhatok tanácsot magamnak, nemhogy másnak. Nincs receptem. Csak egy vágyam, szeretni és szeretve lenni. Semmi más. Hinni, hinni a párkapcsolat, a házasság intézményének jogosságában. Elváltan is. Abban, hogy joga van mindenkinek jó párkapcsolatban, jó házasságban élni, amit úgy alakít mindenki magának, ahogyan szeretné. Akár a gyurmát. Ami tulajdonképpen egy  jó hír, hogy a házasság alakítható. Mert olyanná varázsolhatjuk a házasságunkat, amilyenné mi szeretnénk. Csak rajtunk áll. Máson nem.

A házasság alakítható mint a gyurma.

Ahogyan mi is alakítottuk a hőre keményedőt. Egészen jó maszk lett belőle. Nem tökéletes. De boldoggá teszi a viselőjét. És ez a lényeg.

Szerző: Polgár Ágnes

Kép: Pixabay