Szerelmi állatok: én a vízilovakkal vagyok
A szerelem égető érzése nemcsak a testet és a lelket tölti fel, hanem a környezetünket is. Bármerre nézünk, haladunk, fordulunk, érünk ott megpillantunk, hallunk, érzünk valamit, ami rá emlékeztet. Csak rá. És ránk. Mi ketten vagyunk abban a valamiben. Ciki vagy cuki, igenis léteznek szerelmi állatok. Növények. Tárgyak. Illatok. Ízek. Akármik.
A szerelmünket sokféleképpen kifejezhetjük a szavakon túl is. A szerelmi szimbólumok anélkül is képesek kifejezni az érzelmeinket, hogy bármit mondanánk. Szerelmesen nem ér gondolkodni azon, hogy mi ciki vagy sem, ha becézni akarjuk egymást, akkor semmi nem állhat az utunkba. Nincs ebben semmi újdonság, így hoztuk magunkkal otthonról, hiszen a szüleink is kedves kifejezésekkel kezdtek szólítani bennünket. Nem csak a nevünk kapott kicsinyítőképzőt.
Mancik mindenhol
Manapság sok Manci van a játszótereken, függetlenül attól, hogy az a csimota, akit így szólítanak, lány vagy fiú. Amikor a magáról elfeledkező szülő, rutinból elkiáltja magát – Manci, indulunk haza! borítékolt, hogy nem egy gyerek kapja fel a fejét játék közben azzal, hogy ne már, még korán van az induláshoz. Bevallom, magam is Mancizom olykor a Zalán nevű gyermekemet, és gőzöm nincs, honnan jött ez. Már csak azért sem értem, mert ritkán szeretem a neveket becézni. Ha valaki Zalinak szólítja, megáll bennem az ütő. A fiamban is. Közli is a becézővel, hogy ő Zalán, legyen szíves őt így szólítani. Pont.
Minden más kedves kifejezésnek amúgy örül, tehát nem gond neki a Mancizás. Még. Merthogy tízéves, szóval bármi lehet máshogyan, ahogy majd kitör rajta a kamaszodás. De most még nevezhetem szépségemnek, gyönyörűségemnek is. E kettőt az édesanyám mondja nekem mai napig, így a nyelvemre áll, akkor is, ha fiam van, nem lányom.
De szerintem, ez így van rendjén, minden szülőnek a saját gyereke a legszebb, legédesebb. Igen, szép. Nemtől függetlenül.
Kicsim, Életem, Kedvesem
A szerelmi becézések persze nem minden esetben szépek és kedvesek. Nehéz ügy, hiszen a drágám, édesem, kicsim és kedvesem bizony bárkire ráillenek, és az sem mindegy, hogy hol és hogyan használjuk a becézéseket. Tény, hogy nem mindegy ki mondja kinek, és hogyan. Ahogyan az sem, hogy vajon mást is szólítottunk már például Életemnek vagy sem.
A személyre szabott, egyedi becézések felérnek egy apró csókkal, egy szerelmes nézéssel, egy simogatással. A partnerünk nevéből egy kis módosítással alkotott szó, a különféle fantáziaszavak személyessé, ugyanakkor intimmé teszik a kapcsolatot, és hangsúlyozzák az összetartozást.
A szakemberek szerint arra is jó odafigyelni, hogy egy vita, veszekedés közben teljesen már töltette lehet a beceneveknek, ilyenkor nem szerencsés használni, kerülni kell őket, míg vissza nem áll a béke. Ahogy arra is, hogy nem biztos, hogy a becenév megállja a helyét az otthonon túl is.
Én a vízilovakkal vagyok
Ismerek olyan házaspárt ahol a szerelmi állat a víziló lett. Nem emlékszem már a történetükre, pedig mesélték, hogyan alakult így nekik, arra viszont igen, hogy otthonuk számos pontján megtalálható ez az egyáltalán nem szép, és nem cukinak nevezhető állat az otthonukban nagyon is aranyos változatokban. Különféle nagyságban és színben plüssben, a fürdőszobában szappantartónak, fogasnak, törölközőn mintaként, fogkefe végeként. A konyhában a tányéron, tányéralátéten, abroszon és bögrén, a hálószobában a paplanon, díszpárnákon. A nappaliban a dolgozósarokban irattartón, füzeteken, naptáron és még levélpapíron is. Nem tudom, hol találnak ennyi vízilót, de nem egy képeslapot kaptam tőlük már ebben a témában. Máshol minden macis, elefántos, rókás, farkasos, cicás, kutyás, lovas vagy éppen kengurus, koalás. Gyanítom a világ másik felén, Ausztráliában több háztartásban is így lehet. Nekem is van egy koalás konyharuhám ami pont onnan érkezett. Barátságból kaptam.
Hasonlót láthatunk mindannyian, hiszen bármiből lehet szerelmi ikon. Ezek a szerelmi szimbólumok anélkül is képesek kifejezni az érzelmeinket, hogy bármit mondanánk. Vannak párok, akiknek egy bizonyos illat, egy kedvenc zenei együttes, egy mindkettőjük számára elismert író, egy autó márkája lesz a szerelmi motívum.
Valahol minden vaníliás: az öblítő illata, a reggeli kávé aromája, a gyertyák illatában, de képeken is megjelenik a fűszernövény, az étkezőben a tányéralátéten és a fürdőszobában is a zuhanyfüggönyön.
A zenész házaspárnál még a karikagyűrűn is visszaköszön a hegedű, de a gyerekeik játékai között is megtaláljuk fából, műanyagból, a mesekönyvek történetei között a hangszert, ahogy még a nappaliban is a függönyön, vagy a lakásbejáratnál esernyő tartóként köszön vissza.
Míg a motorozni szerető párnál, minden amin a Harley-Davidson logó megjelenik az kedves a szívüknek: a motoros felszerelésükön túl fémdobozokon a garázsban, a konyhában a reggeli tálcán, a kávés bögrén, a faliórán a nappaliban és még a mosdóban is a WC-papíron.
A szerelmi szimbólumok nem vitás, hogy sugározzák a boldogságot, az összetartást és az elköteleződést, amennyiben mély érzelemből fakadnak és nem kényszerből, trendből, elvárásból vesznek körül bennünket egymás becézésében, messenger hangulatjelében, az ágyneműnk mintájában.
Szerző: Polgár Ágnes
Kép: Beliani